Vajon jól tudjuk-e, hogy ideális esetben milyen testsúllyal kellene rendelkeznünk? Nem túlozzuk-e el a fölösleges kilóink miatti állandó aggodalmat? Mert szinte soha nem vagyunk elégedettek…
Ez a probléma sokunknak okoz gondot, egyúttal számos téves elképzelést vet fel. Gyakran fogadunk meg különféle tanácsokat anélkül, hogy alkatunkat és más tényezőket figyelembe vennénk. Emiatt igaz és hamis állításokat kívánunk tisztázni a helyes testsúly megítéléséről. Annak érdekében, hogy ne szorongjunk fölöslegesen a formánk miatt, és főleg ne tűzzünk ki irreális célokat…
1. A megfelelő testsúly az, amit kiegyensúlyozott táplálkozással – kellő mértékű testmozgás mellett – diétázás nélkül tartani tudunk
- IGAZ
Ideálisnak mondható a testsúlyunk, ha jó közérzetet biztosít, és nem gondolunk folytonosan arra, hogy fogynunk, vagy esetleg híznunk kellene. Amellett e súly megtartása természetes úton történik, nem igényel különösebb erőfeszítéseket. Kiegyensúlyozott táplálkozással, rendszeres testmozgással, és némi önfegyelemmel ez a cél nem is olyan elérhetetlen. Természetesen vannak feltételei: elsődlegesen az, hogy minden egyes étkezésnél csak addig együnk, amíg éhséget érzünk – ne rakjuk meg ismét a tányérunkat, csak azért, mert nagyon ízletes az étel, vagy mert pld. nem akarjuk megsérteni a vendéglátót. És persze idegességünket se nassolással, fölösleges evéssel vezessük le. Emellett legyünk kitartóak az életmódunktól, korunktól függő, elengedhetetlenül szükséges fizikai aktivitás tekintetében. Fontos az is, hogy ne összpontosítsunk állandóan arra, mennyit mutat a mérleg, ne méredzkedjünk naponta. Kb. 5 kg ingadozás, megszokott súlyunkhoz képest, elfogadható. Ha jól érezzük magunkat a bőrünkben, és nem nő a többlet, fölösleges kétségbe esnünk!
2. Kb. 10 kilóval legyen kevesebb a súlyunk, mint a magasságunk (100 cm fölött)
- HAMIS
Ez a számítás egyszerűsége miatt vonzónak tűnik, és régóta tartja magát a köztudatban – de nem felel meg a valóságnak. Az ideális testsúly ilyen meghatározása a testmagassághoz viszonyítva idejét múlta, és helytelen, mert nem veszi figyelembe a testfelépítést, az életkort, a nemet, vagy a fizikai aktivitás mértékét. Kívánatos testsúlyunkat csak ezen tényezők együttes vizsgálatával tudjuk megállapítani.
3. A testtömeg-index (BMI) csak egy jelzőszám
- IGAZ
Ez az arányszám (rövidítése TTI, az angol „body mass index” alapján pedig BMI) arra szolgál, hogy értékeljék az egyén testességének mértékét egy adott számítási móddal: a kg-ban megadott testtömeget elosztják a testmagasság négyzetével.
Ez hasznos eszköz lehet pld. egy populáció elhízottsági fokával kapcsolatos statisztikáinak elkészítésekor. Személyekre bontva azonban nem lehet egyértelműen támaszkodni rá, hiszen ez a szám sem vesz figyelembe több olyan tényezőt, mely befolyásolja az ideális testsúlyt. Így sokkal kisebb jelentősége van, mint hinnénk… A BMI sem tesz különbséget férfiak és nők közt, a nagyobb izomtömeggel rendelkező, sportot űző, vagy az ülő foglalkozású emberek közt. Ezért nem helyes ezt az index-számot minden körülmények közt alapul venni. (Tavaly az Oxfordi Egyetem egyik professzora, Nick Trefethen meg is kérdőjelezte a BMI hitelességét, és kissé módosított számítást javasolt.)
4. Az ideális testsúly – mi döntünk felőle
- HAMIS
Amikor pld. 50 kg-t szeretnénk elérni, miközben általában 58-60 kg között mozgunk, a folytonos harcot választjuk a természettel szemben… A szakemberek szerint nagyon rossz taktika, ha önkényesen határozzuk meg a számunkra kívánatos testsúlyt, figyelmen kívül hagyva alkatunkat, életmódunkat és egyéb körülményeket. Amennyiben állandóan ennek elérésére, illetve megtartására összpontosítunk, a gyakori sikertelenség önértékelésünk romlásához vezet. Még ha nagy akaraterővel rendelkezünk is, a mindennapi életben az irreális célhoz vezető úton biztos, hogy nem várt akadályokba ütközünk, melyek legyőzésének nehézségei önbizalom-vesztéssel járnak.
5. A lehető legkevesebb zsírfogyasztás a cél
- IGAZ és HAMIS
Kb. 15-20% a testzsírtömeg ajánlott aránya a felnőtt férfiak és nők körében. Ez a százalékarány önmagában természetesen nem jelenti az ideális testsúly megvalósulását. Az viszont igaz, hogy túlsúlyosság esetén a testzsírtömeg csökkentésére kell törekedni. A szív- és érrendszeri betegségek esélyének mérséklése szempontjából az a kívánatos, ha a nők indexe 30%, a férfiaké 20% alatti, de az izomtömeg aránya sem mellékes tényező. Ez utóbbi minél magasabb, annál inkább igazolja, hogy kielégítő mennyiségű testmozgást végzünk, mely az egészség megtartása és a hosszú élettartam elősegítése szempontjából is fontos.
6. Alkatunk örökletes, nincs mit tenni!
- IGAZ és HAMIS
Egyénenként nagy eltérések tapasztalhatók bizonyos alkatra való hajlam tekintetében. Vannak, akik fogékonyabbak a hízásra, mások kevésbé, vagy ellenkezőleg: sovány testalkatot örököltek. Mindez azonban nem ok arra, hogy semmit ne tegyünk a megfelelő testsúly elérése és fenntartása érdekében. Az életvitel, a környezet, a táplálkozási szokások, a testmozgás mind-mind nagy szerepet játszanak benne. Az örökletesség nem végzetszerűség – állítják a szakemberek -, csak egyes esetekben elővigyázatosabbnak kell lenni.
7. Az ideális testsúly életszakaszonként változó
- IGAZ
Terhesség, menopauza, sportolás abbahagyása… és sorolhatnánk, mi minden befolyásolja kilóink mennyiségét. Természetesen nem lehetséges ugyanazt a testsúlyt fenntartani egy életen át. Az ideális mérték más és más pld. 20, 40, vagy 70 éves korban. 65 év fölött egyébként ajánlott is egy kicsit magunkra szedni a kielégítő táplálkozás és egészségi állapot fenntartása érdekében. Vonatkozik ez arra az időszakra is, amikor gyermeket tervez valaki, hiszen az alacsony BMI ilyenkor nem kedvező.
8. A rendszeres testmzgás segít stabilizálni a testsúlyt
- IGAZ
Gyaloglás, lépcsőzés, biciklizés, kertészkedés… Megannyi hétköznapi tevékenység, mely segít megőrizni állandó súlyunkat egy adott időszakban. Ha a fizikai aktivitás magában nem is fogyaszt, különösen fontos a testmozgás a visszahízás elkerülésére diétázás után, azzal a feltétellel, hogy továbbra is egészségesen táplálkozunk.
9. A testzsírtömeg megoszlása sem mindegy
- IGAZ
A mérleg szerinti súlyunk fontos, jelzésértékű szám, de az a mód, ahogy a zsírtömeg eloszlik testünk különböző részein, ugyanannyit számít – ha nem többet -, egészségünk szempontjából. A medence körüli túlsúly sokkal kevesebb problémát jelent, mint amikor az a haskörfogatot érinti. Különösen veszélyes, ha a férfiaknál 102 cm, a nőknél 88 cm fölött van, mert akkor már metabolikus szindrómáról (összetett anyagcserezavarról) lehet szó. Az elhízással rendszerint a vérnyomás és vércukorszint is nő, a koszorúérbetegségek, valamint a stroke kockázatával együtt.
10. A túl szigorú fogyókúrának több lehet a kára, mint a haszna
- IGAZ
A súlyunkból gyorsan leadhatunk, ha egy ideig szigorú diétát követünk, ami azonban kockázatoktól sem mentes. Zavart okozhat az éhség- és telítettségérzet vonatkozásában, izomtömeg-vesztéshez vezethet. Az ilyen fajta diéták nagy kényszerítő hatást váltanak ki a szervezetben, felborul az anyagcsere, és később visszahízás az „eredmény”. Ördögi kör ez, amelytől a szuper gyors fogyást ígérő, „csoda-diéták” elkerülésével maradhatunk távol.
Forrás: Galenus
