A táplálkozásban betöltött kedvező helyét a rost- (3,2 g/100 g) és ásványisó- tartalmának, nagy B1- és B2-vitamin-, folsav- és karotintartalmának köszönheti.
A kelkáposzta a vadkáposzta termesztett változata. Közel áll a fejes káposztához, azonban levelei fodrosak, hólyagosak, sötétzöld színűek. A kelkáposztának alapvetően két fajtája különböztethető meg: a sima és a fodros levelű kel. Ezeken a csoportokon belül még számos alfajtája létezik, azonban ennek ellenére hazánkban összességében egyre kevesebbet termesztenek belőle. Kevésbé népszerű, mint a fejes káposzta, de számos fogással gazdagíthatja téli étrendünket.
Zölden a legszebb!
Elsősorban élénkzöld levelű, hibátlan, kemény kelkáposztát vásároljunk. Hűtőszekrényben se tároljuk három napnál tovább, mivel szerkezete lazább a káposztáénál. Torzsáját kivágva, leveleire szedve használjuk. A nagyobb levelek megvastagodott erezetét vágjuk ki, bár ez a művelet elhagyható.
Illóolaj-, rost- és kéntartalma miatt puffasztó hatású, ezért érdemes főzés előtt beáztatni. A kelkáposztát lehetőleg fedő nélkül főzzük, és ne felejtsünk el a vízhez egy kávéskanál szódabikarbónát adni, hogy megtartsa gyönyörű színét. 10-15 perc hőkezelés elegendő, nem érdemes túlfőzni.
Ízletes és dekoratív
A kelkáposzta alkalmas saláták, köretek, főzelékek és önálló főételek készítésére is. Klasszikus téli fogásunk a frankfurti leves az elmaradhatatlan virslivel. Készülhet azonban krém- vagy zöldséglevesként is a kelkáposzta, dúsíthatjuk vele a burgonyakrémlevest is.
A rakott kel közkedvelt egytálétel. Számos variációja ismert, de nemcsak rizzsel, hanem kölessel vagy bulgurral, sőt lasagnelapokkal is rétegezhetjük. Darált hús helyett többféle sajttal is ki lehet próbálni. A kelkáposzta-főzeléket hagyományosan magyaros rántással készítjük, de tejfölösen vagy paradicsomosan is érdemes megkóstolni. Pirítva gondolhatunk köretként is a kelre, de nyersen, salátaként is megállja a helyét pl. almával vagy céklával keverve. A bor, a hagyma, a parmezán jól illik hozzá, így bátran elkészíthető rizottónak.
Törökországban gyakorta fogyasztják fasírtként (hússal és húsmentesen), hazánkban és Németországban is ismert a darált húsos keltekercs. A kel fodros levelei dekoratívak, használhatók különböző töltelékek burkolására és díszítésre is. Akár tésztaszószként is kipróbálható, sőt sütőtökös-kelkáposztás piteként is megkóstolhatjuk. Uborkával vagy spenóttal vegyítve frissítő zöld ivólevet készíthetünk kelkáposztalevélből gyümölcscentrifugával.
Káliumban és rostban gazdag
100 g kelkáposzta energiatartalma 35 kcal (147 kJ). A táplálkozásban betöltött kedvező helyét a rost- (3,2 g/ 100 g) és ásványisó-tartalmának, nagy B1- és B2-vitamin-, folsav- és karotintartalmána köszönheti. Az amerikai tápanyag-adatbázis alapján a nyers kelkáposzta 100 g-ja 3,1 g, a főtt kelkáposzta 2,8 g élelmi rostot tartalmaz. Szénhidráttartalma 4,3 g/100 g. A káposztafélék közül a kelnek a legnagyobb a káliumtartalma (490 mg/ 100 g), de a többi káposztaféléhez képest a fehérjetartalma is nagy: 3,6 g/ 100 g (csak a bimbós kel fehérjedúsabb, aminek 100 g-jában 4,9 g fehérje van).
A kelkáposzta élettani hatása kedvező: kalciumtartalmának (57 g/100 g) köszönhetően csonterősítő, vérnyomás szabályzó hatással bír. Serkenti az immunrendszer működését, illetve csökkenti a daganatos betegségek kialakulásának esélyét.
Kovács Ildikó
élelmiszermérnök
A cikk a Patika Magazin januári számában jelent meg! Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!
