A Magyar Hypertonia Társaság az idén a magas vérnyomás hosszú távú veszélyeire kívánja felhívni a figyelmet, hangsúlyozva a megfelelő és rendszeres gyógyszeres kezelés mellett az életmódbeli szokások jelentőségét is. A társaság legfrissebb felmérései szerint érdemes a betegek életmódváltását ösztönözni és támogatni.
Magyarországon a hypertonia a leggyakoribb népbetegség, több mint 2,5 millió embert érint.
A Magyar Hypertonia Társaság 2005-ben indította el az Éljen 140/90 alatt! című országos programját a vérnyomás normális értékének széles körű megismertetése, valamint a szív- és érrendszeri halálozások számának csökkentése céljából.
A felvilágosító programok sikere
- Lépj tovább! Felmérés
A 2012 első félévében kezdődött, Lépj tovább! Felmérés elnevezésű program célja annak vizsgálata volt, hogy a beteg együttműködését segítő általános eszközök (vérnyomás- és mozgásnapló, tanácsadó füzetek) kiegészítése egy lépésszámlálóval miként segíti az egyénre szabott életmódváltást. A kérdőíves kutatásban 636 család- és szakorvos vett részt, a programba bevont betegek száma csaknem 16 ezer volt.
A megkérdezett orvosok 30 százaléka szerint a betegeiknek kevesebb mint 10 százaléka, a megkérdezett orvosok másik 45 százaléka szerint pedig csak betegeiknek 10-30 százaléka végez aktív mozgást. Ehhez képest a negyedik hónap végére a program részeként lépésszámlálót is kapó csoport tagjainak 64 százaléka végzett aktív mozgást, miközben a csak általános eszközökkel ellátott csoportban ez az arány 43 százalék volt.
- Egyéni egészség program
A másik, Egyéni egészség elnevezésű, 2012 második félévében kezdődött program célja annak áttekintése volt, hogy az általános tájékoztató eszközök milyen arányban javítják a célvérnyomást elérő betegek számát. Egy „zöld recept” segítségével a résztvevők három témakörben – étkezés, mozgás, stresszelkerülés – kaptak személyre szabott életmódtanácsokat. A kutatást 424 család- és szakorvos körében végezték el.
Abban a csoportban, amelyben az együttműködést segítő eszközöket kaptak, a betegek fele változtatott az életmódján a vizsgált időszakban, több mint egyharmad volt azok aránya, akik négy hónapon túl is fenntartották az életmódváltást. A sikeres életmódváltók aránya 59 százalék volt a nőknél, és csak 41 százalék a férfiaknál.
A közlemény szerint a betegek a legkönnyebben az étkezéssel, diétával összefüggő változásokat és a mozgásprogramot tudták teljesíteni, sokkal kevésbé voltak sikeresek a káros szenvedélyek mellőzése és a stressz csökkentése területén. A program hatására a résztvevők 54 százalékának sikerült fogynia, 15 százalékuk abbahagyta a dohányzást, további 37 százalék sikeresen csökkentette annak mennyiségét. A betegek csaknem fele végzett rendszeresen, legalább heti háromszor testmozgást.
MTI
