Amikor képzeletünkben a fényt az élettel társítjuk, igazunk van… Az éltető fénynek számos jótékony hatása van szervezetünkre nézve, melyek közé tartozik a kedélyállapot javítása, az éles látás megtartásának elősegítése, idősebb korban az ébrenlét-alvás ciklus szabályozása. Elengedhetetlenül fontos tehát mindennap mozogni a szabad levegőn, természetes fényben, és jól megvilágított belső térben élni – összességében vizsgálva életminőségünk javítása érdekében.
A fény hatása a közérzetünkre
A dél-afrikai születésű és az Egyesült Államokban élő Dr. Norman E. Rosenthal, nemzetközi hírű pszichiáter professzor 1984-ben azonosította a szezonális depresszió (emocionális zavar) jelenségét a fényviszonyokkal összefüggésben. Kimutatta, hogy a fény alapvető szerepet játszik nemcsak hangulatunk alakulásában, hanem biológiai óránk szabályozásában is. Napjainkban a fényhatást elsősorban a téli depresszió, negatív irányú hangulatváltozás elleni harcban alkalmazzák terápiás célokkal. A mesterséges fényterápiánál egyszerűbb megoldás, a szabadban történő, rendszeres séta például azért javasolt, mert a fény javítja kedélyállapotunkat a rövidebb, borongós téli napokban is. Ilyenkor ugyanis kint, a szabadban még mindig több fény van, mint a mesterségesen megvilágított, belső terekben. Ugyanakkor segít a téli időeltolódással kapcsolatos problémák megoldásában (amikor nehezen szoknunk hozzá a nappalok és éjszakák, azaz az ébrenlét-alvás ritmusának változásához).
- Amit tudnunk kell az okokról
A szem ideghártyáját (retináját) a fénysugarak stimulálják, és reakciót váltanak ki az agyban, amely szerotonint termel. Ezt az ingerületátadó anyagot „boldogsághormonnak” is nevezik, amiért jelentős szerepet játszik a derűs hangulat és az általános, jó közérzet elérésében és megtartásában.
- Mit tegyünk a gyakorlatban?
Mindennap tartózkodjunk, a lehető leghosszabb ideig a szabadban, a téli időszakban is – ne tartsunk attól, hogy „úgyis felhős az ég”, és emiatt nem hat ránk a fény. Ami a belső tereket illeti: lakásunkban válasszunk fehér falat, mely jó fényvisszaverő hatású, és ügyeljünk a kellően erős világítótestek megfelelő elhelyezésére is. A természetes fényt „utánzó” eszközök is kaphatók a boltokban, mint például az ún. hajnal szimulátor, vagy depresszió ellen a fényterápiás lámpa – de ezeket az eszközöket minden esetben csak az orvossal történő konzultáció után használjuk.
A fény és a jó látás összefüggése
Taiwani és dán kutatók két, közlemúltban kiadott tanulmánya szerint azoknál a gyerekeknél, akik sokat játszanak a szabadban, kevésbé áll fenn a rövidlátás (myopia) kialakulásának kockázata. Ez a kísérlet is bizonyítja a fénynek kitettség pozitív hatását. Ugyanis fény hatására fokozódik a dopamin (egy másik ingerületátvivő vegyület) termelődése, mely anyag jelentősen befolyásolja a retina helyes működését. A dopamin megakadályozza a szem „növekedését”, a szemgolyó megnyúlását, ami a myopia okozója. Azt is tudnunk kell, hogy ha fényhiányban szenvedünk, közelítjük a tárgyakat a szemünkhöz, ami túlzott mértékben veszi igénybe a szem alkalmazkodó képességét.
- Mit tegyünk a gyakorlatban?
Növeljük sokszorosára a gyermekek tartózkodási idejét a szabadban, és csökkentsük a számítógép előtt töltött óráik számát. A belső teret jól világítsuk meg, és a szobát tartsuk félhomályban éjjel is.
Fényhatás és időskori problémák
A jó alvás megőrzése egyik legjobb eszköze annak, hogy élénkek és aktívak maradjunk idősebb korunkban is. Az alvás-ébrenlét ritmusában nagyon gyakran zavar áll be az életkor előrehaladtával. Az időseknél nem ritka nappali alvás éjszakai álmatlanságot okoz. A fénynek kitettség segíti e ritmus szabályozását, és sok más pozitív hatása is van idős emberekre. Többek közt lehetővé teszi a jobb látást, olvasást, az agyat serkentő intellektuális tevékenységeket, segít megelőzni az eleséseket, megfékezni a csontritkulást (ez a D-vitamin termelő napfény esetében áll fenn), és nem utolsósorban felvenni a harcot az időskori depresszióval. Amellett a kellő megvilágítás egy belső térben javítja a figyelési képességet, ami a szenioroknál általában gyengül.
- Mit tegyünk a gyakorlatban?
Reggeltől tartsuk világosban a lakásunkat: nyissuk nagyra az ablaktáblákat, teljesen húzzuk fel a redőnyöket, és akkor se sötétítsünk be, ha erősebben sütne be a nap, vagy már alkonyodik. Idős korban különösen ajánlott a mindennapi séta, ha mód van rá, lehetőleg a legfényesebb napszakban. Lakásunkban ne üldögéljünk gyenge fénynél, ami a rossz hangulat egyik okozója – a villanykörtékkel való spórolás amúgy is a múlté, mert napjainkban az új szabvány szerint kapható égők energiatakarékosak.
Plusz infó
A nagyon erős fény elvakít mindnyájunkat – ez normális jelenség. De ha már a közepes fény is zavar, káprázik tőle a szemünk, figyelmeztető jelként kezeljük. Ilyenkor feltétlenül konzultálnunk kell szemészorvossal, mert komolyabb szemprobléma (pld. egy gyakori retina-betegség, a glaukóma) állhat a háttérben.
Galenus
