Hamis gyógyszerek a neten

A gyógyszerész végzettségnek presztízse van. A jogi egyetemen, az egyik vizsgán a professzor, amikor meglátta, hogy az előtte lévő diák már gyógyszerészként ment oda, elismerésül azt mondta: aki elvégez egy gyógyszerészegyetemet, az biztosan el tud végezni egy jogit is. Valóban sok gyógyszerész diplomás megy másodképzésre is, hogy még kedvezőbben tudja hasznosítani a tudását. Így gondolkodik dr. Fülöpné dr. Csákó Ibolya rendőr alezredes is, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságán, aki gyógyszerész-jogászként dolgozik ott. A hamis gyógyszerek elleni munkájáról kérdeztük a tanácsos asszonyt.

• Mit keres egy gyógyszerész a rendőrségen?

A férjem igazságügyi orvos szakértő. Rendőrorvosként dolgozott, amikor náluk, a rendőrségen gyógyszerészt kerestek. Akkor éppen gyesen voltam a kicsi lányommal és elgondolkodtam ezen. Én a pályámat kórházi gyógyszerészként kezdtem, de előtte gyógyszertári asszisztens is voltam Balmazújvárosban. Tehát először kábítószerrendészként helyezkedtem el ’95-ben a rendőrségen, az akkori Igazgatásrendészeti osztályon. Majd közben elvégeztem a jogi egyetemet. A jogi, a gyógyszerészi pálya és a rendőrség, ez egy nagyon jó hármasnak bizonyult.

• Minek tartod magad? Gyógyszerésznek, rendőrnek, jogásznak?

Nagyon érdekes, mert a pálya kezdetén a rendőrök még nem tartottak rendőrnek, de a gyógyszerészek meg már nem tartottak gyógyszerésznek. Gyakorlatilag kívülálló voltam, viszont élveztem mindegyiket. Kezdetben patikákban, orvosoknál és a mentősöknél a kábítószernek minősülő gyógyszerek tárolását ellenőriztem. A jogi egyetem után a jogszabályalkotásba kezdtem beletanulni. Most már 7. éve dolgozom itt a bűnügyi területen. A kábítószer a fő területem, ezen belül a pszichoaktív anyagok, illetve 2013 óta az egészségügyi termékhamisítás, gyógyszerhamisítás és a teljesítményfokozó szerrel való visszaélés szakirányítása a feladatom. Ennek minden szegmense, gyakorlatilag a jogszabály előkészítéstől kezdve. A kollégákkal sokat harcoltunk azért, hogy a gyógyszerhamisítást, mint új bűncselekményt befogadja a jogalkotás, és a köztudat. Mindenki tudja, hogy kábítószer van, mindenki tudja, hogy pszichoaktív anyag, dizájnerdrog van. Azt viszont nagyon sokan nem tudják még a felhasználók sem, hogy hamis gyógyszer is van. Az étrend-kiegészítők piaca hihetetlen kusza. Nem azért, mert a magyar szabályozás annyira rossz, hanem a szereplők és az uniós szabályozás nagyon megengedők e tekintetben.

• Vannak más szervezetekkel is együttműködéseitek?

Nagyon jó együttműködések vannak. A HENT (Hamisítás Elleni Nemzeti Testület) jól összefogja, és koordinálja a hamisítás elleni munkát és a NAV-nak (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) is jelentős szerepe van ebben. Gyakorlatilag a HENT, az OGYÉI, a Rendőrség és a NAV a 4 főszereplője ennek a folyamatnak.

• Külfölddel is kapcsolatban vagytok?

Igen. Rendszeresen képviselem a rendőrséget nemzetközi konferenciákon. Most 3 hónapig Hágában voltam, az Europolnál összekötő tisztként. De tagja vagyok egy Európai Gyógyszerhamisítás Elleni Munkacsoportnak, ami az Európai Gyógyszerügynökség, az EMA égisze alatt működik. Tagjai a rendészeti szervek, a rendőrség, a NAV, a gyógyszerhatóságok, az OGYÉI képviselői és az állategészségügy is. A gyógyszerhamisítás elleni tevékenységet hangoljuk össze az étrend-kiegészítőkkel kiegészítve.

• Elébe mentek a dolgoknak, vagy amikor már értesültök róla, azt próbáljátok felgöngyölíteni?

Is-is. Amikor kapunk információt külföldről, megpróbálunk elébe menni. A gyógyszerhatósági oldal az, akinek fontosabb szerepe van ezekben, mert ő tudja azonnal riasztani a patikákat, nagykereskedőket, hogy megjelenhet a hamis, illetve nem ellenőrzött forrásból származó gyógyszer. Mégpedig úgy, hogy nagy értékű készítményeket lopnak – kórházakból, raktárakból – és megpróbálják újra visszaterelni a legális szférába, ebből szerezve óriási hasznot.

• Nyugtass meg minket, hogy Magyarországon ez még nincsen!

Nincs. Annyira zárt a rendszerünk, a gyógyszerrendelés, -forgalmazás és -ellenőrzés, köszönhetően a hatóságoknak és a gyógyszerészi munkának, hogy Magyarországon legális forgalomban, gyógyszertárban ez idáig még nem jelent meg hamis gyógyszer. Ahol utolérhető a hamis gyógyszer, az az internet. Az utóbbi időben a teljesítményfokozó szerek kerültek előtérbe, annak minden fajtája. A növekedési hormontól kezdve az anabolikus szteroidokig minden. Előfordult olyan eset is, hogy konditermekben kínálták ezeket a készítményeket eladásra.

• Ha valaki nem gyógyszertárból szerzi be a készítményt, és azt szedi, nem is tudja, hogy káros is lehet a saját szervezete számára.

Az egyik magyar gyógyszergyártó cégnek van egy szlogenje: „Cipőt a cipőboltból, gyógyszert a gyógyszertárból.” Ez valóban így van. Európában, a világon, nagyon sok olyan eset fordult elő, ami egészségkárosodással járt. Bár ennél a bűncselekménytípusnál nagy a látencia. Sok esetben nem is szerzünk róla tudomást, mert nem is történik feljelentés. Mert az a fogyasztó, aki megveszi a terméket, nyilván nem fog elmenni a rendőrségre, hogy vettem valamit (én hülye), és ettől rosszul lettem. Ennek ellenére lakossági bejelentés is érkezett már. Azt fontos tudni, hogy a fogyasztókat nem bünteti a törvény. Mindig a terjesztőkkel szemben van lehetőség arra, hogy eljárjunk, illetve amennyiben a fogyasztónál indokolatlanul nagy mennyiség van, ezt 3 havi adagban határozza meg a törvény, akkor lehet vele szemben büntető eljárást kezdeményezni.

• Mit lehet tenni a lakosság jobb tájékoztatása érdekében?

Ilyen például a Pangea akció is, ami idén már VIII. alkalommal kerül megrendezésre a világon. Magyarország immár ötödik éve vesz részt az akcióban az Interpol felhívására, amely szerv a koordinációt is végzi. Tavaly már 100 ország vett részt benne. Magyarországon az OGYÉI koordináló és végrehajtó szerepe mellett a rendőrség és a NAV lát el feladatokat. Ennek keretében megrendelünk készítményeket az internetről és az OGYÉI bevizsgálja ezeket az anyagokat. Ezt követi egy nyilvános sajtótájékoztató. Magának a Pangea akciónak az a célja az egész világon, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy az interneten megvásárolt készítményeknek a nagy százaléka hamis. Most már nemcsak gyógyszerkészítményeket, hanem étrend-kiegészítőket is vizsgálunk. Több fogyasztószer is ebbe a kategóriába tartozik.

Az már gyanús lehet a fogyasztóknak, hogy ami nagyon ütős fogyasztószer, az azért ütős, mert illegális gyógyszerhatóanyag van benne. Külföldi tapasztalatok alapján azt kell mondani, hogy már mindent lehet hamisítani és hamisítják is. Antibiotikumtól kezdve mindent. Az a baj, hogy nagyon megtévesztőek ezek az internetes oldalak. Mindegyik mögé odatesznek egy szép fehér fogakkal mosolygó asszisztenst vagy orvost. Jellemzően nagyon rossz magyarsággal készülnek ezek a honlapok. Ha interneten keresztül rendelnek gyógyszert és étrend-kiegészítőt nagy valószínűséggel nem azt a terméket kapja a vásárló, amit szeretett volna. Senki nem fogja garantálni azt, hogy jó a készítmény. Nagyon sok elrettentő példát mondanak a kollégák. Angliában többen is belehaltak már az étvágycsökkentő, fogyasztó készítmények szedésébe. Vannak olyanok, akik a mai napig kómában vannak az interneten megvett gyógyszertől. Ha valaki azt tapasztalja, hogy az interneten rendelt szertől nem azt kapja, nem a kívánt hatást érte el a készítmény vagy nem várt mellékhatása van, amit nem szeretett volna, azt azonnal jelentse be, vagy a rendőrségen, vagy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnél. A fogyasztást nem büntetjük pont azért, hogy ne legyen visszatartó erő.

Dr. Szarvasházi Judit
főszerkesztő-gyógyszerész