Az inzulinrezisztencia a cukorbetegség felé vezető út egyik lépcsőfoka lehet. Önmagában nem okoz speciális tüneteket, de olyan betegségekhez társulhat többek között, mint a magasvérnyomás, zsíranyagcserezavar vagy a PCOS – policisztás ovárium szindróma. A június 27-ei Cukorbetegek Világnapja alkalmából erre a sokakat érintő, de megfelelő életmóddal és terápiával kezelhető állapotra hívtuk fel a figyelmet.
Az inzulint a hasnyálmirigy állítja elő és az anyagcseréért felel, azon belül is leginkább a cukoranyagcserét szabályozza – feladata, hogy a sejtekbe juttassa a cukrot, amelyből így energia keletkezik. Akkor beszélünk inzulinrezisztenciáról, amikor a szervezet termel ugyan inzulint, de a sejtek ennek ellenére nem képesek a cukrot megfelelő módon felvenni, ezáltal megemelkedik a vércukorszint, így hosszabb távon 2-es típusú diabétesz is kialakulhat.
Tünetek és kockázati tényezők
Az inzulinrezisztencia a cukorbetegséghez hasonlóan alattomos állapot lehet. Nincsenek speciális tünetei és nincs rá kifejezett szűrési program, így akár hosszú ideig is lappanghat észrevétlenül. Azoknál az embereknél alakul ki nagyobb eséllyel a betegség, akiknél az alábbi genetikai vagy életmóddal összefüggő kockázati tényezők fordulnak elő: elhízás – különösen hasi elhízás, mozgásszegény életmód, magas szénhidrát bevitel, dohányzás, terhességi cukorbetegség, nem alkoholos zsírmáj, policisztás ovárium szindróma, előrehaladott életkor, hormonális rendellenesség, alvási zavarok.,4
Hogyan előzhető meg az inzulinrezisztencia?
Vannak olyan kockázati tényezők, mint például a genetikai faktorok, amit nem lehet befolyásolni. Azonban lehet tenni lépéseket annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen az inzulinrezisztencia kialakulásának esélyét. Ezen lépések kulcsfontosságú szerepet játszanak a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásánál is. A tudatos életmódváltás, rendszeres testmozgás és a plusz kilók leadása hozzájárulhatnak a vércukorszint egyensúlyban tartásához. Törekedni kell a fokozatosságra, mert az inzulinrezisztencia kialakulásának kockázata leghatékonyabban a lassú, fenntartható változások végrehajtásával csökkenthető. Szakaszosan kell felépíteni a fizikai aktivitást, étkezésenként pedig hétről-hétre egy- egy összetevőt javasolt lecserélni egy egészséges, alacsony szénhidrát tartalmú alternatívával.
Diagnózis és kezelés
Az inzulinrezisztencia megállapítása terheléses cukorvizsgálattal mutatható ki. Célzottan általában olyan betegségeknél vizsgálják, mint a meddőség, PCOS vagy bőrgyógyászati problémák. Jó hír viszont, hogy ha időben felismerték az állapotot, akkor tudatos életmódváltással van esély visszafordítani a kórállapotot és akár meg is előzhető a cukorbetegség kialakulása.
Ehhez fontos, hogy a beteg szigorúan betartsa a dietetikus által előírt diétát, megszabaduljon a súlyfeleslegétől és állapotának megfelelő rendszeres fizikai aktivitást végezzen, melyet szükség esetén egyeztessen kezelőorvosával. Táplálkozásnál javasolt előtérbe helyezni az alacsony glikémiás indexel rendelkező és magas rosttartalmú élelmiszereket, továbbá kerülni az olyan élelmiszereket, mint például a fehérliszt, és a finomított cukor.
Szerencsére a betegeknek akkor sem kell kétségbeesniük, ha későn ismerik fel az inzulinrezisztenciát vagy a 2-es típusú cukorbetegséget. A mai innovatív terápiáknak köszönhetően teljes életet lehet élni cukorbetegséggel. Az érintettek számára elérhetőek az injekciós készítmények mellett szájon át szedhető gyógyszerek is, melyek hozzájárulnak a betegek életminőségének javításához. Természetesen az előírt terápia mellett itt sem elhanyagolható a tudatos és egészséges életmód kialakítása.
Testünk sokszor nehezen beazonosítható jeleket küld, ezért bármilyen szokatlan tünetet vél felfedezni önmagán, ne törődjön bele, forduljon orvoshoz, mert ezzel olyan komoly betegségek kialakulását is megelőzheti, mint például a cukorbetegség.
