Szerencsére egyre többen tisztában vannak azzal, hogy az életmódjuk milyen komoly hatással van az egészségükre, de csak kevesen ismerik a konkrét összefüggéseket. Dvorák Márton, a KardioKözpont mozgásterapeutája és Szabó Lucia dietetikus az életmód magas vérnyomásra gyakorolt hatásaira hívta fel a figyelmet.
A hajlam még nem maga a magasvérnyomás betegség
Magyarországon a felnőttek közel ötöde, a 60 éven felüliek több, mint fele magas vérnyomás betegségben szenved, akik közül egyre többen fordulnak tudatosan a probléma megoldása felé. Tény, hogy a betegségre való hajlam közel 40 százalékban meghatározott a génekben, ám a betegség manifesztációjához, kifejlődéséhez jelentősen hozzájárulunk az életmódunkkal. Olyannyira igaz ez, hogy a már diagnosztizált magas vérnyomás betegség terápiájának is első lépcsőfoka kell, hogy legyen az életmódváltás, és csak második lépésként, szükség esetén ajánlott a gyógyszeres kezelés.
A páciensek is tisztán kell látniuk, hogy az életmód terápia olyan értékeken tud változtatni, mint a vérnyomás, a koleszterin-és a vércukorszint, amelyek pedig a krónikus betegségek jelzői. Vagyis az életmódelemeink megváltoztatásával hatással lehetünk a magas vérnyomás, a hyperlipidémia, a cukorbetegség állapotára, bizonyos mértékig vissza is fordíthatjuk azt. Minél több rossz szokásunkat cseréljük le jó szokásra, annál jobbak az esélyeink a javulásra – már kialakult betegségek esetén is.
Így csökkennek a vérnyomásértékek az életmód hatására
Mindazoknak, akik még gondolkoznak az életmódváltáson, érdemes látniuk, hogy már az egyes változtatások is hatnak a szisztolés (vagyis az első) vérnyomásértékekre. Mi mennyivel csökkenti tehát az értékeket?
Testsúlycsökkentés: 5-20 Hgmm / 10 kg
Sóbevitel csökkentése: 2-8 Hgmm
Mediterrán étrend (DASH diéta): 8-14 Hgmm
Rendszeres fizikai aktivitás: 4-9 Hgmm
Alkoholfogyasztás csökkentése: 2-10 Hgmm
Az életmód program további elemei – például izomerősítő mozgás, limitált szénhidrátbevitel, megnövelt rost- és növényi szterin bevitel, csökkentett telített zsírsavfogyasztás – szintén kedvező hatásúak, de inkább a vércukor- és a koleszterinszintre. Ráadásul ezek a hatások egymással is összefüggenek, hiszen például az egészséges szív diétájának is nevezett DASH étrend önmagában is segíti a fogyást, ami lejjebb viszi a vérnyomásértékeket.
A tartós fogyás pedig elképzelhetetlen testmozgás nélkül. Ha tehát ennek érdekében rendszeresen aerob (vagyis kardio) mozgást végzünk, az olyan működéseket erősít meg, melyek többek között a vérnyomás csökkenését eredményezhetik. Ráadásul mindezt olyan élettani folyamatok optimalizálásával, amelyeket a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek is rendezni hivatottak.
A mozgásprogramot körültekintően kell megtervezni
Az elmúlt évtizedekben a szívbetegek rehabilitációjában, valamint a metabolikus szindróma elemeinek kezelésében elsősorban a tartós, egyenletes, mérsékelt-közepes intenzitású fizikai terhelésen alapuló programokat, az ún. kardió edzést használták. Szinte szállóigévé vált a heti legalább 150 perces, közepes intenzitású kardiomozgás, legalább heti 3 alkalomra elosztva. Idővel az izomfejlesztés is fontossá vált, amelynek révén a sokszor gyenge izomzat képessé válik a feladatok teljesítésére, ráadásul ezáltal még inkább növelhető a cukor- és zsíranyagcsere aktivitása is.
Az utóbbi években az egyenletes terhelésnél hatásosabb és rövidebb idő alatt kivitelezhető nagyintenzitású interval (szakaszos) tréning is szerepet kapott a rehabilitációban, és a magas vérnyomás csökkentésében – hangsúlyozza Dvorák Márton, a KardioKözpont mozgásterapeutája. – A magas intenzitással (például gyors futással, kerékpározással, ugrálással) azonban óvatosan kell bánni, és csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha már megvan egy alap fittségi szint és nincs komolyabb szívbetegség. A hatékony és biztonságos mozgásprogram felépítésében érdemes mozgásterapeuta iránymutatásaira támaszkodni és esetleg speciálisan felépített csoportos mozgásformákat választani. A megfelelően beállított vérnyomás esetén szakember segítségével elkezdhető a mozgás.
A „szív étrendje”
A szív-érrendszer szempontjából optimális táplálkozás elsősorban növényi alapú, zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, omega-3 tartalmú élelmiszerek (tengeri halak, lenmag) és többszörösen telítetlen zsírsavak, olajos magvak fogyasztására épül – ismerteti Szabó Lucia dietetikus. – Nagyon fontos a sóbevitel korlátozása, ajánlatos a napi sómennyiség 2,3 gramm alá csökkentése, amit első lépésként az extra sózás elhagyásával érhetünk el.
Ezzel párhuzamosan ajánlatos visszaszorítani a túl sok feldolgozott élelmiszer, zsíros, vörös hús, cukros üdítő, alkohol fogyasztását is. Beválhat az ezen elveket figyelembe vevő DASH-diéta, a mediterrán diéta, azonban a dietetikus által személyre szabott étrend természetesen a leghatékonyabb.
Forrás: KardioKözpont
