A bőr nemcsak az elhatárolódás, hanem egyúttal a kapcsolatteremtés szerve is. Abba burkolózva mutatkozunk meg, nem bújhatunk ki a bőrünkből. Cikkünk 1. részében a pattanásokról és a szemölcsökről beszélgetünk.
A bőr véd, szabályoz és „érez” is
A bőr testünk kültakarója és legnagyobb szerve is egyben. A bőr határolja testünket a külvilág felé, védi számos fizikai, kémiai és biológiai behatástól. Külső rétege, az elszarusodó felhám megakadályozza a vízvesztést, valamint festéktermelése révén véd a napfény ultraibolya sugarainak károsító hatása ellen. Védelmi szerepén kívül a bőrnek számos más funkciója is van: részt vesz a test hőmérsékletének szabályozásában, a benne található nagyszámú idegvégződés révén hatalmas érzékszerv is.
Bőr és idegrendszer – ugyanarról a „tőről” származnak
A bőr a magzati életben ugyanabból a csíralemezből fejlődik ki, mint az idegrendszer; minden bizonnyal ez magyarázza érzelmeink, idegállapotunk és bőrünk rendkívül szoros kölcsönhatását. Ez a kapcsolat számos köznyelvi fordulatban megmutatkozik: kellemetlen helyzetben rosszul érezzük magunkat a bőrünkben, különösen akkor, ha a tárgyalás, az alku a bőrünkre megy. Mégsem bújhatunk ki a bőrünkből. Van aki örömében majdnem kiugrik a bőréből, akinek pedig vastag a bőre, az bármit meg tud tenni szégyenkezés nélkül.
A bőr azonban nemcsak a „lélek tükre”, hanem a kommunikáció szerve is: a bőrérintés nagyon is közvetlenül hat lelkiállapotunkra. Az érzelmek és a bőr kapcsolata olyan egyértelmű, hogy számos megnyilvánulását a felületes szemlélő is észreveszi. Hiszen elpirulunk szégyenünkben, elsápadunk ijedtünkben vagy haragunkban, a rémülettől libabőrösek leszünk, stb. A bőr elektromos ellenállása is igen szoros összefüggést mutat érzelmi állapotunkkal, s ez megfelelő eszközökkel mérhető, többek között ezen az elven működnek az ún. hazugságvizsgáló gépek. Mindezek ismeretében teljesen érthető, hogy a bőrelváltozások, bőrbetegségek igen szoros kapcsolatban állnak érzelmi állapotainkkal és a stresszel is. Kísérleti körülmények között igazolták, hogy a stressz mintegy 10%-kal csökkenti (lassítja) a sebgyógyulást, a bőr regenerációját.
A szemölcs
A szemölcs (verruca vulgaris) az egyik leghétköznapibb bőrelváltozás, amivel élete során szinte mindenki találkozik. A szemölcs vírus eredetű betegség, a papillóma vírus a bőr felszínéből kiemelkedő, elszarusodó csomócskákat képez. Bár a szemölcsök maguktól is eltűnhetnek, a szemölcsirtó szerekkel történő kezelés általában nagy türelmet igényel, hetekig, néha hónapokig is eltarthat. S bár a szemölcsök sebészi úton (égetés, fagyasztás, lézerkezelés) könnyen eltávolíthatók, gyakran igen makacsak és hajlamosak a visszatérésre.
- Szemölcs a gyerekeknél
Gyermekeknél, akiknél gyakran előfordul, hogy kezeiken szinte szemölcsfürtöket hordoznak, észrevették, hogy a bőrelváltozás gyakran érzelmi megrázkódtatások – pl. iskolai kudarc, szülőktől való kényszerű elválás (lehet akár egy nyári tábor is) – következtében alakul ki. És az sem ritka, hogy a karácsonyi ünnepek közeledtével, az addig makacs, semmire sem reagáló, ismételten visszanövő szemölcsök maguktól – pontosabban a gyerek örömteli várakozásától – eltűnnek.
Ismertem olyan gyereket is, aki a kötelező iskolai úszástól való félelmében egész szemölcsfürtöket növesztett a talpára, amelyek az iskolai szünetekben nyomtalanul eltűntek, iskolakezdet után viszont visszatértek.
- Hogyan magyarázható a pszichés tényezők hatása egy vírusbetegségre?
A választ a pszicho-neuro-immunológia adja meg: a halmozott stressz, a negatív érzelmi hatások legyengítik az immunrendszert, s a papillóma vírus szabadon tud garázdálkodni. Ha viszont pozitív érzelmek hatására felerősödik az immunválasz, elpusztítja a vírust, és a szemölcs eltűnik.
Ilyen immunerősítő lehet a gyógyulásba vetett hit is. Egyáltalán nem véletlen, hogy pontosan a szemölcs kiirtására mennyi elképesztő babona volt forgalomban az évszázadok folyamán. És valószínűleg működtek is a placebohatás alapján mindazoknál, akik eléggé hittek bennük. Jaques Thomas összegyűjtött e babonákból egy csokorra valót.
- Babonák
Marcellus híres római orvos mintegy 2000 éve azt ajánlotta, hogy ha éjszaka hulló csillagot látunk, azonnal dörzsöljük meg szemölcseinket, s azok hamarosan mind leesnek.
A középkori Salernoi Iskola receptje: „Vágd le egy élő angolna fejét, és kifolyó vérrel dörzsöld be a szemölcsöket. Majd hantold el az angolna fejét, s mire elrothad, az összes szemölcs távozik.” (Aki ezt megtette, igen elszánt lehetett, aki erősen hitt a gyógymód hatékonyságában.)
Egy mai francia kuruzsló megszámoltatja a szemölcsöket betegeivel, majd megnyugtatja, ellazítja őket. Kezét fejükre téve delejezésről beszél nekik. Majd utasítja a beteget, hogy annyi galagonyaágat törjön le, és annyi kavicsot hajítson el, ahány szemölcse van. Ha hihetünk neki, a terápia működik.
Számtalan hasonló „gyógymód” létezik napjainkban is, és létezni is fog mindaddig, amíg az emberek hisznek bennük. Hiszen valamennyi a placeboelv alapján működik. Ezek a gyógymódok különösen hatékonyak a gyermekeknél, akiknek még mágikus a gondolkodásuk.
Jaqueline Mazarin francia gyerekgyógyász a következő módszerrel ért el sikereket kis páciensei gyógyításában. A gyermek lerajzolja kezét (vagy lábát), és megjelöli a rajzon a szemölcsök helyét. Ezután vörösen izzó tűvel átszúrja a lerajzolt szemölcsöket. Az eljárást mindaddig ismétlik, amíg a szemölcsök el nem tűnnek.
A pattanás
A pattanás (acne) a serdülőkor jellegzetes bőrelváltozása. A kamaszkor kezdetén a nemi hormonok termelése fokozódik, és ezek hatására az irha faggyúmirigyei fokozottan képeznek faggyút. Ha a faggyúmirigyek eltömődnek, mitesszerek keletkeznek. A bőr felszínén élő ártalmatlan baktériumok megtelepszenek a pangó faggyúban, és szaporodásnak indulnak. A faggyúmirigy begyullad, megduzzad, és gyakran sárga, gennyes váladékot termel. Ezt nevezzük pattanásnak.
A kamaszkori kiütések, pattanások mögött leggyakrabban elfojtások állnak, melyek rendszerint szexuális tartalmúak. A tinédzserben – aki már nem gyermek, de még nem is felnőtt – érdeklődés támad a másik nem iránt. A kamasz kapcsolatba szeretne kerülni azzal, ami hiányzik neki, de nem mer. Szexuális fantáziák merülnek fel, amelyeket szégyell. A kiütéssel egyúttal védi is magát: a pattanás megnehezíti a találkozásokat, megakadályozza azt, amire vágyik: a másik nem közelségét, vagyis végső soron a szexualitást, amire még éretlen. A kamasz tehát szexuális vágyai miatt érzett szégyenét a pattanásai felett érzett szégyenbe tolja át. Nem véletlen, hogy ha a kamasz áttöri szégyenérzetét, félénkségét, és képes kapcsolatot létesíteni, pattanásai is eltűnnek. A felnőttkorban jelentkező pattanásos bőr hátterében is igen gyakran valamilyen elfojtott szégyen, bűntudat áll.
| A cikk 2. részét, amelyben az ekcéma és a pikkelysömor lelki hátteréről beszélgetünk, ITT olvashatják el! |
Dr. Valló Ágnes
belgyógyász, egészségfejlesztő mentálhigiénikus
valloa@gmail.com
www.valloagnes.hu
A cikk megjelent a Pszichológia&Practicum 2015. szeptemberi számában.
