A szívinfarktus fenyegetése sokak számára jelent tartós szorongást, holott számos olyan rizikófaktor létezik, amelyek kiküszöbölésével jelentősen csökkenthetjük a kockázatot. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, melyek ezek és kinek szükséges feltétlenül a kardiológiai kivizsgálás.
Mit jelent a veszélyeztetettség?
A szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése, a tünetek kivizsgálása különösen azok számára elengedhetetlen, akiknek családjában már előfordult ilyen probléma, illetve, akik jelentős rizikófaktorokkal rendelkeznek. A kardiológiai szűrés, kivizsgálás azért is döntő jelentőségű, mert az esetek egy részében a betegség tünetei nem típusosak, nehéz a diagnosztizálás, tehát a veszélyeztetettség korai felismerése akár életet menthet.
Mivel sokan teljesen tünetmentesek akár még egy szívinfarktus vagy agyvérzés miatti hirtelen halál bekövetkezése előtt is, nem szabad arra várni, hogy komoly tünetek jelentkezzenek. Ha tehát bárki a legkisebb tünetet érzékeli magán – mint például gyengeség, légszomj, mellkasi fájdalom, vagy akár csak diszkomfort, szédülés, szabálytalan szívverés -, ne legyintsen rájuk, hanem jelentkezzen be egy kardiológiai kivizsgálásra.
A szívinfarktus főbb rizikófaktorai
Európában a kardiovaszkuláris rizikóbecslésére sokféle formula van, de a legelterjedtebb az ún. SCORE-táblázat szerinti rizikóbecslés. Mi, kardiológusok a hétköznapokban ezt használjuk. Ez a táblázat öt változót vesz figyelembe, amely az alábbi felsorolás első öt helyén található. Ennek alapján adható meg annak valószínűsége, hogy a következő öt évben milyen valószínűséggel kap valaki súlyos szív-agyér megbetegedést (elzáródást), vagyis infarktust, vagy stroke-ot. Ugyanakkor természetesen a kardiológiai kivizsgálással és az időben elkezdett kezeléssel akár a szívinfarktus is megelőzhető lehet – hangsúlyozza Vaskó doktor.
A legveszélyesebb rizikófaktorok az alábbiak:
- magasabb életkor,
- magas vérnyomás,
- magas koleszterinszint,
- dohányzás,
- férfi nem (és a menopauzán túl lévő nők),
- cukorbetegség (és inzulinrezisztencia),
- családban halmozódó szív- és érrendszeri problémák,
- már meglévő szív- és érrendszeri betegség,
- hormonális fogamzásgátló szedése,
- túlsúly,
- mozgásszegény életmód.
A kivizsgálás a genetika és az életmód rizikófaktorait is felméri
Nyilvánvaló, hogy nem tudunk változtatni a szív- és érrendszeri betegségek genetikai meghatározottságán, de mindenképpen tisztában kell lennünk a kockázattal. Hiszen ha kiderül, hogy a családban előfordult szívinfarktus, ez egy hajlamot feltételez ugyan, de életmóddal és kezeléssel még ebben az esetben is jelentősen ellensúlyozni lehet az adottságot. Ugyanígy nem befolyásolható a nemünk és az életkorunk sem, de az életmód kockázati tényezőin igenis lehet és kell is változtatni – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
A dohányzás, a túlsúly, a fizikai edzettség hiánya és a kiegyensúlyozatlan, nem teljes értékű táplálkozás erősen hathatnak a szívbetegségek kialakulására, ám életmóddal mind befolyásolható. Az anyagcsere-betegségek, főleg a cukorbetegség szintén jelentős kockázati tényező a szív- és érbetegségek várható kialakulását tekintve. A túlsúlyos középkorúaknál gyakran fellépő 2-es típusú diabetes kardiovaszkuláris kockázata olyan jelentős, hogy az ilyen beteg rendszeres kardiológiai ellenőrzésre szorul. Ha tehát valaki cukorbeteg, vagy ha már korábban volt valamilyen „eseménye”, akkor rögtön a nagy kockázatú csoportba kerül, tehát rá már nem érvényes a SCORE-táblázat előrejelzése.
Dr. Vaskó Péter szavaiból kiderül, hogy elsődleges prevenció – vagyis maga a kardiológiai kivizsgálás – a veszélyeztetett egészségeseknek segít, hogy elkerülhető legyen a szívinfarktus, a stroke vagy más szív- és érrendszeri történés. A másodlagos prevenció pedig a már diagnosztizált szívbetegeket állapotromlásának megakadályozását tűzi ki célul, amelyben a kardiológiai nyomonkövetés és az életmód orvoslása egyaránt fontos szerepet játszik.
Forrás: KardioKözpont
