A várandósság diabetogén hatású, aminek hátterében az inzulinrezisztencia fokozódása áll. Ennek kialakulásában a terhességben bekövetkező hormonális változások játszanak döntő szerepet. Valószínű, hogy a placenta antiinzulin hatású hormonok termelésén kívül, az inzulin egy részének lebontásával is hozzájárul a cukoranyagcsere zavar kialakulásához.
Szűrés
A terhességi cukorbetegség felismerése szűrés útján történik. A várandósok gondozása során valamennyi kismamánál el kell végezni a megfelelő szűrővizsgálatot. Már a gondozásra való jelentkezéskor, az első kivizsgáláskor történik egy éhgyomri vércukorszűrés. Ha a családban van cukorbeteg, akkor a kismamánál fokozott figyelmet szentelnek a megfelelő gondozására. Normál esetben a 24-28. terhességi héten végzett 75 mg-os szájon át fogyasztott cukoroldat fogyasztása után történő úgynevezett terheléses vércukor vizsgálat történik.
Az éhgyomri és a cukorfogyasztás után 120 perccel meghatározott vénás vércukorszint értékelése a WHO kritériumainak figyelembe vételével történik. Amennyiben az éhgyomri vércukorérték eléri, vagy meghaladja a 7 mmol/l-t, a cukorterhelés nem végezhető el. Kóros a vizsgálat eredménye, ha a 120 perces vércukorérték eléri, vagy meghaladja a 7,8 mmol/l-t. Ilyenkor a tesztet meg kell ismételni.
Terhességi cukorbetegség diagnózisa állítható fel akkor is, ha az éhgyomri vércukorértékek két alkalommal elérik, vagy meghaladják a 7 mmol/l-t, vagy ha a véletlenszerűen mért vércukorérték két alkalommal eléri, vagy meghaladja a11,1 mmol/l-t.
Gestációs diabetes korai szűrése végzendő akkor, ha a várandós gondozás kezdetén (legkésőbb a 12-16 hétig) fény derül az alábbiakra:
– az életkor meghaladja a 30 évet
– túlsúly
– családi anamnézisben szerepel a cukorbetegség
– az előző terhességben már szerepelt a terhesség alatti vércukor emelkedése
– 4000 gr-nál nagyobb súlyú újszülöttet hoztak világra
– egyéb szülészeti események esetében
– ismétlődő húgyúti fertőzések esetén
Ezekben az esetekben a 24-28 héten is elvégezzük a vizsgálatokat negatív eredmény esetén is.
Ilyenkor az orvos szükség esetén elrendelheti még speciálisabb szűrővizsgálatok elvégzését is (ezek is vérvétellel járnak).
Mi a teendő, ha kialakul a terhességi cukorbetegség?
A szénhidrát szegény diéta betartása és ellenőrzése kiemelt jelentőségű. Napi 160-220 gr szénhidrát és 100 gr fehérje mellett vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag étrend javasolt. Különösen fontos a napi 5 alkalommal történő étkezés. Ha diétával nem hozható egyensúlyba a cukoranyagcsere, akkor inzulinterápia beállítása válik szükségessé. A diéta célja, hogy a vércukorszint 4,5-6,7 mmol/l között maradjon és a vizeletben ne jelenjen meg cukor vagy aceton. Szülés közben cukortartalmú infúzió és rövid hatású inzulin adagolása célszerű a vércukorszint egyensúlyban tartása érdekében.
A gestaciós diabetessel szövődött terhesség után, a szülést követően 6 héttel és a szoptatás befejezése után ismét terheléses vércukor vizsgálatot javasol az orvos.
Milyen szövődményekkel járhat?
Anyai szövődmények:
- szénhidrát anyagcsere felborulása, inzulin igény növekedése
- folyadék és elektrolit háztartás zavara
- érrendszerrel kapcsolatos szövődmények kialakulása
- húgyúti infekciók
Magzati szövődmények:
- szívfejlődési rendellenességek
- nagymagzat
- koraszülés
- placentaelégtelenség, növekedési retardáció
- fokozott sárgaság, alacsony vércukor érték
A fenti szövődmények kivédhetőek gondos orvosi felügyelet mellett. A legfontosabb, hogy a kismama vegye nagyon komolyan az orvosa utasításait, kérjen tanácsot, segítséget. Inkább többször kérdezzen, védőnője is szívesen segít az étrend összeállításában.
Csősz Katalin
védőnő
