A nagyüzemi, élelmiszeripari tartósítások számos módszere ismert, pl. a konzervgyártás, a szárítás, gyorsfagyasztás, pasztőrözés, sugárkezelés, tartósítószerekkel, vákuummal, inert gázokkal történő tartósítás. Így kerül nap mint nap az asztalunkra nyers élelmiszer helyett feldolgozott termék. De mit jelent mindez a gyakorlatban? Ennek jártunk utána.
Cikkünk 1. részét ITT olvashatja el! |
Élelmiszeripari tartósítások
Szárításkor az iparban szalagszárítókat, forgódobszárítókat (például burgonyapehely készítésekor) vagy fluidizációs szárítókat (például gabonatermékek szárításakor) használnak.
A vákuumos szárítás és porítás is igen elterjedt, ilyenkor a folyékony vagy pépes anyagokat fúvókán átnyomják, majd finom cseppekre oszlatják, amelyekkel szemben meleg levegőt áramoltatnak, aminek a hatására a cseppekben levő víz elpárolog, és por alakú terméket kapunk. Így készülnek különböző gyümölcsből, zöldségből, tejből, kávéból, stb. szárított, instant termékeket pl. fagylaltporok, gyümölcsital-porok.
A fagyasztva szárítás vagy liofilezés során a szárításra kerülő nyersanyag víztartalmát kifagyasztják, majd a jeget még szilárd halmazállapotában, vákuumban vonják el az anyagtól. Innen ered a vákuumfagyasztva szárítás elnevezés. A liofilezés jobb minőségű termékek előállítását teszi lehetővé, mivel az alkalmazott hőmérséklet jóval alacsonyabb, mint hagyományos szárításkor, a bomlási folyamatok nem következnek be, illetve a víz a lehető legkisebb károsodást okozva távozik az anyagból. Az így előállított élelmiszer megőrzi az eredeti formáját, jellegét, ízét és tápanyagtartalmának nagy részét. Térfogata kb. az eredeti egytizede lesz, de folyadék hozzáadása után pár perc alatt visszanyeri eredeti állapotát (pl. szárított gomba).
Fagyasztás
Gyakorlatilag minden élelmiszert le lehet fagyasztani (kivéve az egész tojást, retket, fejes salátát, hagymát), zöldséget, gyümölcsöt, húsokat, készételeket, és ezáltal nemcsak a mikroorganizmusok szaporodását akadályozzák meg, hanem az élelmi anyagok sejtjeiben lévő enzimek bontó munkáját is. 0°C alatt a nyersanyag víztartalma jéggé fagy. A különböző élelmiszerek fagypontját az alábbi táblázat szemlélteti.
1.táblázat: Néhány élelmiszer fagyáspontja
Élelmiszer |
Fagyáspont (°C) |
Élelmiszer |
Fagyáspont (°C) |
alma, körte, szilva |
-2,0 |
hús |
-0,9 |
burgonya |
-1,7 |
kelvirág, hagyma, borsó |
-1,1 |
cseresznye |
-2,4 |
paradicsom, málna |
-0,9 |
dió |
-6,7 |
tej |
-0,5 |
fejes saláta |
-0,4 |
tojásfehérje |
-0,4 |
Forrás: Varga Zs. Fagyáspont csökkenés, forráspont emelkedés in Bencsik K. Mit? Mivel? Hogyan? – Élelmiszertechnológia és kolloidika. Budapest: Semmelweis Egyetem; 2003, pp. 306.
Gyorsfagyasztás során a nyersanyagot -40 – -50 °C-ra hűtik, majd -18 – -20 °C-on tárolják. Ilyenkor az élelmiszerben lévő szabad vízből mikrokristályok keletkeznek, amelyek nem roncsolják a sejteket, így táp- és élvezeti értékük megegyezik a friss nyersanyagokéval, vagy nagyon lassan vész el (ld. 2. táblázat). Az ilyen készítmények eltarthatósági ideje -18 °C-on átlagosan 1 év. A mikroorganizmusok viszont gyorsfagyasztás után is életképesek maradhatnak és felengedés során szaporodásuk felgyorsul, ezért a felolvasztott élelmiszert nem szabad ismét fagyasztani.
2. táblázat: Gyorsfagyasztott zöldségek és gyümölcsök C-vitamin tartalmának %-os csökkenése -18 °C-os tárolás alatt a tárolási idő (hónap) függvényében
Zöldségek 2 hónap 8 hónap
Zöldbab 3 3
Paraj 2 10
Spárga 4 16
Zöldborsó 3 12
Gyümölcsök 2 hónap 8 hónap
Málna 3 12
Szamóca 2 8
Őszibarack 2 8
Forrás: Kádas. L., Vajda, P. Ételkészítési technológiák során keletkező veszteségek in Bíró, Gy. Tápanyagtáblázat. Budapest: Medicina Könyvkiadó; 1999, pp. 261-65.
C-vitamin-veszteség szempontjából az előzőekben említett tartósítási eljárások közül a gyorsfagyasztás a legkímélőbb. Főzelékfelékben és gyümölcsökben fagyasztás során 20-30%-os, befőzés alkalmával 35-55%-os, szárítás során 70-90%-os C-vitamin veszteséggel lehet számolni.
A tárolásról se feledkezzünk meg…
A megfelelően tárolt élelmiszerek hosszabb ideig megőrzik minőségüket, tápanyagtartalmukat és élvezeti értéküket. Tároljuk az élelmiszereket alkalmas tároló eszközben, a megfelelő, általában a csomagoláson is feltüntetett hőmérsékleten és a megfelelő időtartamig, mert így csökkentjük az ételfertőzés/ételmérgezés kockázatát, és kíméljük pénztárcánkat. Mindig vegyük figyelembe a termék csomagolásán olvasható fogyaszthatósági (ez legfeljebb néhány nap), illetve minőségmegőrzési dátumot (ez hosszabb időtartam), az elfogyasztásnál tartsuk be ezeket.
Néhány jó tanács a tároláshoz:
– Az éléskamra legyen mindig tiszta, száraz, sötét és hűvös – optimális hőmérséklete 10-21°C között van. 38°C felett csökken a konzervek minősége.
– A régebbi, vagy rövidebb minőségmegőrzési idejű termékeket helyezze előtérbe, a konzerveket a polc hátsó részében tárolja, mert ezek bontatlan állapotban akár 2 évig elállnak.
– Tárolja a száraz élelmiszereket, pl. rizs és tészta, légmentesen záródó dobozokban.
– A szárított zöldségeket, aszalt gyümölcsöket tároljuk tüll-, vászon- vagy papírzacskóban, de használhatunk befőttesüvegeket is. A legtöbb szárított gyümölcsöt és zöldséget 4-12 hónapig lehet tárolni.
MDOSZ