A kormányzati menzareform bevezetését követően az alsó tagozatos gyerekek és a szülők többsége is elégedett az iskolai közétkeztetés minőségével – derült ki az OGYÉI megbízásából a Kutatópont által végzett országos reprezentatív kutatásból. A felmérés szerint a menzareformmal bevezetett egészségesebb, sóban, zsírban és cukorban szegényebb, több zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó étrend elfogadottsága magasabb a gyerekek esetében a vártnál.
A 2015-ben bevezetett menzareform fogadtatását vizsgálta az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) megbízásából a Kutatópont Kft. A közétkeztetés átalakításának célja az volt, hogy a gyerekek egészségesebben táplálkozzanak, ezért az Emberei Erőforrások Minisztériuma kevesebb só, zsír és cukor felhasználását, de több zöldség, gyümölcs, tejtermék és teljes kiőrlésű gabonából készült termék felszolgálását írta elő. Az első tapasztalatok alapján korábban már sor került némi korrekcióra, és a rendelethez szakmai hátteret nyújtó OGYÉI most átfogó képet akart szerezni a 6-12 éves gyerekek étkezési szokásairól, illetve a szülők véleményéről.
Ezt mondták a gyerekek és a szülők
Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója az eredményeket ismertetve elmondta: az 500-500 fős mintán végzett felmérésből kiderült, hogy a tanulók 15 százaléka nagyon jóként, 62 százaléka pedig jóként jellemezte az iskolai ebédet. A menzával elégedetlen, vagy kevésbé elégedett válaszadók leginkább a szűkös választékot és azt kifogásolták, hogy az ételek íztelenek. A nem menzán étkező gyerekek (14%) szülei a közétkeztetéstől való távolmaradást elsősorban azzal magyarázták, hogy gyermekük diétás étkezésre szorul (12%) vagy nem szereti a menzán felszolgált ételeket (27%). A menza megítélésében a szülők közül inkább azok voltak kevésbé elégedettek, akik az átlagosnál jóval (1500 forinttal) többet fizetnek a közétkeztetésért – állapította meg a Kutatópont.
|
Melyik leves, főétel és desszert a kedvence az alsó tagozatos gyerekeknek? |
A vizsgálat szerint a szülők többsége, 88 százaléka soha nem élt panasszal a menzával kapcsolatban. A közétkeztetési tapasztalatokról a szülők 19 százalékát rendszeresen megkérdezik, 60 százalékuknak módjukban áll visszajelzést adni a pedagógusnak, 27 százaléknak pedig nincs ilyen lehetősége. A gyerekek esetében fordított arányokkal találkozunk, 64 százalékukat nem kérdezik meg ebben a kérdésben.
A gyerekek többsége – főleg a lányok és 3-4. osztályokba járók – nyitottak és érdeklődőek a témában. 60 százalékuk szeretne többet tudni az egészséges táplálkozásról, 72 százalékuk szívesen megtanulna főzni, de mindössze 5 százaléknak van lehetősége valamilyen főzéssel kapcsolatos tevékenységben részt venni az iskolában – derült ki a közvélemény-kutatásból.
A reggeli és az uzsonna otthoni falat
A felmérés megállapította, hogy a gyerekek többsége otthon reggelizik, többnyire visz magával valamilyen uzsonnát, és nem vásárol büfében. Akik mégis, azok többnyire üdítőt, péksüteményt, nassolni valót vesznek. Bár viszonylag kevés a diétára szoruló gyerek, de az érintett szülők szerint őket a közétkeztetés keretein belül nem tudják ellátni – olvasható a kutatási anyagban.
Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet
