Január 27-e a Szülői Mentális Egészség Világnapja. Ezzel a témával érdemes és fontos foglalkozni, mivel a szülők lelki egészsége az egész család jólléte és teljesítménye szempontjából meghatározó.
A szülők számára komoly kihívást jelent az egyensúly megtalálása a családi és munkahelyi kötelezettségeik között, különösen a pandémia utáni időszakban. Az édesanyák esetében külön figyelmet kell fordítani az egészségükre, beleértve az agyi egészséget is. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az egyensúly fenntartásának fontosságára, valamint arra ösztönöz, hogy lépéseket tegyünk a családunk mentális egészségéről való gondoskodás terén, és a munka és pihenés egyensúlyának megteremtése érdekében.
Pandémia utáni megélhetési krízis
A világjárvány során megváltozott körülmények sok esetben súlyos terheket róttak a szülőkre, a szülői feladatok még nagyobb erőfeszítéseket követeltek. A pandémia súlyos gazdasági következményekkel járt, ami sok családot érintett a megélhetés szempontjából. A gazdasági válság, amely szorosan követte a világjárványt, valamint a digitális ártalmakkal kapcsolatos növekvő aggodalmak, a mentális betegségek növekvő aránya és az egészségügyi szolgáltatások szűkülésének hatása tovább növelte a szülők és a gondozók szorongását, és egyes esetekben a tehetetlenséget és a reménytelenséget.
Feszített munkatempó és hosszú munkaidő
A legtöbb szülő mindennapjait feszített munkatempó és hosszú munkaidő jellemzi. Az édesanyák esetében ez különösen igaz, mivel a munkahelyi elvárásokat nem könnyű a családi kötelezettségeikkel egyeztetni. Ez a folyamatos stressz és túlterheltség kimerítheti az agyat, hozzájárulva a mentális kimerültséghez és a szorongáshoz. Az időmenedzsment és a határok meghúzása, beleértve a pihenési időt is, kulcsfontosságú lehet a mentális egészség megőrzése érdekében.
Digitális túlterheltség
A folyamatos digitális kapcsolattartás, a munka és a személyes élet határának elmosódása, valamint az állandó online jelenlét mind hozzájárulhatnak a digitális túlterheltséghez. Fontos, hogy az édesanyák tudatosan szabjanak időt a digitális eszközök nélküli pihenésre és a családi időre. Az online platformok korlátozása segíthet a valós kapcsolatok erősítésében és a mentális egészség megőrzésében.
Sosem volt tehát indokoltabb a gyermekeik igényeinek kielégítésén, munkahelyi és családi kötelezettségeik elvégzésén túl az édesanyáknak saját mentális egészségünkre koncentrálni.
Íme, 4 tipp, ami mindannyiunk hasznára válhat a magunk egészsége, ezáltal a család jövője érdekében:
- Egyél jól a jó egészségért!
A kutatások egyre inkább megerősítik a mediterrán típusú étrend hatékonyságát az agy egészségének és a test fittségének biztosítása terén. Egy friss NeuroImage tanulmányban a kutatók nemcsak a memóriát és más kognitív funkciókat értékelték, hanem a vérben található táplálkozási biomarkereket valamint az agyi kapcsolódási mintákat is funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) segítségével. Mindhárom terület javult és erősödött azoknál a résztvevőknél, akik a mediterrán étkezési stílust követték.
- Tartsd az agyad jó formában!
Az agyunk rendkívül rugalmas: képes új idegsejtek létrehozásának és sejtkapcsolatok kialakításának révén újrarajzolni a saját térképét. Az agyi plaszticitáson alapuló terápia hazánk 11 városában elérhető a világszerte elismert BrainRX program formájában, amit számos területen alkalmaznak, többek közt az agy frissen tartására. Az agytréning program néhány hónap alatt akár 15-20 IQ pontot tud javítani a kiinduló helyzethez képest.
- Nevess sokat!
Azt már régóta tudjuk, hogy a növekvő stressz szint pusztítást végezhet a testben és az agyban. De mi a helyzet az ellenkezőjével? A pozitív életszemlélet és a sok nevetés gyógyulást hozhat? Egy új, a Brain, Behavior, and Immunity című folyóiratban publikált kutatás során tudósok olyan résztvevők immunitáscsökkentő gyulladásmarkereit értékelték, akik a vérvétel előtt morcos vagy vidám hangulatról számoltak be. A negatívabb hangulatúaknál végeredményben magasabbak voltak a gyulladásra utaló értékek, szemben a vidám résztvevőkkel.
- Mozogj!
Az évek múlásával az emberi test természetes módon lassabbá és kevésbé hatékonnyá válik. Ahogy idővel az izmok és ízületek gyógyulása is hosszabb időt vesz igénybe, úgy az idősödő agy is nehezebben regenerálódik stresszt, kevés alvást, gyulladást vagy traumát követően. Mindannyian tudjuk, hogy a fizikai aktivitás jót tesz a testnek, és az új kutatások meggyőző bizonyítékokkal szolgálnak a neurológiai előnyökről is. Az aerob testmozgás mindössze hat hónap alatt bizonyítottan lassítja a kognitív hanyatlást.
