A csicseriborsó, népiesen bagolyborsó hazánkban rég elfeledett, szórványosan előforduló növény. Nagy fehérjetartalmának (16,6–31,3%) köszönhetően abraktakarmányozásra jól felhasználható, elsősorban azonban az étkezésre alkalmas fajták termesztése folyik.
Az arab világban általában jellemző a csicseriborsó napi fogyasztása, de Indiában is népszerű. Két típusa ismert: a kabuli és a desi. Európában a törökök, a franciák, az olaszok, a portugálok és a spanyolok termesztik említésre méltó mennyiségben étkezési célra a kabulit.
Fontos fehérje- és rostforrás
A csicseriborsó energiatartalma 378 kcal (1581 kJ), kb. 20%-a fehérje és 60%-a szénhidrát. Kis zsír- és nagy rosttartalmának köszönhetően a fogyókúrázók étrendjébe előnyösen illeszthető növény. Kedvező szénhidrát-összetétele (keményítő és élelmi rost) indokolja, hogy a korszerű, egészségmegőrző táplálkozásban is szerepet kapjon. Gazdag A- és B-vitaminokban, pantoténsavban, niacinban és folátban. Ásványianyag-tartalma is kedvező, főként mangánban (21,3 mg) és káliumban (718 mg) dús. A csicseriborsó izoflavonoid-tartalma 0,37 mg. Az izoflavonoidok mint fitoösztrogének komoly antioxidáns hatással bírnak.
A csicseriborsó rendszeres fogyasztása hozzájárul a vér koleszterinszintjének a csökkentéséhez, mérsékelve a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Pektintartalma miatt lassítja az étkezés utáni gyors vércukorszint-emelkedést, majd az utána kialakuló túlzott vércukorszint- ingadozást.
Cukorbetegek számára is javasolt élelmiszer a napi táplálkozásban. A csicseriborsó nagy élelmirost-tartalma miatt (12,2 mg/100 g) alkalmas a székrekedés megelőzésére vagy kezelésére is. sokoldalúan felhasználható Mivel az egyik legjobb növényi fehérjeforrás, fontos szerepet játszik a vegetáriánus és a vegán étrendben, de lisztje gluténmentes étrendben is használható.
A csicseriborsóból készült liszt több indiai étel fontos alapanyaga, ilyen például a savanykás, csípős, fűszeres kadhi. Itáliában is kedvelt: Liguria egyik jellegzetes fogása a belőle sütött lepény, a farinata. Baszkföldön és Madrid környékén levesként találkozhatunk a csicseriborsóval. A termést felhasználás előtt mindenképp vízbe kell áztatni, mert nyersen méreganyagokat tartalmaz, főzni pedig csak tiszta vízben szabad. Ételkészítéshez a csicseriborsó-konzervet is használhatjuk.
Levesként, krémlevesként önmagában vagy babbal, édesburgonyával és más zöldségekkel kombinálható. Ha főzelék formájában kedveljük, a szárazbabhoz hasonlóan ízesíthetjük. Vegyíthetjük lencsével is. Lehet egytálétel alapanyaga, mint például a marokkói zöldséges tagine. Készíthetünk ízletes ragut, curryt is csicseriborsóval, csirkehússal, kolbásszal vagy hallal és zöldségekkel. Rizzsel, bulgurral, kuszkusszal jól kombinálható. A főtt csicseriborsó felhasználható saláták alkotórészeként is.
Feltétként falafelgolyók formájában a legismertebb, hasonló módon krokettet, fasírtot is varázsolhatunk a főtt csicseriborsóból. Semleges ízéhez jól illik a római kömény, a koriander, a gyömbér, a fahéj és a menta, de curryvel is megbolondítható.
A hummusz közel-keleti (arab) étel, mely hazánkban is jól ismert. Krémes állagú, csicseriborsóból és tahiniből (tahina) készül olívaolaj, citromlé és fokhagyma hozzáadásával. Fogyasztható előételként, mártogatósként vagy különféle feltétekkel (pirított hagyma, fenyőmag, gomba). Lehet szendvicskrém, de kerülhet salátába, csirke, hal- és zöldségételek mellé is. Hidegen és melegen egyaránt ízletes, dúsítható és ezerféleképp fűszerezhető. Ha különleges rágcsálnivalóra vágyunk, a gömbölyű, fehér csicseriborsó pörkölt magját válasszuk.
Kovács Ildikó
élelmiszermérnök
A cikk a Patika Magazin januári számában jelent meg! Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!
