A tavalyi év végén és az idei év elején meghozott egészségügyi intézkedések hatására az egészségügy iránti bizalom egységesen javult a lakosság, a háziorvosok és a szakorvosok körében. Ennek hátterében az áll, hogy jelentősen nőtt azok száma, akik kiszámíthatóbbnak látják az egészségügyi rendszert, és úgy érzékelik, nyugodtabb körülmények között zajlik az egészségügyi ellátórendszerben a munka, mint a megelőző hónapokban.
Tavaly őszhöz képest jelentősen javult az egészségügy iránti bizalom, amely mind a lakosságra, mind az orvosokra jellemző. Hosszú idő óta most először figyelhető meg, hogy mindhárom vizsgált csoportban javultak a vizsgált mutatók.
Miért bízunk jobban az egészségügyi ellátórendszerben?
A 2013 márciusában végzett felmérés során adott válaszok szerint a bizalom forrása elsősorban a béremelés és az intézmények működésének állami kézbe vétele. A háziorvosok számára elsősorban a javuló finanszírozás jelentett sokat, míg a szakorvosok egy része nagyobb biztonságban érzi magát közalkalmazottként, mint egy gazdasági társaság munkavállalójaként. A lakosság számára ugyancsak ez a két tényező fontos abban, hogy kétéves bizalomcsökkenést követően nőtt az egészségügyi ellátórendszerbe vetett bizalmuk.
 |
A GfK Hungária és a Szinapszis korábbi szakértői megkérdezései és elemzései azt mutatták, hogy a kettős, önkormányzati és állami működtetési rendszer jelentős hátrányokkal járt, és minden szakértő azon az egységes véleményen volt, hogy egységes működtetési keretek lennének kívánatosak. Az orvosok és a lakosság javuló bizalma azt mutatja, hogy az egységes állami működtetés a legfontosabb érintettek számára néhány hónap alatt jobb megítélést és különösen jelentősen javuló bizalmat eredményezett.
A bizalom javulásában más intézkedések is szerepet játszottak. A lakosság számára a helyi intézmények fejlesztése, osztályok és ellátó-egységek fennmaradása és a nyugdíjas orvosok munkában maradásának lehetősége további pozitív hatást jelentettek az elmúlt hónapokban.
Mit mond az orvos, és mit mon a beteg?
„Az orvosok jó része az általuk adott válaszok alapján kiszámíthatóbbnak látja az egészségügyi rendszert, és úgy érzékeli, nyugodtabb körülmények között dolgozhat, mint a megelőző hónapokban. Azt várják, hogy a saját egyéni helyzetük is, az őket foglalkoztató intézmény is, valamint az egész egészségügy is jobb helyzetben lesz egy év múlva, mint most” – világított rá az okokra dr. Lantos Zoltán, nemzetközi egészséggazdasági szakértő, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.
A lakosságra – növekvő bizalma mellett – általánosságban továbbra is az jellemző, hogy legnagyobb mértékben a saját erőfeszítéseiben bízik és fontosnak tartja, hogy növelje egészségcélú ráfordításait.
A vizsgálati eredményeket áttekintve a kutatók külön elemezték a nővérek helyzetére és a nővérhiányra vonatkozó véleményeket. „A nővérek helyzetét vizsgálva az orvosok, akik testközelből tapasztalják a körülményeket, jóval borúlátóbbak, mint a lakosság. A háziorvosok és a szakorvosok azonosan látják a közeljövőt ebből a szempontból: közel háromnegyed részük szerint a következő 12 hónapban nőni fog a nővérhiány, mert szerintük inkább romlik majd a nővérek helyzete. A lakosságnak csupán a fele gondolja, hogy nőni fog a nővérhiány, és kevesebb, mint a fele véli úgy, hogy romlani fog a nővérek helyzete” – foglalta össze az eredményeket Kertész Balázs, a kutatópartner Szinapszis Kft. ügyvezető igazgatója.
B&P Consulting
