Erre ügyeljen, ha K-vitamint szed

0
24367

A K-vitamin valamelyest „árva gyereknek” számított a vitaminok között, legalábbis eddig. Keveset tanítottak róla az iskolában is, talán csak annyit, hogy egy zsíroldékony vitamin, ami szerepet játszik a véralvadásban.

Ez mára megváltozott. A K-vitamin intenzív kutatások tárgya, és az ismeretek bővülésével párhuzamosan egyre több életfontosságú szerepet tulajdonítanak neki.

Miért hasznos a K-vitamin?

Igazolódni látszik a csontok és porcok egészséges működésében betöltött szerepe, erre alapozva használható a K-vitamin a csontritkulás megelőzésére és kezelésére. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (European Food Safety Authorities, EFSA) helytállónak fogadta el azt, hogy a K-vitaminnak szerepe van a csontok egészséges működésének megőrzésében. Emellett, egyes vizsgálatok alapján a koronáriás szívbetegségek és a demencia (= időskori elbutulás) megelőzésében is szerepet játszhat a K-vitamin.

 

Mi is az a K-vitamin?

A K-vitamin nem egyetlen vegyületet jelent, hanem a K-vitaminok népes családját takarja az elnevezés.

  • A K1-vitamin (más néven fillokinon) a növényi szervezetek által előállított molekula, amit nagy mennyiségben tartalmaznak a leveles zöldségek (pl. kelkáposzta, spenót, karalábé, kelbimbó).
  • A K2-vitamint (más néven menakinont) a bélbaktériumok termelik; a K2-vitaminban dús ételek közé sorolhatók a sajtok, a húsok, illetve a tojás. A képet bonyolítja, hogy a K2-vitaminnak több fajtája is ismert, így például a menakinon-4 (MK-4), illetve a menakinon-7 (MK-7).
  • Több vizsgálat is igazolta, hogy mind a K1-, mind a K2-vitamin kedvezően befolyásolja a csontok ásványianyag-tartalmát. A K-vitamin éveken át tartó alkalmazása hozzájárulhat ahhoz, hogy a csontozat tömegének és szilárdságának a kor előrehaladtával járó csökkenése mérsékeltebb legyen. Ezzel összhangban a változókorban lévő nőknél való K-vitamin-alkalmazás elősegítheti a csontvesztés és a következményes csontritkulás megelőzését. Egyes tanulmányok arra mutatnak rá, hogy a megfelelő K-vitamin-szint a csonttörések kockázatát is csökkentheti. A meglévő ismeretek alapján úgy tűnik, hogy a K2-vitamin csontokra kifejtett hatása kifejezettebb, mint a K1-é.

 

 

Előbbiek ismeretében a K2-vitamin-pótlás a következő esetekben javasolható:

  • a csontritkulás megelőzésére,
  • a csonttömeg csökkenésének a mérséklésére, különösen nőknél, a klimax kezdetén,
  • a gyógyszeres kezelés kiegészítésére csontritkulás esetén,
  • laboratóriumi vizsgálattal igazolt K-vitamin-hiány esetén,
  • bizonyos diéták esetén jellemző alacsony K-vitamin-bevitel esetén.

Arra azonban ügyelni kell, hogy a kumarin típusú véralvadásgátlókat (warfarin, acenokumarol) szedő betegeknél a K-vitamin alkalmazása a szedett gyógyszerek hatását ellensúlyozza!

Az egészséges csontozat biztosításában igazoltan hatásos D-vitamin és kalcium „duó” K-vitaminnal „trió”-vá való bővítésére irányuló klinikai vizsgálatok egyelőre korlátozott számban állnak rendelkezésre. Az eddigi eredmények alapján úgy tűnik, hogy a kombináció K-vitaminnal való bővítése kedvezően befolyásolhatja a csontok ásványianyag-sűrűségére és a csonttörések gyakoriságára kifejtett hatást.

Mit mondhatunk a K-vitaminról manapság?

További kutatások szükségesek a K2-vitamin kedvező hatásainak pontos feltárására és a javasolt napi dózis egységesítésére. Körvonalazódni látszik az, hogy az egészséges táplálkozás és a bélflóra egyensúlyának megőrzése mellett a K-vitamin pótlása is lényeges a csontok egészséges működéséhez.

 

 

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész