A koronavírus fertőzés hosszútávú hatásai mostanában válnak ismertté, hiszen immár a második hullámban is sokan felépültek úgy, hogy bizonyos tüneteik még mindig jelen vannak. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa a nemzetközi kutatási eredményekről és a kivizsgálás szükségességének okairól beszélt.
Hónapokig maradhat a kimerültség, az ízületi- és mellkasi fájdalom
A COVID-19 fertőzés hosszútávú következményeivel egyre több kutatás foglalkozik, hiszen azok most váltak érzékelhetővé. Már júliusban megjelent a JAMA c. szaklapban egy kisebb olasz tanulmány, amely szerint a kórházban kezelt és kigyógyult betegek 87 %-ának még két hónap múlva is volt legalább egy tünete.
A Center for Disease Control and Prevention (CDC) nevű szervezet júliusban a nem kórházban kezelt koronavírusos betegek 35 %-ról állapította meg, hogy két-három hét múlva sem állt vissza teljesen az egészségük.
A CDC novemberben tovább frissítette a tudástárát, és kutatásait kiterjesztette hosszútávú hatások megfigyelésére. Az nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus számos szerv munkájára hatással van a tüdőn kívül is, éppen ezért a fertőzés többféle módon érintheti a szervezetet. Miközben a legtöbb beteg felépülése után vissza tud térni a normál életviteléhez és egészségi állapotához, néhányan hetekkel, sőt hónapokkal később is küzdenek bizonyos nehézségekkel. Ez még azokkal is előfordulhat, akik egyébként enyhe tünetekkel voltak túl a betegség akut szakaszán.
A CDC összegyűjtötte a leggyakrabban jelentett hosszútávú tüneteket:
– kimerültség,
– légszomj,
– köhögés,
– ízületi fájdalom,
– mellkasi fájdalom.
További, ám ritkábban fennmaradó panaszok lehetnek még:
– koncentrációs nehézségek,
– depresszió,
– izomfájdalom,
– fejfájás,
– fel-felszökő láz,
– erős szívdobogás érzés.
Szervi problémák is jelentkezhetnek
Mára az is kiderült, hogy a koronavírus bizonyos esetekben komolyabb szövődményekkel is járhat, igaz, szerencsére csak ritkábban. Ugyanakkor komolyan kell venni a panaszokat, hiszen előfordulhat, hogy tüdőfunkciós probléma, akut vesebetegség, alvászavarok, komoly hangulatzavarok jelentkeznek, a szív-és érrendszert pedig leginkább a szívizom-gyulladás fenyegeti. Hogy ez milyen arányban fordul elő, azt még nem tudjuk, ezt természetesen folyamatosan elemezni és értékelni kell a kutatóknak – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.
– Mindenesetre komolyan kell venni, ha valaki a fertőzés akut szakaszában vagy akár hetekkel, hónapokkal később nem múló kimerültséget, légzési nehézséget, mellkasi fájdalmat tapasztal, vagy ha ödémák jelennek meg a testén. A tudósok úgy vélik, a COVID-19 két módon is hatással lehet a szívre. Közvetlenül szívizom-gyulladást okozhat és fokozhatja a vérrögök kialakulásának esélyét, közvetetten pedig ronthatja a szív-érrendszeri betegségek állapotát. Tehát a szívbetegeknek, illetve azoknak, akiknek nem múlnak a fent említett tünetei, ajánlott részt venniük egy COVID utáni kivizsgáláson. Ez a fajta elővigyázatosság tünetmentesen is hasznos lehet a sportolóknak, illetve bárkinek, aki biztonságosan szeretné folytatni a korábbi aktív életét.
Forrás: KardioKözpont
