A pandémia miatti bezártság óta az élőben vezetett, online meditáció különösen elterjedt a közösségi oldalakon. A mindfulness (tudatos jelenlét) meditáció – számos tanulmányban alátámasztott előnyei miatt – szintén növelte népszerűségét. Ugyanakkor a tévhitek sokasága veszi körül a meditációt.
10 igaz/hamis állítás, amit érdemes megismerni.
1. A légzés a meditáció kulcsfontosságú része
IGAZ. Ellentétben a relaxációval vagy a szofrológiával, a meditáció során nem módosítani próbáljuk a légzésünket, hanem igyekszünk kapcsolatba lépni vele, és ha kell, támaszként használjuk. Amikor úgy érezzük, hogy az elménk vezérel, a meditáció visszatereli a figyelmünket a légzés érzésére. A légzés a kapocs a gondolatok és a test között. Amikor tehát a légzésre irányítjuk a figyelmünket, az a gondolatainkra is kihat.
2. A meditáció az érzelmektől való mentességet foglalja magában
HAMIS. Minden érzelemtől elzárkózni lehetetlen. A gondolatokéhoz hasonlóan a meditáció segít enyhíteni az érzelmek negatív hatását is. Látni fogjuk, hogy az érzelem jelen van, anélkül, hogy azt próbálnánk feltétlenül megérteni. Befogadjuk, majd hagyjuk, hogy elmúljon… Ez lehetővé teszi érzelmeink mindennapi felismerését. Ezáltal kevésbé engedjük, hogy azok vezéreljenek minket. Kilépünk a beidegződésekből, és kevésbé cselekszünk az érzelmek hatására.
3. Mozdulatlanul kell maradni meditálás közben
HAMIS. A gyakori, ülő helyzetben történő meditációk mellett többféle laza, informális meditációs gyakorlat létezik. Meditálhatunk pl. séta, főzés, kávézás, sorban állás közben is… Keressük azt az állapotot, amikor mindent megfigyelünk, ami önmagában mozog, de ahol a tudat mozdulatlan. A séta közbeni meditációhoz pl. figyelni fogunk a légzésünkre, a földön tett lépéseink menetére, a madarak énekére stb.
4. A meditáció napi gyakorlást igényel
IGAZ. A meditációt nehéz elképzelni – meg kell tapasztalnunk, hogy teljesen megértsük. És mindenekelőtt gyakoroljuk rendszeresen, hogy kihasználjuk az előnyeit. Így az agy fokozatosan „megtanul” ebbe az éberségi állapotba kerülni. Minél gyakrabban meditálunk, annál könnyebben sikerül ezt elérni. Valamint minél jobban összpontosítunk, annál jobban erősödik napi szinten az a képességünk, hogy visszatérünk a jelen pillanatba anélkül, hogy elragadnának bennünket a gondolataink vagy az érzelmeink.
5. Meditálni annyi, mint abbahagyni a gondolkodást
HAMIS. Ez nem lenne lehetséges, hiszen állandóan megfordulnak a fejünkben a gondolatok. A meditáció vagy a mindfulness nem ezeknek a gondolatoknak az elnyomását jelenti, hanem a hozzájuk való viszonyunk megváltoztatását. A meditáció során szünetet tartunk, hogy tudatosítsuk, mi történik bennünk – légzés, érzések, feszültségek, gondolatok áramlása – és körülöttünk. Figyeljük meg gondolatainkat anélkül, hogy megítélnénk őket, hagyjuk áramlani, és ne próbáljuk megakadályozni a jelenlétüket. Így tudatára ébredünk annak, hogy mik ezek: csak gondolatok, és nem a valóság. Ennek során a meditáció segít jobb perspektívába helyezni gondjainkat, félelmeinket, tépelődéseinket.
6. A meditáció módosíthatja az agyunkat
IGAZ. A neurotudományok azt mutatják, hogy a meditáció gyakorlása módosítja az agy szerkezetét és működését bizonyos (különösen a pozitív érzelmekhez kapcsolódó) területeken, fokozott agyi aktivitással. A neuroplaszticitásnak köszönhetően új idegi kapcsolatok jönnek létre, nő a szürkeállomány térfogata, különösen a koncentrációval kapcsolatos területen. Mindez kognitív és érzelmi előnyökkel, az érzelmek jobb szabályozásával társulva. A legújabb tanulmányok még azt is sugallják, hogy egy gyakorló szakember agya kevésbé gyorsan öregszik, köszönhetően az agyterületek megerősödésének, amelyek hajlamosak az életkorral sorvadni.
7. A meditáció lehetővé teszi az ellazulást
IGAZ és HAMIS. A meditáció nem relaxációs módszer. A relaxáció során valamilyen eszközt, pl. a légzést vagy egy kellemes mentális táj vizualizálását alkalmazzuk, hogy a feszültség állapotából relaxációs állapotba kerüljünk. Meditáláskor éppen ellenkezőleg: nem törekszünk ezen állapot módosítására: azon vagyunk, hogy a lehető legközelebb kerüljünk a tudatossághoz. Ekkor előfordulhat a relaxált állapot… de lehet, hogy mégsem. Ezt fontos megjegyezni, mert sokan néhány próbálkozás után feladhatják a meditálás gyakorlását, mert nem tapasztalják ezt a lazító hatást. A relaxáció a meditáció lehetséges „mellékhatása”, de nem elsődleges célja.
8. A meditáció jót tesz az egészségnek
IGAZ. Számos tanulmány igazolja a meditáció olyan terápiás erényeit, mint pl. alacsonyabb kortizolszint (stresszhormon), vérnyomás szabályozása, szívműködés javítása, bőrbetegségek (pl. psoriasis) enyhítése, krónikus fájdalmak csökkentése… A tudományos írások az immunrendszer erősödését is kimutatták, különösen a gyulladást elősegítő mechanizmusok gyengülése révén. A meditáció rendszeres gyakorlása akár le is lassíthatja a telomerek öregedését, melyek a kromoszómáink végén található kis „védősapkák”.
9. Buddhistává kell válni a meditáláshoz
HAMIS. Noha buddhista gyökereit nem lehet tagadni, a meditációt, ahogyan ma számos összefüggésben gyakorolják, szándékosan mindenki számára hozzáférhetővé tették a vallási konnotációk korlátozásával. A meditáció az elme ökológiája, amely természetesen nem függetleníthető minden spiritualitástól, és lehetővé teszi bizonyos nem vallási, szellemi beállítottságok ápolását. Ilyen pl. a türelem, elfogadás, bizalom, ítélkezésmentesség stb.
10. A meditáció hasznos lehet a gondozásban
IGAZ. Egyes tanulmányok kitérnek a meditáció szerepének a gondozás egyes területeire is. A meditáció gyakorlása valóban segíthet a gondozóknak pl. abban, hogy még inkább tudják támogatni pácienseiket szenvedésük elviselésében, olykor életük végén… Amellett tanulmányaik során a leendő egészségügyi szakemberek egyre többet foglalkoznak a mindfulness meditációval is, gyakran intézményi keretek között.
Forrás: Galenus
A cikk a Patika Magazin Rejtvényújságban jelent meg! Keresse a gyógyszertárakban, kérje gyógyszerészétől!
