Csak a magyarok ötöde fordul szakorvoshoz, ha szokatlan tüneteket észlel odalent…
Minden ötödik férfi az orvosok előtt is trágárnak érzi magát és szégyenkezik, ha aranyérről vagy nemi bajokról kell beszélnie, a nők 12%-a pedig úgy gondolja: egy férfinak orvosi segítség nélkül is ki kell bírnia bizonyos betegségeket. Mindez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a férfiak többsége csak súlyos és látványos tünetek esetén fordul szakértőhöz, és a legtöbben akkor sem tudják, kit keressenek fel, ha ráveszik magukat, hogy orvoshoz menjenek.1 Bár az idő előrehaladtával egyre tudatosabbak a férfiak, minden tizedik harminc alatti az ortopédusról és a filozófiai irányzatot képviselő fenomenológusról is azt hiszi, hogy férfigyógyász.1 Az érintettek jelentős része így a szakorvosi kivizsgálásig sem jut el, és korszerű gyógymódok helyett legfeljebb otthoni praktikákat vet be. Pedig saját bevallása szerint tízből hat férfinak könnyebbséget jelentene, ha például egyszerűen, tablettával gyógyíthatná az aranyeres panaszait.1
Azt se tudják, kihez forduljanak
A férfiak többsége a párjától kér tanácsot, ha szokatlan tünetet észlel odalent, szakorvoshoz viszont mindössze az érintettek ötöde fordul. Nem meglepő, hiszen a legfrissebb statisztikák szerint csak kevesen tudják, kit kell felkeresni ilyen jellegű panaszokkal: minden tizedik megkérdezett szerint a hematológus (vérképző szervek megbetegedéseit vizsgáló orvos) és az ortopédus (mozgásszervi betegségeket vizsgáló orvos) is foglalkozik nemi bajokkal vagy végbéltájéki problémákkal. A szexuálisan leginkább aktív 18-29 éves fiatalok a legkevésbé tájékozottak: minden tizedik megkérdezett a filozófiai irányzatot képviselő fenomenológusokat is férfi problémákkal foglalkozó szakorvosnak gondolja.1
Ezzel szemben a férfigyógyászként praktizáló andrológusokról a férfiak fele soha nem hallott, de alacsony a proktológusok ismertsége is: tízből négy férfi sosem hallott még róluk.1
Fitymaszűkület, nemi szervi szemölcs, gonorrhea: az orvos előtt is kínos beszélni róla
Bár a nőgyógyászati szűrések régóta nem számítanak tabunak, a férfi bajokról még mindig csak szemérmesen beszélünk. A hererákról vagy a prosztatarákról tízből négy férfi szégyell beszélni, de ennél is kellemetlenebbnek érzik a nemi betegségeket, például a nemi szervi szemölcsöt vagy a gombás fertőzéseket. A fitymaszűkületet (amiről minden második válaszadó hallgat) a fiatal korosztály tartja a legkínosabbnak: a 18-29 éves férfiak kétharmada titkolja, ha érintett.1
Pedig ezek a betegségek a fizikai tünetek mellett komoly lelki megterheléssel is járnak: hátrányt jelenthetnek a munkavégzésben, és minden ötödik válaszadó szerint ellehetetlenítik a szexuális életet. „Ha az orvosok felé kínosnak érzik a betegséget az érintettek, akkor nagy eséllyel a párjukkal sem beszélik meg, ami könnyen tönkreteheti az együttléteket, és magányhoz, depresszióhoz vezethet. A nők ezzel szemben tudatosabbak és nyitottabbak: bár kifejezetten kellemetlen számukra a hüvelygyombáról vagy a hüvelygyulladásról beszélni, a mihamarabbi gyógyulás érdekében többségük megteszi a szükséges lépéseket.” – hívta fel a figyelmet Kántor Nedda, szakpszichológus.1
Trágárnak érzik magukat a férfiak, ha az aranyérről kell beszélni
A népbetegségnek számító aranyérbetegség szintén tabu téma a férfiaknál: bár a válaszadók felének volt már aranyeressége, csak tizedük ment el proktológiai vizsgálatra, 12%-uk pedig más orvost keresett fel a panaszaival. A végbéltáji panaszoktól szemérmesek lesznek: egy proktológiai vizsgálat során minden ötödik férfi trágárnak vagy gyerekesnek érzi a panaszokat leíró szavakat, és szégyelli a tüneteket. Sokan csak 2-3 hét után fordulnak orvoshoz, kétharmaduk ugyanis abban bízik, hogy magától elmúlik a betegség, tízből hárman pedig házi praktikákkal próbálják kezelni a végbéltáji problémákat. Sok férfit a társadalom felől érkező elvárások is visszatartanak a vizsgálattól: közel minden hatodik férfi és a nők 12%-a úgy véli: egy férfi legyen olyan erős, hogy orvosi segítségnyújtás nélkül is kibír bizonyos egészségügyi problémákat.1
„Az említett betegségek felismerése és kezelése kulcsfontosságú, hiszen az érintettek sokszor nem is tudják, hogy mi minden állhat a háttérben. Az aranyérbetegségnek tulajdonított tünetek, mint a vérzés, a váladékozás vagy a nehezített székletürítés vastagbéldaganatra is utalhatnak, ezért különösen fontos a szakorvosi konzultáció és a szakszerű terápia.” – hívta fel a figyelmet Dr. Csatár Éva, proktológus. Ennek tudatában a megkérdezettek fele azonnal orvoshoz fordulna, azok is, akik korábban csak kifejezetten súlyos tünetek esetén kerestek fel szakértőt.
Sokat ülnek a magyarok az irodában és a mellékhelyiségben is
Nemcsak a tünetekről, de a megelőzésről sem szeretünk beszélni: tízből négy férfi legalább 10 percet, minden tizedik pedig legalább 15 percet tölt a mosdóban székletürítés során, de mindössze 17%-uk van tisztában azzal, hogy a hosszas ücsörgés és erőlködés növeli például az aranyér kialakulásának az esélyét. A mozgásszegény életmód szintén kockázati tényező: a 18-29 évesek közül minden ötödik férfi napi 10 órát ül, minden tizedik megkérdezett pedig rendkívül sokat, akár napi 12 órát is egyhelyben tölt.1
Legtöbbször a szokatlan tüneteket sem veszik komolyan a férfiak: a húgycsőgyulladásra is utaló égő, viszkető vizelés esetén a férfiak ötöde egy hét után, minden tizedik megkérdezett pedig csak 2-3 hét után fordul orvoshoz. Hasonlóan tesznek a prosztataproblémára utaló akaratlan vizeletcsepegésnél vagy a végbélkörnyéki viszkető érzésnél is. A nők kétharmada ezzel szemben már 3-4 nap után orvoshoz fordul, ha égő érzést tapasztal, de tízből négyen vizeletcsepegésnél és végbélkörnyéki viszketésnél is napokon belül felkeresnek egy szakértőt.1
„A legtöbb férfi szabályosan retteg az urológiai vagy proktológiai vizsgálatoktól, pedig egy egyszerű szűrés vagy időben felismert tünet életet menthet – és higgyék el, számunkra ezek tényleg rutinvizsgálatok. Sokan ódzkodnak a kezelésektől is, a végbéltájéki problémákra ajánlott kenőcsöket és kúpokat sokan túl macerásnak érzik, különösen akkor, ha a munkahelyükön is időt kell fordítaniuk a kezelésre. A szakorvosokat az életvitelhez jobban illeszkedő terápiás módszerek miatt is érdemes felkeresni: ma már számos betegség, például az aranyérbetegség tünetei is enyhíthetők tablettával, ami a megkérdezett férfiak csaknem kétharmadának könnyebbséget jelentene a betegség kezelésében.” – foglalta össze Dr. Bánfalvi Péter, proktológus.1
[1] Az NRC kutatása 1200 fős mintán, a 18-59 év közötti magyarok körében készült, 2016 novemberébenFlow PR
