Bár most épp kellemes utó-nyári idő van, több városban elindult már a távfűtés, és nagyon sokan bekapcsolták a melegítő berendezéseket. Sajnos azonban idén sem mindenki vette komolyan a biztonsági óvintézkedéseket, hiszen máris jó néhány baleset történt a szén-monoxid miatt. A tragédia viszonylag egyszerűen elkerülhető lenne a főbb szabályok betartásával, de ha már megtörtént a baj, se vegyük félvállról.
A fűtésszezon kezdetével egyre többször hallunk újabb áldozatokról – idén már több mint 200 esetben riasztották a katasztrófavédelmet szén-monoxid-mérgezéshez, és eddig tizenketten vesztették életüket. A mérgezést a legtöbbször a tüzelő-, fűtőberendezések helytelen használata, a karbantartás és az ellenőrzés hiánya vagy a helyiségek nem megfelelő szellőztetése okozza. A szén-monoxid ugyanis jellemzően a tüzelőberendezésből vagy a nem megfelelően működő kéményből áramlik vissza a helyiség légterébe.
Fontos a szakmai kontroll
A kéményseprőknek a gázkéményeket legalább évente egyszer, a szilárd- vagy olajtüzelésű berendezések kéményeit pedig évente legalább kétszer kell ellenőrizniük. Ugyanakkor a házilag átalakított fűtőberendezéseket a szakemberek nehezen tudják követni.
A szénmonoxid-mérgezés tünetei
A szén-monoxid azért különösen veszélyes, mert a színtelen-szagtalan gáz jelenlétét csak a szén-monoxid jelző képes észlelni. A mérgezés kezdeti tüneteit – fáradtság, szédülés, hányinger, fejfájás – pedig könnyen félreértelmezheti az áldozat.
 |
A mérgezést biológiai szögből megközelítve a toxikus gáz az oxigén szállítását gátolja meg a véráramban. A szén-monoxid ugyanis az oxigénnél 300-szor erősebben kötődik a hemoglobinhoz, így leszorítja az oxigént, megakadályozva, hogy a szervezet elegendő mennyiséget kapjon az éltető gázból. Az oxigén hiánya súlyosan károsítja az agyat, a tüdőt és a szívet, és végső soron halálhoz vezethet.
Baromedical
