A víz az élet elengedhetetlen feltétele. Víz nélkül az élőlények, beleértve a növényeket, állatokat és az emberi szervezetet is, nagyon korlátozott ideig képesek életben maradni.
A víz a mindennapjaink része. Isszuk, használjuk főzéshez, tisztálkodáshoz, edényeink, ruháink mosásához, növényeink táplálásához, a szobák, zárt terek párásításához, esztétikai élményként (szökőkutak, vízjátékok stb.). A természetben található „természetes vizek” különböző minőségűek. Alapvető minőségi különbség a vizek között, hogy valamely víz iható-e vagy sem.
A folyók, tavak, patakok vize nem iható, nem elegendő tisztaságú, sok egészségre ártalmas, potenciálisan betegséget okozó összetevőt tartalmazhatnak. Jogszabály rendelkezik az ivóvíz minősítéséről, illetve az ivóvíznek való minősíthetőség paramétereiről (201/2001. [X. 25.] korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről). Az ivóvíz minősítését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban NÉBIH) vagy a NÉBIH hatáskörében eljáró hivatal végzi a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelően.
Az ivóvíz-minősítés és az ivóvízminőség jelenti az emberi fogyasztáskor az emberi szervezetre nem veszélyes összetevők jelenlétét a vízben és az emberi fogyasztásra megfelelő tisztasági fokot, a megfelelő tisztítottságot.
Megfelelő tisztaság
Biztosítja a pirogén (lázkeltő) anyagoktól való mentességet és a patogén (betegséget okozó) csíráktól való mentességet. A gyógyszertárban készített gyógyszerkészítmények esetében is ennek kell teljesülnie.
Gyógyszerkészítéshez használt víz
A gyógyszerek előállításához az ivóvízminőségnél nagyobb tisztaságú vízre van szükség. A vizek tisztítása történhet szűréssel, amikor a nagyobb méretű, akár szemmel látható szennyeződések eltávolítása történik, történhet hőközléssel, desztillálással, amikor a vízben oldott egyéb anyagok eltávolítása is megtörténik, valamint ioncserélő gyantákon történő áteresztéssel, amikor a vízben előforduló egyéb szennyező anyagok ionjainak cseréje megy végbe.
A különböző tisztítási eljárásokkal gyógyszerkészítéshez alkalmas vizeket állítanak elő.
• Desztillálással: desztillált vizet (Aqua destillata)
• Ioncserével: tisztított vizet (Aqua purificata)
A két gyógyszertári minőségű víz egymással egyenértékű, ugyanolyan felhasználási céllal alkalmazhatók. Mind az Aqua destillata, mind az Aqua purificata a tisztaságát a felbontástól számított 7 napig képes megőrizni. A vizek – általában 1 literes – palackjaira a gyógyszertárban jól láthatóan fel kell tüntetni, ráírni a felbontás dátumát.
• Az aszeptikus (csíraszegény) gyógyszerek készítéséhez még nagyobb tisztaságú vízre van szükségünk, abszolút csíramentes, azaz steril vízkészítményre. Ez a sterilizált desztillált víz (Aqua destillata pro injectionem). A steril, aszeptikus, szemészeti készítményekhez alkalmazott vizek kisebb kiszerelésben vannak, 500 ml-es palackokban, és a felhasználhatóságuk 3 nap a felbontástól számítva. A gyógyszerkészítéshez alkalmazott vizek előállításakor mindig jó minőségű ivóvíz a kiindulási anyag.
Ásványvizek
Földünk 71%-át víz borítja, ebből 2,5% édes víz, a többi sós (tenger) víz. Vizek nemcsak a bolygónk felszínén találhatók. A felszín alatti vizek források, hévizek formájában jelennek meg a felszínen. A vizek lehetnek ásványvizek, termálvizek, gyógyvizek.
Az ásványvizek – megfelelő vizsgálat és minősítés alapján – emberi fogyasztásra alkalmasak, feltéve, hogy megfelelnek az előírt kritériumoknak. Az ásványvizek sok kőzeten áthaladva, a kőzetekből kioldva az értékes ásványi anyagokat kerülnek a felszínre. A feltörő vizeket szűrés és megfelelő tisztítás után palackozzák.
Az ásványvizek az ivóvíznél nagyobb mennyiségben tartalmaznak ásványi anyagokat. Az ásványvizek összetételének ismerete különösen a krónikus betegségben szenvedők számára elengedhetetlen, hiszen egy magas vérnyomásos beteg kálium- vagy nátriumszegény diétáját magas alkálitartalmú ásványvízzel fel lehet borítani.
Gyógyvizek
A természetes vizek közül azokat, amelyeket valamilyen betegség kezelésére, panaszok enyhítésére lehet bizonyítottan alkalmazni, gyógyvizeknek nevezzük. A gyógyvizek lehetnek hidegek vagy melegek, alkalmasak lehetnek fogyasztásra (belsőleges alkalmazásra) vagy lemosásra, fürdőzésre, külső kezelésre. Ismerünk gyógyvizeket, amelyek ivókúraként és fürdőzésre egyaránt alkalmasak.
Ivókúrára alkalmas vizek: Ferenc József, Salvus, Mira, Parádi, Borsodi víz: emésztést segítő, epehólyagműködést serkentő, gyomorégést csökkentő hatásúak. A keserű vizek ugyancsak emésztést segítő hatásúak, ezen belül is a székrekedés enyhítésére alkalmasak.
Fürdőkúrára alkalmas gyógyvizek: Vastartalmú, jódos, brómos és kénes vizek. Az ásványianyag-tartalomtól függően reumatikus fájdalmak enyhítésére, bőrbetegségek, mint például pikkelysömör kezelésére, nőgyógyászati problémákra alkalmasak. A gyógyvizek minőségét mindig megfelelő vizsgálattal határozzák meg, és a vizek minőségét rendszeresen, megfelelő időközönként ellenőrzik.
A gyógyszertárakban az igazoltan gyógyhatással rendelkező vizek és bevizsgált ásványianyag-tartalommal rendelkező ásványvizek kaphatók, elérhetők. Magyarország különösen gazdag ivóvizekben, ezért értékeljük azokat kellően, és vigyázzunk rájuk, mert felbecsülhetetlen értéket nyújtanak az országnak.
Dr. Sánta Zsuzsa
szakgyógyszerész
