A világon első számú haláloknak tekinthetők a kardiovaszkuláris megbetegedések, melyek Magyarországon is vezetik a halálozási statisztikákat, az összes halálozás 50–60%-át jelentik.
A kardiovaszkuláris betegségek hátterében leggyakrabban az érelmeszesedés áll. Az utóbbi 10 évben a szív-ér rendszeri halálozás mérséklődése tapasztalható, de Kelet-Európában még magas maradt. A mérséklődés jórészt a gyógyszeres kezeléseknek és a fejlődő orvosi beavatkozásoknak köszönhető. Nagy jelentőséggel bír a kardiovaszkuláris halálozás csökkentésében a tünetmentes egyéneknél a rizikófaktorok szűrése, a nagy és közepes rizikójú egyének felismerése és megfelelő kezelése, utánkövetése. A tünetmentes időszakban történő életmódbeli, gyógyszeres beavatkozások, kezelések segítségével eredményesen csökkenthetők a kardiovaszkuláris események.
Milyen kockázati tényezőkkel kell számolni?
A kockázati tényezők igen sokrétűek, csoportosíthatjuk módosíthatóságuk alapján:
- Módosítható rizikófaktorok: elhízás, dohányzás, stressz. magas vérnyomás, magas koleszterinszint, magas vércukorszint, mozgáshiány.
- Nem módosítható rizikófaktorok: kor, nem, etnikum, genetikai adottság.
A rizikófaktorok közül a dohányzás kiemelendő, mivel nemcsak a rákos megbetegedések, a légúti betegségek kialakulásának valószínűségét növeli, hanem a szív-ér rendszeri halálozás 20–25%-áért is felelőssé tehető, mivel a nikotin elősegíti a koszorúserek és a végtagi erek összehúzódását, csökkenti a HDL-koleszterin szintjét, és fokozza a véralvadási folyamatokat. A leszokás elősegítésére többféle lehetőség (pl. szopogatótabletta, tapasz) áll rendelkezésre, kérje ki szakember segítségét. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben ingyenes, leszokást támogató telefonos tanácsadás működik. A 06-80/44-20-44-es zöldszámon speciálisan képzett szakemberek várják a leszokásra elszánt pácienseket.
A másik, napjainkban egyre nagyobb egészségügyi problémát jelentő rizikótényező az elhízás, melynek kialakulásában a nagyobb kalóriabevitel és a fizikai aktivitás csökkenése játszik szerepet. Az obesitas számos betegség kialakulásának kockázatát növeli. Az alhasi/zsigeri zsírszövet inzulinrezisztencián keresztül, illetve különböző anyagok termelésével károsítja a szív-ér rendszert. A testsúly csökkentésével a vércukorszint-, vérnyomásértékek és a koleszterinszint jelentős csökkenése érhető el, ezzel is csökkentve a kardiovaszkuláris események megjelenését.
| Evidenciák alapján az egyes kockázati tényezők elsősorban kombinációban megjelenve növelik meg drasztikusan a kardiovaszkuláris megbetegedések mortalitásának az arányát. Leginkább az egyéni kockázatok mérlegelése, és egyénre szabott mérések indokoltak, melynek kivitelezésében a családorvosnak van jelentős szerepe és lehetősége, illetve a gyógyszerész segítheti a munkáját a gyógyszerészi gondozási program keretén belül. Javasolható a rizikófaktor szűrése (vérnyomás-, vércukormérés, lipidprofil meghatározás) 5 évenként a 40 év feletti férfiak, és az 50 év feletti nők körében. |
Milyen műszeres szív-ér rendszeri szűrővizsgálatok vehetők igénybe?
A közepes kardiovaszkuláris rizikójú egyéneknél neminvazív kardiovaszkuláris vizsgálatok szükségesek.
- Szívre vonatkozó vizsgálatok
- EKG: az EKG a szívműködés műszeres vizsgálata. Alkalmas szívritmuszavarok, ingervezetési hibák észlelésére, magas vérnyomás súlyosságának megállapítására, esetleg koszorúér-betegség gyanújának felvetésére. Értékelését belgyógyász szakorvos végzi. Kóros eltérés esetén kardiológiai szakvizsgálatra irányítja a pácienst. Rizikó becslésére tünetmentes egyéneknél hipertónia és diabetes mellitus fennállása esetén javasolható.
- Echokardiográfia: a szív UH-vizsgálata, mely a szív nagyságáról, mozgásáról, a véráramlásáról és a szívbillentyűkről nyújt tájékoztatást. Kardiovaszkuláris rizikó becslésére hipertóniás beteg esetében javasolható.
- Érrendszer szűrésére irányuló vizsgálatok
- Az alsó végtagok érszűkülete az érelmeszesedés következménye, annak egyik megnyilvánulási formája. Az alacsony vagy egészségesnek tűnő vérnyomásértékek mellett is lehetséges, hogy nem megfelelő az érműködés. Ilyen panaszmentes esetekben is érzékeny szűrőmódszerek állnak rendelkezésre. Az érrendszeri betegségek szűrésére alkalmazható jellegzetes vizsgálatok közül hármat emelek ki.
- Boka-kar index mérése: a tünetmentes, közepes rizikójú egyének esetében javasolható módszer, az érszűkület korai felismerésére, melynek során mindkét karon és mindkét lábon a boka magasságában vérnyomásmérés történik. A bokák magasságában a vérnyomás pontos mérését egy speciális ultrahang (UH) Doppler mérőfej segíti.
- Erek Doppler-, UH-vizsgálata: legtöbbször a carotisok, az alsó végtagok artériái és vénái vizsgálatára használják. Az érfal vastagsága határozható meg, a véráram sebességének a mérésén keresztül. Plakkok, elzáródások, vérrögök felfedezésére szolgál.
- Pulzushullám terjedési sebességének mérése arteriográffal
- Az erek rugalmassága mérhető, ami az érelmeszesedéssel áll összefüggésben, és artériás életkor számítható. A korai felismerés leghatékonyabb eszközének tekinthető.
- Mérés lényege: vérnyomásméréssel észlelhető pulzushullám számítógépes kiértékelésével képet kaphatunk a kis erek, aorta és a szív állapotáról. Igen érzékeny módszer.
- Vizsgálat előtt 3 órával nem szabad kávét, alkoholt fogyasztani, dohányozni. Bőséges szénsavmentes ásványvíz fogyasztható.
- Vizsgálat 15 percet vesz igénybe, fájdalom- és mellékhatásmentes.
| A magyarországi szív-ér rendszeri halálozások számának csökkentése érdekében az elsődleges megelőzésnek, a szűrővizsgálatok igénybevételének, és a megfelelő terápiák alkalmazásának is jelentős szerepük van. Az egészséges étrend kialakítása, a rendszeres aktív testmozgás, a dohányzás mellőzése, a stressz kezelése nemcsak a kardiovaszkuláris betegségek megelőzését segíti. Napjainkban már több olyan szűrővizsgálat elvégzésére is lehetőség nyílik, mely még a tünetek megjelenése előtt képes a szív-ér rendszeri betegségeket diagnosztizálni, így megfelelő terápiával a kardiovaszkuláris események (infarktus, stroke) megelőzhetők. |
Dr. Papp Anett
szakgyógyszerész
