Hetvenhét százalékkal csökkent a dengue-lázas esetek száma egy úttörő vizsgálatban, amely során a kutatók baktériummal fertőzték meg a vírust terjesztő szúnyogokat.
Fél évszázaddal ezelőtt még kevesen hallottak a dengue-lázról, 1970-ben mindössze kilenc ország küzdött súlyos járványkitöréssel, ma már azonban évente 400 millióra rúg a fertőzések száma – írja a BBC hírportálja.
A dengue-lázat „csonttörő láznak” is nevezik, mivel erős fájdalmat okozhat az izmokban és a csontokban. Az indonéziai Yogyakartában végzett mostani vizsgálatban Wolbachia baktériumokkal fertőzték meg a szúnyogokat. A kutatók egyike, Katie Anders „természetes csodatevőnek” nevezte ezeket a mikroorganizmusokat, amelyek nem okoznak kárt a szúnyogokban, de a rovar testének ugyanazon részein „vernek tábort”, ahol a dengue-vírus bejut a szervezetbe.
A baktérium megnehezíti a vírus számára a sokszorozódást, így a szúnyog kisebb valószínűséggel okoz fertőzést csípéskor.
A vizsgálatban ötmillió szúnyogpetét fertőztek meg Wolbachiával. A petéket kéthetente helyezték ki a városban vízzel teli vödrökbe és kilenc hónap alatt sikerült létrehozni egy fertőzött populációt.
Yogyakartát 24 zónára osztották fel és ezek felében engedték engedték szabadon a szúnyogokat. A New England Journal of Medicine című folyóiratban publikált eredmények 77 százalékos csökkenést mutattak a dengue-lázas esetek és 86 százalékos visszaesést a kórházi kezelésre szorulók számában.
A módszer olyan sikeres volt, hogy a fertőzött szúnyogokat a város egészében szabadon engedték és a projektet a környező területekre is kiterjesztik azzal céllal, hogy kiirtsák a vírust a régióban.
Anders, aki a World Mosquito Programme vezető beosztású munkatársa, „úttörőnek” nevezte az eredményeket. Mint mondta: „úgy véljük, hogy még nagyobb hatása is lehet a módszernek, ha világszerte olyan nagyvárosokban alkalmazzuk, ahol a dengue-láz óriási közegészségügyi problémát jelent”.
A Wolbachia baktériumok a gazdaállat szaporodását is manipulálják, biztosítva, hogy átadódjanak a következő nemzedékeknek is. Ez azt jelenti, hogy ha a baktérium egyszer megvetette a lábát, akkor hosszú ideig jelen marad a szúnyogok szervezetében, védelmet nyújtva az embernek a fertőző megbetegedéssel szemben.
A mostani eredményeket több évnyi kutatás előzte meg, mivel a dengue-vírust terjesztő egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) természetes úton általában nem fertőződik meg a baktériummal.
