A táplálkozás mint az egyik legerősebb kockázati tényező szerepel a daganatos betegségek kialakulásában.
Ugye döbbenet, hogy minden ötödik daganatos beteg tulajdonképpen éhenhal? Mert nem tud enni, nincs étvágya, émelyeg, gyógyszermellékhatásoktól szenved. Vagy éppen nem is fordít kellő figyelmet a megfelelő (!) táplálékbevitelre, a daganatos betegségnél alkalmas fehérje-, zsír-, szénhidrát-összetételre. Vagy éppen túl sok figyelmet fordít az étkezésre, és összevissza, hiteltelen forrásokból eredő tanácsok alapján tart bizonyos összetételű diétákat.
A betegség, a kezelések és a nem szakszerű tápanyag-összetétel miatt a szervezet annyira legyengül, hogy nemcsak a súlyos kórral nem tudja felvenni a versenyt, de egyszerűen elfogy az ereje, és a beteg „éhen hal”.
A daganatok kifejlődése összetett, több tényezős folyamat, a tumorképződést különböző genetikai, életmódbeli és környezeti tényezők segítik elő.
• A túlzott energiabevitel, a mozgásszegény életmód, valamint a következményes elhízás/túlsúly bizonyítottan növeli a méh-, valószínűleg a vese- és feltehetően a vastagbélrák veszélyét.
• A menopauza után kialakuló testtömegnövekedés fokozza a melldaganat kockázatát. Egyes elemzések szerint az elhízás/túlsúly feltehetően a vastagbélés az epehólyag-daganat kialakulásával is összefüggésben van.
• A sok vörös hús fogyasztásával (marha-, birka-, sertéshús) jellemezhető magyar konyha és hazai táplálkozási szokások valószínűleg növelik a vastag- és végbélrák kockázatát, és feltehetően fokozzák a hasnyálmirigy-, mell-, prosztata és veserákok kialakulásának lehetőségét.
• Az ételkészítési eljárások közül a grillezés, nyárson sütés, zsiradékban sütés valószínűleg fokozza a vastagbél- és végbélrák kockázatát. E technológiák alkalmazása során a kiolvadó zsír rácsöppen a közvetlen lángra, parázsra, sütőlapra, és rákkeltő illóanyagok keletkezhetnek belőle, amelyek visszaszállnak a húsra.
• A pácolás és füstölés feltehetően növeli a végbél- és vastagbéldaganat kialakulásának veszélyét, a pácoláshoz használt nitrit/nitrát vegyületekből rákkeltő anyag (nitrózamin) keletkezhet a szervezetben. A helytelen, nem szabályosan végzett füstöléssel szintén kerülhetnek káros anyagok az élelmiszerre. Egyes adatok szerint a dohányzással százszor több nitrózamin kerül a szervezetbe, mint a táplálkozással.
• A nagymértékű tojásfogyasztás növelheti a végbél- és vastagbéldaganat kockázatát. Magyarországon az átlagos tojásvásárlás fejenként 256 db/év, vagyis háromnegyed tojás naponta, így ez nem jelent kockázatot.
• A tej és tejtermékek bőséges fogyasztása feltehetően növeli a prosztata és a vese daganatos megbetegedésének kockázatát. Magyarországon a bőséges tej- és tejtermékfogyasztással mint feltételezett daganatos kockázati tényezővel szintén nem kell számolni.
• A túlzott zsírbevitel feltehetően növeli a tüdő-, vastagbél-, végbél-, mellés prosztatarák, a fokozott állatizsír-bevitel a tüdő-, mell-, vastagbél-, végbél-, méh- és prosztatadaganatos betegségek kialakulásának lehetőségét. A koleszterinben gazdag táplálkozás növelheti
a tüdő- és a hasnyálmirigyrák kialakulásának veszélyét.
• A túlzott konyhasóbevitel valószínűleg fokozza a gyomorrák kialakulásának veszélyét, a sózott hal bizonyítottan növeli az orr-garat rák és valószínűleg a gyomorrák kockázatát.
• A rendszeres és nagy mennyiségű alkoholfogyasztás bizonyítottan növeli a szájüreg-, garat-, gége-, nyelőcső-, máj és valószínűleg a vastagbél-, végbél- és mellrák kockázatát.
• A mikroelemek közül a jód hiánya a proliferatív golyva kialakulásán keresztül játszhat szerepet a pajzsmirigykarcinómában.
A kiadvány részletesen ismerteti, felsorolásszinten összegzi, hogy mit szabad és mit nem szabad enni, sőt gyakorlati tanácsokat is ad, s mindezt a különböző daganattípusokra specializáltan is. A szerző ezeket gyűjtötte össze széles körű táplálkozástudományi és dietoterápiai ismeretanyagok felhasználásával, a legfrissebb szakirodalmi adatok beépítésével.
Dr. Lelovics Zsuzsanna
A könyv megrendelhető a Galenus webáruházban! Nézzen körül más kiadványaink és termékeink között is.
