Az elmúlt időszakban igen sokat lehet hallani a cannabidiol- (CBD) olajról, amellyel kapcsolatban megosztó vélemények keringenek. Maga a CBD a kender egyik vegyülete. A CBD-olaj pedig valamiféle kenderkivonat, amelyet a növény leveléből, föld feletti részéből készítenek, majd ezt követően valamilyen olajban visszaoldanak.
Egy tumorral küzdő beteg megkért, tekintsem át a neki megküldött reklámanyagot, avagy brosúrát. Az ezekben található állítások mellett és ellen szóló irodalmakra volt kíváncsi. Az így kapott ismeretek azonban, úgy érzem, többeket is érdekelhetnek.
A brosúra szövege nem a kemoterápia helyett ajánlja a terméket, ami szakmailag megfelelő, csakhogy az elnevezés megtévesztő, mert komplementer helyett alternatív terápiának nevezi. Felhívnám a figyelmet az alternatív és a komplementer orvostudomány közötti különbségekre. Alternatív az olyan kezelés, amely helyettesíti az elfogadott és jól bevált terápiákat, komplementer az, amely csak kiegészíti azokat.
Természetesen a modern terápiák egy része az „alternatív” terápiákból nőtte ki magát, ugyanakkor a CBD alkalmazása egyértelműen a komplementer medicina része, mivel csak kiegészítő céllal javasolja a brosúra írója használni.
Daganatellenes hatás?
A brosúrában felhívják a figyelmet a daganatellenes és az áttétek képződését gátló hatásra, azonban arra is rávilágítanak, hogy ez nem minősíthető „rákterápiának”. A tumorok terjedését mérséklő hatásról ugyanis főképp sejtes környezetben (lombikban) végzett vagy állatkísérletek alapján vannak eredmények, de – mint az közismert – ezeket nem szabad egy az egyben az emberre vonatkoztatni.
Klinikai vizsgálatok ugyan voltak, de gyakorlatilag nem lettek publikálva az eredmények, vagy csak a kezdeti eredmények jelentek meg egy-egy előadás formájában, ami a tudományos világban nem túl kecsegtető. Érdekes azonban az a tanulmány, amely csontvelőtranszplantált betegek esetén nézte a vér sejtjeit érintő „daganat” kiújulását, de az eredmények nem voltak olyan kiemelkedők, a szerzők nagyobb hangsúlyt fektettek az életminőséget javító tulajdonságra. Ez természetesen szintén nagyon fontos, de ha daganatellenes kezelésről beszélünk, akkor a daganat elpusztítása és a beteg életének meghosszabbítása a valódi cél.
Élettani hatás?
A szövegben olvasható, hogy a CBD vegyület számos pozitív élettani hatással bír, mert képes szabályozni a szervezetben zajló különböző folyamatokat. Az állítás alapvetően igaz, valóban számtalan anyagcsere-folyamatra van hatása, azonban arra feltétlenül felhívnám a figyelmet, hogy sok esetben önmagában nem tűnik alkalmasnak terápiás célokra. Sőt, sokszor valamilyen sejtes környezetből származnak az információink (jobb esetben állatkísérletekből), amelyek nem vonatkoztathatók fenntartások nélkül az emberi szervezetre. Ilyen esetben az adott állítás – hogy milyen hatással lehet az emberi szervezetre – csak feltételezés.
Életminőségre gyakorolt hatás?
Igazi előnyökre tehát a kenderszármazékok esetén az életminőség szempontjából lehet számítani, melyre a CAMCancer című, komplementer terápiákkal foglalkozó honlap is rámutat. Ezek között kiemelkedő a hányinger-csillapító és a fájdalomcsillapító hatás, bár a jövőben az étvágytalanság (anorexia) tekintetében is számíthatunk több eredményre.
Nem meglepő ezért, hogy ma már vannak olyan kannabinoidszármazékok (azaz olyan vegyületek, amelyek hasonlítanak a kender hatóanyagaira), amelyeket kifejezetten a hányinger kezelésére szánnak, ezek gyógyszerként is megtalálhatók például az Egyesült Államokban (Cesamet®). Ennek ellenére a CBD mint hatóanyag az Egyesült Államokban is csak az Epidiolex® CBD-tartalmú gyógyszer esetén engedélyezett, bizonyos típusú epilepsziára. (Megemlíteném, hogy a gyógyszer Európában is engedélyezve van.)
Ezen túlmenően számtalan tanulmány látott napvilágot, amelyben valamilyen kannabinoidszármazékot használtak, és alkalmasnak tűnt különféle panaszok kezelésére, ha nem is kifejezetten tumor terápiájáról volt szó (pl. étvágy javítására AIDS-es betegekben vagy fájdalom kezelése).
Kemoterápia mellett alkalmazható?
A brosúrában olvasható azonban, hogy többek között kemoterápiák mellett is nyugodtan alkalmazható a CBD, amely állítás veszélyeket rejt magában, ugyanis a máj lebontóenzimjeinek működését csökkentheti. Ennek értelmében a gyógyszerek lebontását is lelassíthatja, ez pedig a mellékhatások megjelenésének kedvez. Ugyanakkor szerencsés, hogy eddig nem igazán figyeltek meg kölcsönhatást tumorellenes kemoterápiás gyógyszerek és kannabinoidszármazékok között.
Egyéb panaszok esetén?
Olvasható továbbá, hogy gyulladásos és autoimmun betegségeknél, idegrendszeri, szív- és érrendszeri, illetve kiválasztási és emésztési problémáknál is előnyös lehet, elsősorban a tünetek mérséklése szempontjából. Ezeknél a kórképeknél valóban számíthatnánk klinikailag értékes hatásokra, de pont a már említett gonddal kerülünk megint szembe: ami a kémcsőben működik, az a valóságban, emberek esetén valahogy nem igazán… Példaként, a gyulladásos bélbetegségben jó lehetőségnek tűnt, ennek ellenére még nincs egyértelműen igazolva a klinikai hatásosság.
Idegrendszeri problémák alatt sokféle kórkép érthető, de példának okáért már gyógyszerként ismert az Epidiolex®, így klinikailag is igazoltnak vehető, hogy az epilepszia egyes eseteiben valós hatással rendelkezik a CBD.
Szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatban szintén léteznek pozitív eredmények, de ezek nem olyan egyértelműen köszönnek vissza az emberekkel végzett vizsgálatokból. Leegyszerűsítve, a CBD kissé olyannak mutatkozott, mint tű a szénakazalban: a ruhát a tűvel meg lehetne varrni, de ha a szénakazallal próbálnánk ugyanezt, nem sikerülne. Ahhoz, hogy igazán hasznossá váljon a vegyület, még számtalan kutatás szükséges, és lehet, hogy kis kémiai átalakítással egy jóval hasznosabb vegyületet lehetne elérni.
Kiválasztási és emésztési problémák esetén szintén nem egyértelmű, mire céloz a brosúra írója. Például a kiválasztás szempontjából lényeges húgyúti panaszok esetén ritkán vizsgálták a vegyületet. Említésre érdemesnek tűnik a CBD vízhajtó hatásával kapcsolatos vizsgálat, melyet patkányokkal végeztek. Kiemelendő továbbá, hogy a szervezetünkben keletkező, úgynevezett endokannabinoidok (olyan, a kender hatóanyagaihoz hasonló vegyületek, amelyeket a szervezetünk készít) fájdalomcsillapító hatását is feltételezik a vizeletelvezető rendszerben.
Összességében, jelen körülmények között nem tekinthető célpontnak a CBD szempontjából a húgyúti betegségek kezelése. Emésztési panaszokkal kapcsolatban elsősorban a gyulladásos bélpanaszok kerülhetnek előtérbe, amelyekkel kapcsolatban várhatók eredmények – sőt, kifejezetten várjuk ezeket az eredményeket –, de még nem meggyőző a klinikai hatásosság. A reklámanyagban olvasható, hogy immunerősítőként egészséges emberekben is lehet használni. Az immunerősítéssel kapcsolatban szeretem ki emelni, hogy gyakorlati szempontból csak immunválasz-módosításról tudunk beszélni.
A legegyszerűbben úgy közelíthető ez meg, hogy a gyulladás valójában egy immunválasz. Ha a legjobb esetet vesszük, és valóban alkalmas a CBD a gyulladásos betegségek kezelésére, és valóban gyulladáscsökkentő vegyületként működik, akkor az inkább mérsékel egy bizonyos immunválaszt, azaz „immungyengítőnek” kellene nevezni. Természetesen a hatások ennél az elméleti megközelítésnél jóval összetettebbek, de mindez segít rávilágítani arra, hogy veszélyes kijelentés az „immunerősítő”.
CBD és CBG
A cannabigerolt (CBG) is megemlítik a brosúrában, amely szintén ígéretes vegyületnek tűnik, de még kevésbé találni tumorellenes hatásával kapcsolatban klinikai vizsgálatot. Felvetődik a CBD és a CBG előnyös kölcsönhatása és a mellékhatásoktól való mentesség is. A két vegyület egymás működésére vagy a szervezetre gyakorolt bármilyen hatásának megállapítása azonban mindig szoros megfigyelés mellett végzett klinikai vizsgálatot igényelne.
A kölcsönhatásuk feltételezhető, de az előny vagy hátrány nehezen megjósolható. Példának okáért, ugyan mindkét vegyület esetében várjuk a tumorellenes hatást, a kombináció működéséről nehéz lenne nyilatkozni, mert viszonylag sok sejtfelszíni érzékelőre (receptorra) hatnak, amelyek egy részén teljesen más hatással bír a két molekula az egyes tanulmányok alapján. Ezért aztán akár egymás hatását ki is olthatják, de akár valóban fel is erősíthetik.
Végszóként szeretném megemlíteni a 2016-ban végzett, étrend-kiegészítőket érintő felmérésben tapasztaltakat: a túl sokat ígérő vagy a meglepően drága (és kis kiszerelésű) termékek gyanút kell hogy keltsenek. Meg kell említeni azt is, hogy ezek az olajok – mivel kivonatok – nemcsak CBD-t tartalmaznak, hanem számtalan más kannabinoidot is, ismeretlen arányban. Többek között ez az egyik oka annak, hogy a termékek hatása eltérhet, még általánosságában is nehéz nyilatkozni a CBD-olajról.
Összességében sok ismeretünk van a CBD-ről, de sajnos még sincs elég ahhoz, hogy könnyű szívvel merje bármely szakember ajánlani. Kivételt képeznek persze a már említett gyógyszerek, amelyek pontosan ismert összetételűek, hatásukat egy-egy jól körülírt betegségben igazolták – ezek között azonban (jelen ismereteink szerint) egyik sem alkalmas a rák gyógyítására.
Dr. Kleiner Dénes
szakgyógyszerész
Semmelweis Egyetem, egyetemi gyógyszertár,
Gyógyszerügyi Szervezési Intézet
A cikk a Patika Magazin márciusi számában jelent meg! Minden hónap elején keresse lapunkat a gyógyszertárakban!
