Labilisabbak a háztartásbeli nők? – A női stressz következményei (2.)

Meglepő módon a – számos vizsgálat tanúsága szerint a háztartásbeli nők sokkal rosszabb pszichés állapotban vannak, mint a dolgozó nők.

A nők számára a család és a munka összehangolása számos szerepkonfliktust okoz. Kézenfekvő lenne ebből azt a következtetést levonni, hogy a megoldás a hagyományos női szerepkör felélesztése, vagyis a nők „tehermentesítése”, munkából való kivonása.

Vajon kiegyensúlyozottabbak-e a háztartásbeli nők? Korántsem.

Meglepő módon a – számos vizsgálat tanúsága szerint a háztartásbeli nők sokkal rosszabb pszichés állapotban vannak, mint a dolgozó nők.

• Eset

Claes és mtsai vizsgálatának eredményei szerint az USA-ban a háztartásbeli nők 25%-a elégedetlen a foglalkozásával, a dolgozóknak pedig csak 7%-a.

Ennek alapján úgy tűnik, hogy az otthonon kívül végzett munka jelentős mértékben hozzájárul a nők általános elégedettségéhez.

• Eset

Baruch és mtsai kimutatták, hogy téves az az általánosan uralkodó elképzelés, miszerint a nők számára a családi szerepek (háztartásvezető, feleség, anya) természetesek, stresszmentesek, míg a munkahelyi szerepek a pszichológiai stressz elsődleges forrásai. A háztartásbeli nők ugyanis szignifikánsan több pszichiátriai tünetről (lehangoltság, szorongás, ingerlékenység, alvászavar, stb.) számoltak be, mint a dolgozó nők.

Ennek egyik oka nagyrészt az otthon végzett munka strukturálatlanságában keresendő (nincsenek világos követelmények és visszajelzések). Ezenkívül a nőket hagyományosan felelősnek tartják a családtagjaik jól-létéért is, amire pedig ténylegesen elég kicsi a hatásuk, így a kontroll hiánya még tovább fokozza a szerep megterhelő jellegét. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a családi szerepekkel kapcsolatos stresszorok szorosabban kapcsolódnak a pszichológiai distresszhez és a fizikai betegségekhez.

Hogyan hatnak egymásra a különböző életszerepek?

A munkahelyi és nem munkahelyi stressz kapcsolatban vannak egymással: az otthoni konfliktusok fokozhatják a munkahelyi stresszt, illetve fordítva: a munkahelyi problémák növelhetik az otthon átélt stresszt. Másrészt viszont a munka csökkenteni is képes az egyéb szerepekből származó stressz hatását. Stresszteli életesemény hatására (pl. közeli hozzátartozó súlyos betegsége, halála) a nem dolgozó nők 79%-ánál alakult ki pszichiátriai tünet (pl. depresszió), míg a dolgozó nők esetében ez a szám csak 14% volt.
Van azonban olyan szerepkombináció is, ami ténylegesen gyengíti a stresszel való megküzdést, és ezáltal megbetegedések (pl. szív-koszorúér betegségek) rizikófaktora lehet: ilyen például az irodai dolgozó nők esete, akiknek fizikai dolgozó férjük van. Ennek oka az, hogy a fizikai dolgozó férjek segítenek be legkevésbé a házimunkába.

• Eset

A több gyermekes dolgozó nők jelentősen veszélyeztetettebbek: egy tanulmány egyenesen azt állítja, hogy minél több gyereke van a dolgozó nőnek, annál nagyobb a valószínűsége a koszorúér-megbetegedéseknek.

Malley és Stewart szerint az elégedettséghez a mentális egészséghez két alapvető emberi törekvés, a közösségérzés és a hatóerő egyensúlyára van szükség. Tanulmányukban azt elemzik, hogy a nők különböző életszerepei mennyire adnak lehetőséget ezen igények kielégítésére. Arra a következtetésre jutnak, hogy sem pusztán a családi szerepek (anya, feleség), sem a munkahelyi szerepek önmagukban nem alkalmasak a két alaptörekvés kellő egyensúlyának kialakítására. Bár a család a közösség érzésének egyik legfontosabb forrása, a családi kapcsolatok azonban sokszor aszimmetrikusak, ahol a nő egyfajta érzelmi gondozó szerepet tölt be, de az ő érzelmi szükségleteivel senki sem törődik igazán. A családi szerepek a hatóerő kifejezésére is csak korlátozott mértékben nyújtanak módot. A fizetett munka ezzel szemben lehetőséget ad a hatóerő gyakorlására, ezenkívül a munkahelyi kapcsolatok – különösen akkor, ha jó a munkahelyi légkör – a közösséghez tartozás érzését is erősítik. Mindezek alapján kijelenthető, hogy az egyszerre több életszerepet betöltő nőknek nagyobb esélyük van arra, hogy a hatóerő és a közösség igényük egyensúlyba kerüljön, megteremtve ezzel a pszichés és szomatikus egészség alapját. A dolgozó asszonyok általában elégedettebbek, egészségesebbek és kevésbé depressziósak, mint a háztartásbeliek. A többgyermekes dolgozó anyáknál azonban Malley és Stewart is kimutatta a stressz-szint növekedését, melyet elsősorban a gyerekeik miatt érzett aggodalom okozott.

Mindezek alapján azt mondhatjuk, a nők egészségének használ, ha dolgoznak és családjuk is van. Az egészség és a többféle életszerep közti pozitív korrelációt azonban aláássa a nő kedvezőtlen anyagi helyzete: ha nincs módja megfelelő gyermekfelügyeletről gondoskodni amíg dolgozik, illetve ha csak a pénzért dolgozik, munkája amúgy nem jelent örömet a számára.

A házastársi stressz szív- és érrendszert megbetegítő hatása

Miután láttuk, hogy a nők számára előnyösebb, ha egyszerre többféle életszerepet töltenek be, nézzük meg, hogy ezek az egyes életszerepek egymáshoz viszonyítva mekkora stresszt jelentenek. A munkahelyi vagy a nem munkahelyi stresszoroknak van-e nagyobb hatásuk a nők mentális és fizikai egészségére? Több kutató végzett e kérdésben kutatásokat.
Lényeges különbség, hogy míg a férfiaknál a versenyszellem, a teljesítmény- és sikerorientáció, vagyis a munkahelyi stressz a meghatározó, addig a nőknél az otthoni stressz – főképpen a házastársi konfliktusok – a listavezetők, vagyis ezek a stresszek jóval nagyobb mértékben fokozzák mind a depresszió, mind a szív- érrendszeri betegségek kockázatát, mint a munkahelyi stressz. A közelmúltban a dolgozó nők körében végzett vizsgálatok egybehangzóan az előbbieket bizonyították.

• Eset

Egy vizsgálatban aktívan dolgozó házas nőket vizsgáltak három különböző laboratóriumi stressz-szituációban. Az elsőben házastársi, a másodikban munkahelyi konfliktust elevenítettek fel, a harmadikban meghatározott idő alatt matematikai feladatot kellett megoldaniuk.

A három helyzet közül csak a házastársi konfliktus felelevenítése járt szignifikáns vérnyomás-emelkedéssel.

• Eset

A Stockholmi Női Koronária Kockázat Vizsgálat (Stockholm Female Coronary Risk Study) keretében akut koronáriaesemény miatt kórházban kezelt, 65 évnél fiatalabb, aktívan dolgozó, házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő nőket vizsgáltak.

Az ötéves utánkövetés azt igazolta, hogy a kapcsolatban fennálló problémák, a házastársi stressz háromszorosára növelte az ismételt infarktus bekövetkezésének esélyét, míg a munkahelyi stressz (amit a kutatók a magas követelmények és az alacsony fokú munkahelyi kontroll együtteseként definiáltak) nem rontott lényegesen a prognózison. A kutatók azt is igazolták, hogy a problémás házasság nemcsak önmagában stresszforrás, hanem beszűkíti a nők esélyét arra, hogy más, pl. munkatársi, baráti kapcsolatokban keressenek szociális támaszt.

A fentieket a Hungarostady 2002 is igazolta. Egyértelműen bizonyították a stressz patogenitását (megbetegítő hatását), kimutatták, hogy már az enyhe mértékű depresszió is fokozza a szív-ér rendszeri betegségek kockázatát. Egy enyhén depressziós nőnek 2,7-szer nagyobb az esélye a magasvérnyomás-betegségre és a szívinfarktusra, és négyszer nagyobb az agyi érkatasztrófa kockázata.

Összességében tehát úgy tűnik, hogy a több különböző szerep betöltése inkább jótékony hatású a nők életében, a szerepek közötti konfliktusokat kiegyenlítik azok az előnyök, amelyekhez a nők a munkahelyi kapcsolatok, önmegvalósító értékek révén jutnak. A családi, házastársi stressz patogenitása pedig jelentősen meghaladja a munkahelyi stresszorokét.

Hogyan csökkenthető a női stressz és betegítő hatásainak kockátata?

Dr. Valló Ágnes
belgyógyász, egészségfejlesztő mentálhigiénikus

A cikk megjelent a Pszichológia&Practicum 5. számában.