Fokozható-e a teljesítmény étrend-kiegészítőkkel?

Minden ember élete során előfordulnak megnövekedett fizikai, illetve szellemi igénybevétellel járó időszakok. A stressztűrő képesség egyénenként változó, és az életkor előrehaladtával csökken. A szakaszosan előforduló stressz nem feltétlenül ártalmas az emberi szervezet számára, azonban a túlzott mértékű, tartós stressz a szervezet károsodásához és számos betegség (pl. gyomorfekély, irritábilis bél szindróma) kialakulásához, súlyosbodásához vezethet.

Fokozott fizikai és szellemi igénybevétel

Stresszhelyzetben gyakori a stimulánsok, pl. kávé és egyéb koffeintartalmú italok alkalmazása a teljesítőképesség fokozására, ezek azonban csak rövid ideig képesek segítséget nyújtani, így az emberi szervezet gyorsan kimerül. Hosszabb távú megoldást jelenthetnek azon növények, növényi kivonatok, amelyek megkönnyítik a stresszhez való alkalmazkodást, adaptációt, ezáltal megvédik a szervezetet a krónikus stressz ártalmas hatásaitól.

Ginszengfajok, a legismertebb adaptogének

• Az ázsiai ginszenget (Panax ginseng) Ázsiában ételként is fogyasztották, azonban fiatalító és erősítő hatása miatt több mint 2000 éve gyógynövényként is használják. Az hagyományos kínai orvoslás szerint a ginszeng erősíti a lelket és a szívet; meghosszabbítja az életet. Gyökere gyakran ember formájú, ezért alakulhatott ki az az elképzelés, hogy a növény a test minden részét erősíti, minden betegséget gyógyít. A jelentős kereslet miatt Kína a III. századtól Koreából importálta a ginszenget, amelyért selyemmel és nem ritkán a ginszeng súlyával megegyező súlyú arannyal fizettek. Az óriási igények kielégítésére Koreában több mint 800 éve termesztik, ma már vadon alig fordul elő. Bár a hagyományos felhasználás indikációi nem minden esetben értelmezhetőek a modern orvoslásban, a ginszeng esetén jelentős az átfedés: a növényt fizikális és mentális teljesítmény javítására, szexuális problémák kezelésére, az öregedéssel járó panaszok enyhítésére használják. Memória- és hangulatjavító hatású, elősegíti a tanulást. A ginszeng készítmények csökkentik a koleszterin- és vércukorszintet, normalizálják a vérnyomást. Egyes tanulmányok szerint a rendszeres ginszengfogyasztók körében alacsonyabb bizonyos daganatos megbetegedések előfordulása.

• A XVIII. században Észak-Amerikában felfedezett amerikai ginszenget (Panax quinquefolius) irokéz és cherokee indián törzsek az életerő fokozására használták. Annak felismerése, hogy az amerikai ginszeng az ázsiai ginszengéhez nagyon hasonló élettani hatásokkal rendelkezik, valóságos ginszeng-aranylázat generált a Vadnyugaton. Napjainkban az ázsiai ginszenggel azonos céllal alkalmazzák.

• A tajgagyökér, más néven szibériai ginszeng (Eleutherococcus senticosus) az ázsiai ginszeng távoli rokona, hatását tekintve az ázsiai ginszenghez igen hasonló, megjelenésében viszont eltérő, és az ára is jóval kedvezőbb. Alkalmazása igen elterjedt volt a Szovjetunióban, a ’70-es években közel 3 millió ember alkalmazta napi rendszerességgel. Fizikai teljesítőképességre kifejtett jótékony hatása miatt atléták és asztronauták is előszeretettel fogyasztották. A szibériai ginszenget az ázsiai ginszenghez hasonlóan fáradtság, gyengeség esetén lehet alkalmazni, továbbá javítja a koncentrálóképességet, és lerövidíti a betegségből való lábadozás idejét. Erőteljesebben növeli az ellenálló képességet és az immunrendszerre kifejtett hatása is szélesebb körű, mint az ázsiai ginszengnek, valamint ritkábban fordul elő idegesség, mint mellékhatás. Bár gyengébb izomerő-fokozó hatással rendelkezik, mint az ázsiai ginszeng, atléták, súlyemelők és tornászok manapság is előszeretettel alkalmazzák.

• Mind az ázsiai, mind a szibériai ginszeng esetében felhasználják a növény porított, szárított gyökerét, illetve a belőle készült kivonatokat, főzeteket, de alkalmazzák tabletta és kapszula formájában is. A kezelés maximális időtartama 3 hónap lehet, mivel hosszabb távon befolyásolhatják a hormonrendszer működését. Huzamosabb ideig történő alkalmazásuk után 2–8 hetes szünet javasolt. Mellékhatásuk lehet az álmatlanság és az idegesség. Magas vérnyomásban illetve diabéteszben szenvedők fokozott óvatossággal alkalmazzák. Kávéval és más koffeintartalmú italokkal nem szabad együtt fogyasztani.

A ginszeng termékek esetében fokozottan ügyelni kell a hamisításra, illetve a más kivonatokkal, különösképpen az édesgyökér-kivonattal történő hígításra, mivel a valódi ginszeng nagyon drága.

Egyéb ázsiai eredetű adaptogének

A legnépszerűbb ázsiai és szibériai ginszeng mellett számos gyógynövény rendelkezik a szervezet ellenálló képességét fokozó hatással. Ezeknek a növényeknek a hatásossága kevésbé bizonyított, mint a fent említetett ginszengfajoké, azonban gyakran fordulnak elő étrend-kiegészítő termékekben.

• A tradicionális kínai orvoslás csodaszerként tekint a Kína és Tibet hegyvidékein honos lepkék lárváin élősködő kínai hernyógombára (Cordyceps sp.). Kínában több mint ezer éve alkalmazzák szív-, tüdő- és májvédő hatása miatt. Tonizáló, fizikai erőt fokozó hatására kínai atléták csúcsteljesítményei után figyelt fel a nyugati orvoslás. Az emberi szervezetre kifejtett előnyös tulajdonságai miatt a gombából számos étrend-kiegészítő termék készül.

• A mongol csüdfű (Astragalus membranaceus) szintén az életerő megőrzésére alkalmazott adaptogén hatású növény. Ezenkívül daganatos terápia kiegészítőjeként, valamint vírusfertőzések esetén étrend-kiegészítőként alkalmazzák. Antioxidáns hatása miatt haj- és bőrápoló termékekben is megtalálható. Májvédő hatása mellett a stressztűrő képesség fokozására illetve a közérzet javítására is felhasználják a kínai kúszómagnólia leveléből és szárított terméséből készült teát. A pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) szintén májvédő hatással is rendelkező adaptogén növény. Használata étrend-kiegészítőként széles körben elterjedt. Nyugtató hatása mellett csökkenti a magas vérnyomást és a koleszterinszintet.

• Az Európa és Ázsia magashegységeiben előforduló illatos varjúháj (Rhodiola rosea), a szibériai ginszengéhez hasonló adaptogén hatása mellett antioxidáns és a szívműködését támogató hatással is rendelkezik.

• Míg a modern fitoterápiában vénás panaszok és bőrproblémák enyhítésére használják az ázsiai gázlót (Centella asiatica), addig Indiában és Sri Lankán adaptogén hatása miatt fogyasztják. Fizikai teljesítményfokozó hatása miatt elefántok munkabíró képességének javítására is alkalmazzák.

• Az indiai ájurvédikus gyógyászat legismertebb gyógynövénye az álombogyó (Withania somnifera), amelyet adaptogén hatása miatt gyakran említenek indiai ginszengként is. A ginszengnél gyengébb adaptogén hatással rendelkezik, illetve nem okoz idegességet, sőt, mint ahogyan arra neve is utal, nyugtató, szorongásoldó hatású, ezért azon betegek is alkalmazhatják, akiknél a ginszeng túlzott mértékű nyugtalanságot vált ki. Afrodiziákumként való felhasználására utal a növény szanszkrit neve (ashwaganda), amelynek jelentése „a ló ereje és szaglása”.

A dél-amerikai indiánok teljesítményfokozója

Az Amazóniában őshonos macskakarom (Uncaria tomentosa) felhasználása igen elterjedt volt a perui indiánok körében, hagyományosan ízületi panaszokat enyhítő és gyulladáscsökkentő hatása miatt alkalmazták. Manapság előszeretettel használják többek között a stresszhez való alkalmazkodás, adaptáció elősegítésére.

A szellemi frissesség megőrzése

A mentális teljesítmény fokozására alkalmazott növényeknél meg kell említeni a páfrányfenyő (Gingko biloba) jelentőségét, amely fokozza az agy vér-, oxigén- és tápanyagellátását, így jelentősen javítja a memóriát és a kognitív funkciókat. Alkalmazása időskori elbutulásban, Alzheimer-kórban is ajánlott. Hosszú távon, jelentős mellékhatások nélkül alkalmazható, továbbá előnyösen kombinálható ginszeng készítményekkel is.

Dr. Tóth Barbara Éva
doktorandusz