Vannak, akik augusztusban – családosok esetében egy hónappal az iskolakezdés előtt – kelnek útra, hogy elkezdjék a jól megérdemelt nyári szabadságot. Elsőre furcsának tűnik, mégis gyakran előfordul, hogy indulás előtt az önfeledt boldogság helyett sok millió ember lelkileg és idegileg megbetegszik.
Elsőre furcsának tűnik, mégis gyakran előfordul, hogy indulás előtt
az önfeledt boldogság helyett sok ember lelkileg és idegileg megbetegszik.Ugyanis a nagy kapkodástól olyan izgatott lesz, hogy könynyen előfordulhat, pihenés helyett pszichológusra lenne szüksége. Ennek ellenére persze útra kelünk, majd hazatérünk, hogy átéljünk egy újabb krízist…
Nyaralási stressz
Ki ne ismerné azt az érzést, amikor az utazás előtt egy-két nappal már olyan zaklatott, hogy a munkahelyén és a magánéletében igyekszik minden teendőjét a lehető legrövidebb idő alatt elintézni, befejezni? Ilyenkor feszültek vagyunk, alvászavarokkal küszködünk, ám napközben túl sokat várunk el magunktól, a fejünk felett összecsapnak a hullámok.
Mindez könnyen a vegetatív idegrendszer súlyos zavaraihoz vezethet, ami fejfájásban, migrénben, gyomorhurutban, az immunrendszer általános legyengülésében, továbbá potencia- és libidópanaszokban nyilvánulhat meg. Pedig mindezt elkerülni nem olyan nagy ördöngösség.
• Jóval a nyaralásunk kezdete előtt fogjunk hozzá munkahelyi feladataink és privát ügyeink helyes beosztásához.
• Ne hajtogassuk szüntelenül, hogy mennyire várjuk már a szabadságunkat, mennyire ki vagyunk éhezve egy kis pihenésre.
• Fontoljuk meg, hogy a nagy utazás előtt és után szükségünk van-e arra, hogy egy-két napot otthon legyünk. Lehet, hogy két nappal kevesebb időt töltünk szeretteinkkel, de azt legalább idegeskedéstől mentesen.
• Ne utazzunk közvetlenül a munkahelyünkről a nyaralásra, hanem készüljünk fel az utazásra és az azt megelőző teendőkre. Az is sokkal jobb, ha egy-két nappal hamarabb jövünk vissza a nyaralásból, és otthon pihengetünk egy kicsit, mielőtt újra beállunk a mókuskerékbe.
• A szabadság előtti időszakban étkezzünk eészségesen: együnk sok friss gyümölcsöt, főzeléket, halat és kevés húst. Ne, vagy csak kevés alkoholt igyunk, mérsékeljük a dohányzást és az erős kávé fogyasztását. Emellett töltsük föl szervezetünket vitaminokkal, nyomelemekkel.
• Keljünk útra kipihenten!
Útipatika
Amennyiben megfogadtuk az előbbi jó tanácsokat, ügyeljünk arra is, hogy minden eshetőségre felkészülve vágjunk neki az utazásnak. Arról azonban mindenkit lebeszélnénk, hogy a lakásban fellelhető pilulát, tablettát, flakont, tégelyt a kofferbe hajigálja. Olyan gyógyszereket vigyünk magunkkal, amelyek hirtelen elsősegély esetén orvosi ellenőrzés nélkül is alkalmazhatóak.
Biztosan jó szolgálatot tesznek:
• Az acetilszalicilsav-tartalmú készítmények, kiválóak minden fájdalom, gyulladás csökkentésére és enyhítik a megfázásos panaszokat. Fájdalomcsillapítók a panadol hatóanyagú szerek is.
• Ajánlatos magunkkal vinni hasmenés elleni gyógyszert.
• Leégés, rovarcsípés, rándulás, ficam elleni készítményre is gondoljunk.
• Legyen nálunk szúnyog- és rovarriasztó. Azoknak, akiket különösen kedvelnek a csípős rovarok, B1-vitamint ajánlanak.
• Aki allergiás, feltétlenül vigyen magával ennek megfelelő készítményt.
• Érzékeny gyomrúaknál mindig legyen készenlétben valamilyen általános nyugtató esetleg görcsoldó készítmény, valamint székrekedés elleni szer.
• Hasznos lehet még a szemcsepp, a sebtapasz, a mullpólya, a vatta, az utazási rosszullét elleni szer és a hőmérő.
• Ne felejtsük otthon rendszeresen szedett gyógyszereinket sem!
“Hazatérési krízis”
Miután kipihenve, jókedvűen jövünk haza a nyaralásból, magánéletünkben, otthonunkban vagy a munkahelyünkön váratlan dolgot tapasztalunk: levertnek, fáradtnak érezzük magunkat, a hangulatunk is rossz. Általában a hazatérés utáni harmadik nap a legkritikusabb, éppen ezért az orvosok azt ajánlják, ne várjunk eddig, hanem, miután kipihenjük a nyaralást, vessük bele magunkat a munkába.
Szervezetünknek és lelki egyensúlyunknak is jót tesz, hogy ha a vízparton töltöttük a szabadságot, hazajövet elmegyünk néhányszor úszni. Szervezetünknek is szüksége van “utókezelésre”.
A napfürdőzés során szép barnára lesült bőrünk megvastagodik, rugalmatlanná válik. Amennyiben májfoltok is keletkeznek, vagy a már meglévők nagyobbodtak, tanácsos az orvost felkeresni.
A megviselt bőr ápolása érdekében kerüljünk minden erős kozmetikumot, szappant, alkoholtartalmú arcvizet. Használjunk helyettük vízpótló, hidratáló krémet, emulziót, pakolásokat. A nyaralás utáni hetekben ne feledkezzünk meg a napozás utáni készítményekről (aftersun). Mivel a nyaralás – napfény, szél, esetleg a sós tengervíz – a hajunkat is igénybe vette, ne sajnáljuk az időt egy regeneráló kúrára.
A hatékony bőrápolás azonban nem elegendő, ha nem fordítunk figyelmet a táplálkozásunkra. Igyunk minél több folyadékot, lehetőleg ásványvizet, gyógyteát, cukrozatlan, rostos zöldség- vagy gyümölcslevet. Fogyasszunk sok gyümölcsöt, együnk zöld és sárga főzelékeket, salátát. Emellett frissítsük föl szervezetünk vitamin- és ásványianyag-készletét.
Forrás: Galenus
