Az influenza és a nátha kitűnő táptalaja a rossz levegőjű, zárt tér és az elhanyagolt higiénia.
Így terjed az influenza
Az influenzavírusok főként nyálcseppekkel terjednek, amelyek tüsszögés, köhögés során jutnak a levegőbe (akadályozza a vírusok levegőben történő terjedését, ha a beteg szájmaszkot visel). A tüsszentéssel kis légörvények jönnek létre, amelyek a fertőző anyagot nagyjából kétméteres távolságra képesek eljuttatni. A levegőben szálló cseppek idővel leülepednek a tárgyak felületére. Ezeket megérintve, majd szánkhoz, szemünkhöz, orrunkhoz nyúlva a vírust a szervezetünkbe juttathatjuk.
- Kerüljük el tehát orrunk, szájunk felesleges megérintését, figyeljünk tudatosan sokszor önkéntelen mozdulatainkra.
- Ne feledkezzünk el a rendszeres kézmosásról és a takarításról.
- Az influenzavírusok papíron és ruhán 8-12 órán át megőrzik fertőzőképességüket, míg kilincseken, asztallapon 24-48 órán át, nedves felületeken akár 72 órán át is életképesek maradnak. Ezért a kézzel gyakran érintett felületeket (kilincsek, kapcsolók, csapok, billentyűzet, kapaszkodók, korlátok) naponta le kell mosni. Erre a célra a közönséges háztartási tisztítószerek is megfelelnek. Célszerű a padló napi egyszeri, ecetes vizes felmosása.
- Ha megoldható, a beteg tartózkodjon külön szobában, távolabb a családtagoktól, kerülve az érintkezést.
A betegszoba
Az influenza és a nátha gyakori tünete a fejfájás, ami a magas láz, orrdugulás, nehézlégzés miatt alakul ki. Azonban a fejfájást a levegőtlen szoba is okozhatja, mivel a lakásba bezárkózott beteg oxigénhiányos, széndioxid dús környezetben van.
- Ezért a beteg szobájában gyakran kell szellőztetni, óránként legalább 5-10 percig.
- Ügyeljen arra is, hogy ne fűtse túl a betegszobát, nappal elegendő a 24, legfeljebb 25 Celsius fokos hőmérséklet. Nem kell attól tartani, hogy a beteg megfázik – éjjelente a nappalinál 2 fokkal alacsonyabb hőmérséklet jobb közérzetet ad. Túlfűtés helyett vegyen melegebb pizsamát, zoknit.
- Ha köhög, illetve nehezebben lélegzik, még alacsonyabb hőmérsékletet állítson be.
- A takaró könnyű legyen, pl. pamut (kerüljük a vastag, nehéz ágyneműket).
- Szükséges lehet az ágynemű gyakori átszellőztetésére, illetve cseréjére, ha a beteg erősen izzad.
- A használt zsebkendőket az ágy mellé készített zárt szeméttartóba helyezze használat után, ezzel is megakadályozva a vírus továbbterjedését.
Az influenza egyik kellemetlen tünete az orr kisebesedése, kiszáradása
- Figyelje a lakás páratartalmát. Az influenzás betegek számára, csakúgy, mint az allergiások esetében, az 50-60 százalék körüli relatív páratartalom a megfelelő.
- A betegszoba párásítása (vizes lepedők kiteregetése, párologtatók, vizes tálak kihelyezése) hosszabb távon penészesedéshez vezethet, ezért csak rövid ideig, és gyakori szellőztetéssel együtt alkalmazzuk abban az időszakban, mikor az influenza következtében kiszáradt, sérült nyálkahártya miatt ez nélkülözhetetlen.
- Párásítás helyett használhat tengervizes orrspray-t, ez az influenza második-harmadik napjától enyhíti a kellemetlen érzést.
- Érdemes az orrlyukak környékét bekenni lanolinnal (gyapjúzsírral), illetve ilyen tartalmú krémmel, mert ez védi a bőrfelületet a felmaródástól.
- Ügyeljünk a gyógynövényekre, különösen azokra melyeket az arra érzékeny allergiások nem használhatnak, pl. csalán, lándzsás útifű. Parlagfű allergiában szenvedőknél keresztreakciót válthat ki az árinka (Arinca montana), a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) és a kamilla (Matricaria chamomilla) készítmények alkalmazása. Szájon át alkalmazva súlyos allergiás reakciókat, akár úgynevezett anafilaxiás sokkot idézhetnek elő. Erősen illatosított zsebkendőt az asztmások ne használjanak, ez is irritációt válthat ki. Fontos, hogy amennyiben allergiás a tojásfehérjére, ezt a tényt közölje orvosával, mielőtt influenza elleni védőoltást kérne.
Vitaminok, szabad levegő,gyümölcsök
- Szervezetünk ellenálló képességének biztosítása érdekében télen nagy szükség van a vitaminok pótlására.
- Töltsünk naponta legalább fél órát a szabad levegőn, ha lehet, használjuk ki a napsütéses időszakokat, hiszen a napsugárzás feltétlenül szükséges a D-vitamin képződéséhez, ami sok betegség kialakulását előzi meg.
- E célra kiválóan alkalmas a citrom, a narancs és a savanyú káposzta, az alma, a cékla, a sárgarépa, a vöröshagyma és a fokhagyma. Ajánlatos otthon gyümölcskészletet felhalmozni, egyrészt azért, hogy a vitaminforrás mindig kéznél legyen, másrészt így nem kell naponta vásárolni, ezzel elkerülhető a tömeg és az azzal járó fertőzésveszély. A felhalmozott gyümölcsöt száraz, jól szellőző, hűvös helyen tároljuk és hetente egyszer válogassuk át, figyelve a penészesedésre, amely allergénekkel árasztja el a lakás levegőjét, emellett mikotoxinokat termel.
Összeállította: Dr. Magyar Donát, Dr. Páldy Anna, Dr. Beregszászi Tímea
Országos Környezetegészségügyi Intézet
