Az előzőekben leírtam a kabinban uralkodó alacsonyabb levegőnyomás és annak következtében előálló alacsonyabb oxigénnyomás hatásait. Vannak azonban olyan további sajátosságok, amelyek kihatnak az utas szervezetére. A repülőgép térbeni mozgása az érzékenyebb szervezetű embereknél mozgásbetegséget (közismert nevén tengeri- vagy légibetegséget) okozhat – ez komolyan megkeserítheti az utazó életét, így megelőzésének a következő fejezetben egy külön részt szánok. A mozgásbetegségnek – hogy úgy mondjam – igen látványos jelei vannak, ellentétben az utazót ért más hatásokkal.
Ilyen például az alacsonyabb páratartalom. A tengerszinten a páratartalom 40-60%, míg a repülőgépen 5-15%.
Ez részben a repülőgép légkondicionálási és szellőztetőrendszerének működéséből következik, és az arra érzékeny egyéneknél kellemetlen nyálkahártya-, bőr- és szemkiszáradási tüneteket okoz, főleg három óránál tovább tartó utazásnál. Megelőzésére – főleg kontaktlencsét viselő utasoknál – a műkönny használata javasolt. A kiszáradt orrnyálkahártya hajlamosabb a felső légúti hurutra, mely náthaszerű tünetekkel jár, és sok utasnak okoz panaszt. Kezelése a megszokott „házi módszerekkel” egyszerű.
A kozmikus sugárzás, melyet a napfolttevékenység változásai okoznak, és a világűrből érkezik a Föld felszínére, ionizációt okoz a légkörben (így a repülőgép kabinjában is) de hatása még a repülőszemélyzetre is elhanyagolható, nemhogy az utasokra. Még a minimális veszélyt is csökkenti a modern repülőgépekbe épített ózonszűrő. Nagyobb fenyegetést jelent a viszonylag kis légtérben keringő mikroorganizmusok, részecskék száma: ezeket a kabin légcserélő rendszerébe iktatott finom szűrők távolítják el. A levegőben keringő káros részecskék száma drámaian csökkent a kabinban való dohányzás megtiltásával.
A kabin levegőjének széndioxid-tartalma a zárt térben az utasok kilélegzett levegője miatt is magasabb, mint megszoktuk: ez felelős a repülőút után érzett fáradtságért, fejfájásért, és az általános rossz közérzetért; mindez hamar múlik, beavatkozást nem igényel. Mégis, a repülőgép kabinjában uralkodó rosszabb mikroklíma nemcsak ronthatja a krónikus légzési elégtelenségben szenvedők állapotát, hanem kiváltja, illetve fokozza az időeltolódás (jet-lag) és a légibetegség tüneteit, melyekről majd a megfelelő fejezetekben szó esik.
Írta: Dr. Felkai Péter
Részlet a Zsebdoktor utazóknak? című kiadványból,
melyet a shop.galenus.hu oldalon tud megvásárolni.