Csupán karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy e világjárványt okozó fertőző betegség elleni védőoltások mindenki számára elérhetővé váljanak. Ahelyett, hogy üdvözölnénk a szakemberek erőfeszítéseit, a lakosság meghatározó része éppen kétkedéssel és fenntartásokkal fogadja azokat, legrosszabb esetben pedig elutasító a kifejlesztett védőoltásokkal szemben. Pedig az eddig elért szakmai és tudományos eredmények elismerésre méltók.
A megelőzést szolgáló védőoltások jelentik a leg(költség)hatékonyabb eszközt a járvány elleni küzdelemben. A tény, hogy a védőoltással megelőzhetővé válik a Covid-19-megbetegedés, ez tényleges biztonságérzet kialakulásához kellene, hogy hozzájáruljon. A magyar társadalomban a védőoltásokkal szemben kialakuló szkepticizmust azonban nem szabad elhanyagolni.
Pont a védelmet nyújtó oltásoktól félünk?
Magyarországon a születő gyermekek a hatályos szabályozás értelmében a térítésmentesen beadásra kerülő kötelező védőoltásokkal 13 megbetegedés ellen válnak védetté. A magas átoltottság fenntartásával a jövőben is elkerülhetők lesznek ezek a betegségek. De vajon miben gyökerezik a szkepticizmus, a bizonytalanság vagy a teljes elutasítás?
A szakemberek számára érthetetlen, hogy tudományos tényeken alapuló és az eddigi klinikai vizsgálatok eredményei tükrében hatásos és biztonságos prevenciós eszközt elutasít a társadalom jelentős része. Ugyanakkor érthető, ha az értelmezhetetlen/félreérthető tudományos eredmények, a gyógyszeripari fejlesztések, a hatósági ellenőrzések, engedélyezések átláthatatlan, komplex világa kérdéseket/kételyeket szül a laikus emberekben. A probléma a megválaszolatlan kérdésekből fakad. A rendszer hiányosságaiból adódó információ hiányt használják ki a véleményvezérek, akik a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva hátrányosan, az eddigi bizonyítékokkal szemben befolyásolják embertársaikat.
Tetteinkért, szavainkért vállalni kell a felelősséget, mert az oltásellenes tartalmak megosztása, terjesztése komoly etikai kérdéseket vet fel, hiszen tudományos módszerekkel bizonyított eszköz elutasítására sarkallhatják embertársainkat. Ha nem is rendelkezünk a bizalomépítő, megnyugvást jelentő információkkal, akkor tegyük fel magunkban a védőoltásokkal kapcsolatban a kérdést.
Hány emberéletet mentettek már meg a védőoltások?
A kérdés megválaszolásához vegyük példaként az emberiség ezen a téren elért legfontosabb eredményét, a fekete himlő teljes leküzdését. Az 1958-ban indított program alig húsz év alatt elérte célját. 1977-ben regisztrálták az utolsó természetes eredetű fertőzést Szomáliában. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization – WHO) 1980-ban sikeresnek nyilvánította a fekete himlő felszámolására indított programot.
Becslések szerint a XX. században kb. 300 millió halálesetért lehetett felelős a fekete himlő vírusa. Vagy nézzünk meg egy globálisan még nem leküzdött, viszont Magyarországról már szinte teljesen eltűnt betegséget, a kanyarót. A védőoltás 1969-es magyarországi bevezetésével megkezdődött a kanyaró hazai visszaszorítása. Időközben változott a védőoltás, a kezdetben egydózisú vakcinát 1989-ben egy kétdózisú, a korábbitól eltérő oltás váltotta fel. Ugyan nem párhuzamosan, de két különböző típusú vakcinát is alkalmaztak ugyanazon fertőző betegség megelőzésében.
Nagyjából tíz év alatt sikerült az évi néhány száz halálesetet és a több tízezres regisztrált kanyarós esetszámot közel nullára szorítani, napjainkra pedig szinte csak importált esetek mutatkoznak hazánkban.
Bízzunk a szakemberekben!
A közegészségügyi és gyógyszerügyi hatóságok szakemberei a gyógyszeripar szereplőitől független szakemberek, akik a járványkezeléssel kapcsolatos ajánlásaikat szigorúan szakmai alapokon hozzák meg. A WHO-t képviselő szakemberek az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) független nemzetközi közegészségügyi koordináló hatóságát képviselik. Ki lehetne ennél is alkalmasabb, hitelesebb a védőoltás-fejlesztési program nemzetközi összehangolására, felügyelésére, segítésére, ill. a védőoltással kapcsolatos kérdések megválaszolására?
Lassúnak tűnő információáramlás
Nem szabad ugyanakkor elfelejteni azt sem, hogy a tudományos eredményeket szállító műhelyek, gyógyszercégek, akadémiai kutatócsoportok, egészségügyi hatóságok nyomasztó reflektorfényben fürdenek a járvány kirobbanása óta.
Habár egy év hosszú idő, de nem a gyógyszer-, védőoltás-fejlesztésben. Világjárvány idején sokkal rövidebb idő áll rendelkezésre. Mindez óriási terhet és felelősséget ró a szakemberekre. Nagyon oda kell figyelni arra is, hogy mit állítanak, mit mondanak, hogyan mondják, mert könnyen félreérthetik, tévesen közvetíthetik állításaikat. Egy kutatási eredmény bizonyítása időbe telik, és az is könnyen előfordulhat, hogy rövid időn belül megcáfolásra kerül.
Ezért a kutatói közösség kétkedéssel kezel minden új eredményt, akárcsak a laikusok az új gyógymódokat. Viszont a laikus emberek döntéshelyzetben a speciális ismeretek és a tájékoztatás hiányában könnyen tanúsíthatnak elutasító magatartást. Éppen ezért nagyon fontos lenne a tervezett védőoltási program részleteinek szakemberek által folytatott hiteles és érthető kommunikációja.
Folyamatos figyelés
A kutatás-fejlesztési, vizsgálati, ill. szak – hatósági módszerek szofisztikált, komplex rendszert képeznek. A biztonságosság és hatékonyság a legfontosabb alapkövetelmény minden, forgalomba kerülő gyógyszerrel, védőoltással szemben. Nem kell attól tartani, hogy a védőoltások forgalomba hozatalával megszűnik a hatósági kontroll a védőoltások felett. Egyáltalán nem, sőt.
A nyomon követés, a mellékhatások, ill. a nem kívánt hatások figyelése az egyes gyógyszerkészítmények teljes életútjára kiterjed, és ha szükséges, az eredmények alapján a gyógyszerügyi hatóságok korlátozó intézkedéseket, akár forgalmi kivonást is foganatosítanak.
Egyidejűleg különböző védőoltások
A vakcinafejlesztést felgyorsították a korábbi koronavírus-járványok kórokozójával folytatott kutatási eredmények és más hasonló RNS-vírusok ellen kidolgozott oltóanyag-fejlesztési technológiák.
Január 8-án már világszerte több mint 17 millió ember részesült valamely Covid-19 elleni védőoltásban. A járvány kezdete óta pedig több mint 1,9 millió emberélet vált a Covid- 19 áldozatává és több mint 88 millióan fertőződtek meg bizonyítottan SARS-CoV-2-vel. A fertőzöttek valós száma ennél jóval magasabb. Pandémia idején a legfontosabb, hogy minél rövidebb idő alatt minél több ember megkapja a szükséges védőoltásokat. Habár a világ legnagyobb gyógyszeripari vállalatai képesek viszonylag rövid idő alatt akár teljes országokat ellátni a szükséges vakcinamennyiséggel, de a globális lefedést nem képesek biztosítani.
A lakosság hatékony és gyors immunizálása érdekében hazánkban is várhatóan egyidejűleg több, különböző vakcina lesz majd forgalomban. Érthető, hogy a páciensek szeretnének bekapcsolódni a terápia, ill. a védőoltás- kiválasztás döntési mechanizmusának folyamatába. Végső soron be kell látni, hogy ilyen döntések önálló, felelősségteljes meghozatalához szükséges tudással csak az egészségügyi szakemberek rendelkeznek. Ideális esetben a rendelkezésre álló készítmények közül az orvos segítségével kiválasztásra kerül a szükséges védőoltás. Egyelőre kevés védőoltás érhető el, ezért most a legfontosabb a szakemberekbe vetett bizalom.
Mit hoz a jövő?
Ugyanakkor ne higgyük, hogy ennyivel megússza az emberiség. Egyelőre mindenki a védőoltásokra és a lehetséges gyógymódokra figyel. Remélhetőleg pár év múlva már csak egy rossz emlékként fogunk a járványra és a korlátozásokra visszatekinteni. Viszont a közegészségügyi szakemberek számára még hosszú évekig kutatási témát fog szolgáltatni a betegségen átesett és a viszszamaradt szövődmények következtében megromlott életminőséggel, betegségterhekkel küzdő populáció. Ezeket a kutatási eredményeket már közel sem fogja olyan érdeklődés és hisztérikus hangulat övezni, mint a védőoltás-fejlesztést.
Viszont most a legfontosabb cél, hogy minél kevesebben essenek a SARSCoV
2-vírus áldozatául, és ehhez elengedhetetlen fegyver a védőoltás és a prevenciós eszközök (maszkviselés, kézmosás, távolságtartás) együttes és kitartó alkalmazása!
Dr. Katz Zoltán
egyetemi tanársegéd
Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar,
Műveleti Medicina Tanszék
WHO Collabaoration Center for Migration Healt Training and Research
7624 Pécs, Szigeti út 12.
TEL.: +36-30/490-2646
