A laborvizsgálatok nem csak az élsportolóknak lehetnek hasznosak, de nagyon sokat számíthat például egy középkorú hobbisportolónak is, hiszen így a még tünetmentes hiányállapotokat is felfedezhetők, vagy olyan rizikófaktorokat azonosíthatók, amelyek például szív-érrendszeri betegségekre utalhatnak, és akár a sportolást is befolyásolhatják. Dr. Molnár Dóra, a Sportorvosi Központ sportorvosa, háziorvos beszélt az izgalmas témáról.
Egy hobbisportolónak elég a nagylabor vizsgálat?
A sportorvosok szerint fontos lenne, hogy egy amatőr sportoló is rendszeresen végeztessen laborvizsgálatot. De honnan tudhatja egy laikus, milyen értékeket lenne érdemes megnézetnie, elég-e esetleg csak egy ún. nagylabor vizsgálat?
– Sokkal költséghatékonyabb és gyorsabb is lehet, ha egy hobbisportoló is először egy sportorvossal konzultál, aki az állapot, az életkor, az edzések, a célok és az esetleges panaszok alapján állít össze egy olyan listát, amelyet a laborvizsgálatok során érdemes ellenőriztetni – hangsúlyozza Molnár doktornő.
– Akkor is érdemes ezen részt venni, ha nincs panasza a sportolónak, hiszen, ha az ember középkorú vagy akár idősebb, van egy munkája, családja és mellette még sportol is, a laborvizsgálat mindenféleképpen indokolt. Ilyenkor akár még tünetmentes hiányállapotokat is felfedezhetünk, vagy olyan kockázati tényezőket azonosíthatunk, amelyek például szív-érrendszeri betegségekre utalhatnak, és a sportolást is befolyásolhatják. Ez a sportolóknak talán még fontosabb, mint a nem-sportolóknak (akiknek szintén alapvető lenne az évenkénti laborvizsgálat), mert ők a szervezetüket többszörösen használják, esetleg túlterhelik.
Az általános válaszok helyett személyre szabott ellenőrzés szükséges
– A tudatos sportolók egyik fő kérdése, hogy pontosan milyen értékeket érdemes ellenőriztetniük a laborvizsgálatokkal – mondja dr. Molnár Dóra, a Sportorvosi Központ sportorvosa, háziorvos. – Ez mindig személyre szabott, de általánosságban érdemes ellenőriztetni a vasháztartást, a folsavat, a B12-vitamint, a D-vitamint, a pajzsmirigy funkciókat, a szervezet fehérjetartalmát és a kreatin-kináz értéket, ami szinte sosem ellenőriznek, holott éppen az izomterhelésre utal. A vasról például sokan tudják, hogy a hiánya többek közt a teljesítőképesség csökkenéséhez vezethet, de az kevésbé közismert, hogy a szervezet megfelelő vas-ellátottságának vizsgálatához a transzferrin és ferritin érték is hozzátartozik, a sima vas érték nem elegendő, mert ebből csak minimális véleményt lehet mondani a vasháztartásról. E téren a legfontosabb érték a ferritin, ami árulkodik a vasraktárak telítettségéről.
Számos szempontot tekintetbe véve, a sportorvos olyan panelt rak össze, ami az adott sportoló személynek valóban releváns. A laborvizsgálatok után aztán számos irányba el lehet indulni. Kiderülhet például, hogy másképpen kellene felépíteni az edzést, ilyenkor továbblépés lehet a teljesítménydiagnosztika. Ha bizonyos hiányállapotok merülnek fel, szóba jöhet a dietetikai tanácsadás, mert esetleg a nem megfelelő táplálkozás a ludas.
Egy sportolót másként kell értékelni, mint egy nem sportolót
A laborértékekből gyakran már akkor látszik egy probléma, amikor még semmilyen tünet nincs. Nem ritka, hogy az első panasz egy későbbi sérülés lesz. Az is lehet, hogy csak olyan általános tünetek jelentkeznek, mint a gyengébben működő edzés, a kimerültség.
– A leletek elemzésekor egy háziorvos betegséget keres, de ez nem feltétlenül elég egy sportoló felmérésénél. A háziorvosok és a betegek számára az a legfontosabb, hogy hol van csillag a leletben. Mivel azonban egy sportolónak teljesen mások lehetnek a normál értékei, ez sportorvos másra is figyel. Nem feltétlenül számokban megjelenő konkrét értékekre, inkább például arra, hogy ha a sportolónak a normál tartomány alsó harmadán van a B12 értéke, az már egy felkiáltójel, ami arra figyelmeztet, hogy könnyen bele tud csúszni egy hiányállapotba. A hiányállapotokat és a kezdődő betegségeket pedig mindig jobb megelőzni – ismerteti Molnár doktornő.
– Amikor egy 12-14 éves gyerek belekezd egy komolyabb sportolásba, mindenképpen el kell kezdeni a laborvizsgálatokat, hiszen növekedési szakaszban könnyebben kialakulnak a hiányállapotok. 20 éves kor körül a beinduló versenysport indokolja a gyakori ellenőrzést. Hobbisportolóknak pedig évente fontos lenne folytatni a laborvizsgálatokat, ami kb. 40 éves kortól már csak azért is szükséges, mert akkor már a szív-érrendszeri rizikókat és más betegségek jeleit is fel kell mérni. A célzott laborvizsgálat pedig mindig fontos részét kell, hogy legyen a tervszerű felkészülésnek.
Forrás: Sportorvosi Központ
