A hasi fájdalom egyik jellegzetes formája a „bélfájdalom”. Ennek oka nem mindig bél eredetű. Epehólyag- és vesebetegségek is puffadással, „bélgörcs” érzésével járnak. Vesegörcsben szenvedő beteget néha bélelzáródás gyanújával utalnak kórházba. Ha a fájdalmakhoz hasmenés vagy székrekedés társul, és a kivizsgálás során nem található szervi elváltozás (pl. daganat, bélgyulladás), akkor „irritábilis bél” betegségről, illetve tünetegyüttesről (szakkifejezéssel: szindrómáról)beszélünk. Problémát az okoz, hogy bármennyire is gyakori képpel állunk szemben – az emésztőszervi ambulanciákon megjelent betegek leggyakoribb panasza –, a diagnózist megerősítő speciális vizsgálat nem áll a rendelkezésünkre.
A panaszok lényege a hasi fájdalom, a székelési rendben beállott zavar és a puffadás. Hasmenés, székrekedés, ennek váltakozása, nyákos széklet hosszú évek óta fennállhat. Lényeges a véres széklet hiánya, amely más, súlyosabb betegségek velejárója.
A panaszok a legkülönfélébb fokozatúak. Annyira enyhék lehetnek, hogy a betegek jelentős része nem is fordul orvoshoz.
A panaszok 30–40 év között kezdődnek és a tünetek igen változatosak. (Az USA-ban e diagnózissal évente 2 millió vényt írnak fel és évi 8 milliárd dollárt költenek a betegekre.) A hasi és székelési tünetek a bélrendszer mozgászavarával vannak kapcsolatban, ezért ilyen irányú vizsgálatokkal próbálták a kórkép etiológiáját tisztázni. Léteznek speciális, nehezen hozzáférhető vizsgálatok, amelyek kimutathatják a bél simaizomsejtjeinek fokozott érzékenységét. Külső stresszhatás, egyes ételek, egyes gyógyszerek is fokozhatják a panaszokat. A központi idegrendszer eltérései, valamint pszichés zavarok is gyakoriak.
Igen gyakori a tejcukorbontási zavar, de szorbit (diétás italok, rágógumik!) fogyasztása is okozhatja a tüneteket. Tisztázni kell szervi betegségre utaló gyanújelek fennállását: fogyás, hőemelkedés, láz, véres széklet. Éjszakai nyugalmat is zavaró fájdalom vagy székelési zavar kevésbé jellemző, bár előfordul. Többnyire jó általános állapotban lévő betegekről van szó. Az 50 év feletti életkorban kezdődő tünetek szervi ok mellett szólnak.
A görcsös hasi fájdalom leggyakoribb a has bal alsó részében. Feszítő, égő jellegű, néha tompa, állandó fájdalom. Ha a has más régiójában (pl. jobb alhas) jelentkezik, téves diagnózishoz vezethet, mely miatt a betegek egy része akár vakbél- vagy nőgyógyászati műtétre kerülhet. Jellemző a fájdalmaknak székeléssel való összefüggése vagy azutáni enyhülése.
A székletek számának megváltozása, hasmenés székrekedéssel való váltakozása jellemző a vastagbéldaganatra is. Itt az időfaktor döntő, de friss tünetek jelentkezésekor nem kerülhető el a vastagbéltükrözés.
Reggeli lágy széklet, étkezés utáni hirtelen székletürítés a másik panaszegyüttes. Az éjszakai székelési panaszok hiánya jellemző, de nem minden esetben. Már említettük a fájdalom székelés utáni enyhülését és az elégtelen székletkiürítés érzését. A panaszok olyan fokúak lehetnek, hogy a beteg haskörfogata estére megnő, nehezen tűri a ruha viselését.
Elkülönítendő a pszichés eredetű hasfeszülés, gázok nélkül. A beteg ilyenkor kevéssé fájdalomról, mint „álterhességszerű” hasfeszülésről számol be. A többi tünet azonban hiányzik, és minden esetben súlyos lelki problémák állnak a háttérben.
Az irritábilis bél betegségben szenvedő betegek rosszul tűrik a belek fokozott gáztartalmát vagy a gáztartalom változását, amelyek étkezéskor, stresszre jelentkeznek. Főként nők panaszkodnak fizikai munka vagy szexuális aktus utáni fokozott fájdalmakra.
A betegek életében egyszer célszerű vastagbéltükrözést végezni, szervi okok kizárása céljából (50 év felett vagy a családban vastagbélrák esetén feltétlenül javasolt). Ha a kivizsgálás során nem találtunk organikus eltérést, megkezdődik a beteg kezelése, amely nem egyszerű feladat. A sokrétű panaszok, pszichés faktorok miatt az orvoshoz forduló betegek egy részénél érhető csak el tünetmentesség. Enyhe tünetekkel rendelkezők gyakran nem is fordulnak orvoshoz.
A terápia alapja a diéta (fűszeres ételek kerülése, tejcukorbontási zavar esetén tejcukormentes étrend, a székletrendezést segítő ételek), a gyógyszeres kezelés és a pszichés panaszok rendezése. Alapvetően fontos a ráktól való félelemérzés eloszlatása, a betegségtudat csökkentése, a jó prognózis hangsúlyozása.
A betegség fennállásának valószínűsítéséhez többfajta diagnosztikus kritériumrendszert is kidolgoztak. A legkorábbiak a Manning-féle kritériumok:
Hasi feszülésérzés.
Székelés utáni fájdalmak.
Gyakoribb széklet fájdalommal.
Lazább széklet fájdalommal.
Nyákos széklet.
A székelést követően nincs megkönnyebbülés – inkomplett székelési érzés.
Típusos a fájdalom, amely székelés után enyhül, és amely együtt jár a székürítések gyakoriságának és a széklet konzisztenciájának megváltozásával, legalább három hónapon át. Ezalatt az idő alatt legalább 25%-ban észlelhető két tünet az alábbiak közül:
Székürítés gyakoriságának megváltozása.
Megváltozott székletkonzisztencia (kemény vagy híg, vízszerű).
Megváltozott székletürülési ütem (erőlködés, hirtelen székelés, inkomplett székelés).
Nyákürítés.
Hasfeszülés, puffadás.
dr. Székely György
gasztroenterológus főorvos
