Embernek lenni nagyon nagy feladat – Beszélgetés Horgas Eszterrel

A színpadon királynő, igazi díva és ízig-vérig nő. Az életben törékeny, érzékeny, mert ízig- vérig nő. Horgas Eszterrel egy perc alatt telt el a másfél óra. Közvetlensége, „bájos hétköznapisága” teszi őt mégis nem mindennapi egyéniséggé.

• Az már önmagában is különleges, hogy egy kisgyerek a zongora, vagy a hegedű helyett a fuvolát választja.

A zeneiskolában a kezembe adtak egy fuvolát és az döbbenetes volt, mert elkezdtem rajta rögtön játszani. Nekem a fuvolával van valamiféle testi kapcsolatom, nem nagyon érzékelem, hogy külön lennénk.

• Mi volt a leghosszabb idő, amikor nem volt nálad a fuvola?

Már gyerekkoromban is szinte mindig velem volt. Ha nem, akkor az ujjamat fújkáltam. Azt vették észre anyuék, hogy az ujjamat az ajkam alatti gödröcskébe raktam vízszintesen. Nagyon gyors sikerélményt éltem át. Rögtön mindenhová felvettek. Fantasztikus volt, hogy első zeneakadémista koromban már a Liszt Ferenc Kamarazenekarba, a Budapesti Fesztiválzenekarba hívtak dolgozni, világsztárokkal turnézhattam. Amikor az ember tényleg felfedezi a hangszerét és rájön arra, hogy mindent el tud vele játszani, az egy csoda. Gondold el, egy szál fuvolával kiállni 10 000 ember elé 2005-ben a Budapest Arénában, Al Di Meolával. Féltem is, hogy ki fognak nevetni. Fuvolával kiáll egy Carmen?

• Itt már nem elég csupán a hangszertudás…

Nem. Ezt tanítom is a növendékeimnek. A fuvola fantasztikus nagy adomány, mert valami újat lehet vele teremteni. Nem az van, hogy elkényelmesedve megtanulsz egy Liszt darabot, vagy amit akarsz. Hanem neked utána kell menni, meg kell ismerni, át kell dolgozni egy darabot, a fuvolára hangszerelni, abban a szellemben, amiben az eredeti szerző megalkotta. Ezzel élményt teremteni a közönségnek, hogy nem egy fuvolakoncerten van, mert az kevés lenne. Hanem kap egy történetet, kap egy olyan világot, ami még nem volt idáig. Aki eljön a koncertemre, az olyat halljon, amit eddig még nem hallott sehol. Nemcsak előadóként, hanem alkotóként is működni kell. Az alkotó nagyon-nagyon elzárva dolgozik és keres, a múzsáját kutatja. Az előadó „kifelé” dolgozik, mert az emberekhez el kell jutni. Az emberekhez nemcsak szellemileg jutsz el abban a pillanatban, amikor kiállsz a színpadra, ott látványt is képviselsz közben. Nagyon fontos, hogy az ember megmaradjon embernek az emberek között, azaz igazi önmaga.

• A tanításban is teljesen egyedi, amit csinálsz.

Ezt most kezdtem el. Eddig csak konzisokat tanítottam és rájöttem, hogy annyira egyedi a módszer, amivel tanítom a nagyokat, mennyire izgalmas lenne ezt kiskortól kezdeni. Most van 3 ilyen kislány. Elképesztően izgalmas és akkora öröm, hogy felépíted őket egészen lentről. Nagyon mély is velük a lelki kapcsolatom, de ezt el kell kezdeni nagyon kis korban.

• Mit szólnak ehhez a te gyerekeid?

Féltékenyek voltak, hogy a tanítványaimnak milyen jó, mert rendszeresen foglalkozom velük, mivel egy héten kétszer eljönnek hozzám. Persze imádatos a kapcsolatom a lányaimmal, így pontosan tudják, mit jelentenek nekem.

• Előadóművészként nehezebb egy nőnek, mint egy férfinak?

Sokkal. De erősít is, és végeredményben végtelen öröm számomra, hogy nőként élhetek.

• Nő vagy, szép vagy, tehetséges vagy, ez nehézséget jelent?

Nagyon sokszor igen. Az ember sokszor magát is vizsgálgatja, mert egyikünk sem tökéletes, sokmindent kell tanulnunk. Sokszor beleütközöm abba, hogy nem vagyok elég jó, elég türelmes. Makacs, öntörvényű ember vagyok, és talán túl sokat kell foglalkoznom magammal. Ezek lelkileg megviselnek és ijesztő, ahogy pörög az életem.

• Az ember azt hiszi, hogy a hírességeknek csak a jó jut.

Mindannyiunknak át kell élni azokat a dolgokat is, ami bizony fájdalom, betegség, nehézség, szomorúság, válás, mindenki kap ilyen feladatokat. Én, ha jobb passzban vagyok, azt mondom, ezek mind leckék, amiket meg kell oldani. Ha megbukunk, ki kell vinni az ellenőrzőt és beírják az egyest. És utána reménykedni kell, hogy jobban fogjuk csinálni. Embernek lenni nagyon nagy feladat. Jól csinálni, tisztességesen, becsületesen, szeretettel, önmagad kételyeivel.

• Ha ajándékba kapnál plusz egy napot az élettől, mit csinálnál?

Biztos zenélnék. Nagyon szeretem az életemet, szeretek mindent, amit csinálok. Azt hiszem, hogy az egyik legnagyobb adomány, hogy így élhetek. Jó nekem ez az élet. Boldogító és nagyon megtisztelő.

• Figyelned kell az egészségedre, a kezedre, az arcodra, a szervezetedre…

Ez fegyelmezettség kérdése. A táplálkozásban igyekszem nagyon sok zöldséget és gyümölcsöt enni, nem eszem sok húst, inkább csak szárnyasokat, zsíros dolgokat egyáltalán nem, fűszeresen se nagyon.

• Mit csinálsz fellépés előtt?

Ez nagyon érdekes, még nem jöttem rá, egyszer csak van egy pont, és nem bírom elviselni, ha hozzám szólnak, ha hozzám nyúlnak. Mielőtt kimegyek a színpadra, szeretem kiüríteni magamat, hogy ott az történjen, és úgy, ahogy kell.

• És utána?

Utána persze rettenetes fáradtság, de az hozzá tartozik, hogy az ember dedikál, kedves, odafigyel az emberekre, fotózkodik, beszélget.

• Meg tudod élni a sikert ott, amikor tapsolnak?

Persze. Pont múlt héten, a koncert után nagy kiabálás volt és hatalmas taps. Olyan volt az egész, mint egy lassított felvétel, mint egy hatalmas vízió. Ez egy varázslás, nagyon nagy csoda.

• Mennyire hiszel a sorsszerűségben?

Nagyon. Szerintem minden embernek van egy életútja, amire nagyon sokan nem találnak rá. A legnagyobb ajándék, ha az ember megtalálja, amire született. Nem az a lényeg, hogy ki milyen gazdag vagy milyen szép, hanem, hogy ezt megtalálja.

• Mi az, amivel ki lehet kergetni téged a világból?

A hazugság. Pedig sokan saját maguknak is hazudnak, holott belül mindannyian tudjuk, hogy mi a helyes és mi nem.

• Mi volt a legnagyobb meglepetés az életedben?

Magánéletileg a legnagyobb, amikor anya lettem. Amikor azzal szembesültem, hogy a kislányom azt mondta anya, és az én vagyok. Szakmailag a Carmen előadás egy nagyon nagy meglepetés volt. Hogy az elképzelésem működik, ami először lázálomnak tűnt, és furcsán néztek rám, az valóság és igazság lett. Hogy ez a hangszer egyszer csak egy szerepet, és főhősnőt is tud játszani általam.

• Mikor jutottál el oda, hogy azt mondtad, ismered önmagadat?

Sok mindent megtapasztalok, meglátok, megélek magamból, de még folyamatosan tanulom magamat, a szakmát és az életet. Minden nap újabb dolgokra döbbenek rá és azt mondom magamnak: minden percben legyél arra kész, hogy rájössz, ezt most nem jól gondoltam. Hoppá, tévedtem. Folyamatosan tanulj és fejlődj!

• Melyik lesz a legközelebbi fellépés?

Június 5-én, Budapesten, az Uránia Filmszínházban lesz, és óriási izgalommal készülök rá. Összművészeti előadás lesz, Bernstein és Gershwin darabjaival. Ők is megszólalnak, Bernstein, Gershwin és rengeteg új dal, képek, videók kíséretében. Azt remélem, megint sikerül valami nagyot létrehoznunk. Műfaji parádé lesz a poptól a ragtime-ig, a bluestól a klasszikáig. Persze az is nagy mázli, hogy csodás zenészekkel dolgozom együtt. Ezen az estén igazi parádés felállás lesz, a csapatommal és a vendég szólistákkal.

Dr. Szarvasházi Judit