A különféle gerincproblémák a leggyakoribb betegségek közé tartoznak – sajnos, szinte minden családban előfordul egy-egy gerincműtét is. Olvasóinkat Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, fájdalomspecialista, akupunktőr, a FájdalomKözpont sebésze tájékoztatja, hogy – elkerülendő a beavatkozás –, mi a teendő gerincproblémák esetén, illetve arról, hogy mely esetekben lehet valóban szükség a gerinc műtéti úton történő gyógyítására.
Fontos tisztázni: a gerincműtét csak az esetek kis hányadában szükséges – fő szabályként úgy fogalmazva: ha már semmi más nem segít. A műtétről nyilvánvalóan csakis a gerincsebész dönthet. Műtét ugyanis akkor jöhet szóba, ha a fájdalom és az esetleges mozgásbeszűkülés semmilyen más, konzervatív vagy komplementer kezelés, illetve gyógytorna hatására sem javul.
A probléma kezelés ellenére való fennállásán túl a betegség súlyosságát jelző tünet lehet az is, ha a fájdalom és/vagy zsibbadás, érzéskiesés az egyik vagy akár mindkét lábat érinti, illetve ha esetleg vizelet- vagy széklet-visszatartási zavar tapasztalható. Ezeket a tüneteket ugyanis gyakran az okozza, hogy a gerincben lévő idegek nyomás alá kerülnek. Ez utóbbi több okból is létrejöhet, többek közt:
Porckorong-probléma esetén – a repedt vagy akár kiszakadt porckorong túl szorosan nyomódik a gerincvelőhöz, ami befolyásolja a működését.
„Csontkinövések” – az artrózis által érintett ízületekben a porc nedvtartalma csökken, bereped és fokozatosan elpusztul, lecsupaszítva ezzel a környezetében lévő csontokat. A porchártya erre a folyamatra csőrszerű és egyéb kinövések képzésével reagálhat a csontszéleken, amelyek később elmeszesednek. Ez természetesen szintén nyomhatja az idegeket.
Természetesen még számos ok eredményezhet tartós hátfájdalmat, mint például a porckopás, a gerinccsatorna szűkülete, a csípő, a térd elváltozásai, vagy épp a lúdtalp is. Ezeken túl a vese, a prosztata, a húgyhólyag, a béltraktus problémái, illetve nőgyógyászati okok is állhatnak a háti fájdalmak, gerinctünetek hátterében. Amikor pedig nem diagnosztizálható egyetlen olyan konkrét, ami a krónikus fájdalmat okozza, felvetődik a krónikus fájdalomszindróma lehetősége is. Mindezekből látszik, hogy a pontos diagnózis felállítása érdekében – hogy megkezdődhessen az adekvát terápia – az első legfontosabb teendő az alapos kivizsgálás, többek közt képalkotó diagnosztika segítségével.
Minden lehetőséget meg kell fontolni!
Mielőtt műtétre kerülne a sor, érdemes minden más hatékony gyógymóddal megpróbálkozni, amit az orvos javasol. A helyi gyulladáscsökkentő injekció például gyakran használt eljárás hátfájdalom esetén, különösen, ha jelentős fájdalmakat él meg a páciens. A kortikoszteroid nevű hatóanyag ugyanis lokálisan befecskendezve gyorsan eljut a gyulladás helyére, így gyorsabban és hatékonyabban fejti ki a fájdalomcsillapító hatást, mint a szájon át szedhető gyógyszerek, és kevesebb is a mellékhatása azoknál. Természetes hatóanyagú kezelésként szóba jöhet az orvosikollagén-terápia, amellyel elérhető a gyulladás csökkentése. Sőt, a gyors fájdalomcsillapítás mellett a szöveti képleteket is meg lehet erősíteni, ami hosszú távú fájdalomcsökkenést eredményez.
Az akupunktúra is hatékony eszköz lehet a kezünkben, mert remekül illeszkedik az integratív gyógyítás eszköztárába. Ez azt jelenti, hogy a klasszikus és igen hatékony eljárások – mint például az orvosi kollagén-injekció, a lökéshullám kezelés, illetve a szakember irányításával végzett rendszeres, funkcionális gyógytorna – kiegészítőjeként is működik, de adott esetben önálló módszerként is megállhatja a helyét.
A lényeg, hogy bízzuk szakemberre a gyógymód megválasztását, hiszen ő láthatja azt is, mikor jön el az a pont, amikor már valóban csak a műtét jelenthet tartós megoldást.
[Forrás: FájdalomKözpont]
