Instagram, facebook, twitter, snapchat. Mai világunkban a social media, és rajta keresztül a fotók meghatározzák az életünket. A platform fejlődött ugyan az évszázadok alatt, de sok esetben ugyanúgy képekkel fejezzük ki érzéseinket, a különféle eseményeket, mint ahogy az őskorban a barlangrajzokkal. Sőt képeket, fotókat, festményeket veszünk egy-egy kiállítás alkalmával is, ami pozitív érzést, feltöltődést okoz.
Az, hogy valamilyen formában kifejezzük magunkat, végigkísérte a történelmet. A barlangrajzok kora után megjelentek a festők, szobrászok, építészek munkái, mások a zene és a tánc eszközeivel jelenítették meg érzéseiket vagy a nagyobb eseményeket. A kisgyerek is előbb fog zsírkrétát a kezébe, mint hogy beszélni tudna. A fotózás megjelenésével, majd elterjedésével pedig elkezdtük dokumentálni életünk minden apró mozzanatát, az étkezéstől kezdve a koncerteken át a legintimebb pillanatainkig.
Az idősebb generációnál ez egyfajta magamutogatásnak tűnik, az Y és Z generációnál a posztolás azonban teljesen természetes dolog. A fotóknak fontos szerepük van az énkép kialakításánál. Egyetlen kattintással megosztják életüket a fiatalok az egész világgal, azért, hogy visszacsatolást kapjanak like-ok formájában. Addig nincs probléma, amíg az irányítás a posztoló kezében van. Eldönti, hogy mikor mit oszt meg magáról, és a visszacsatolást is megfelelően tudja kezelni.
A probléma ott kezdődik, ha az határozza meg mindennapjainkat, hogy gyűjtsük a like-okat, vagy ha a filterek és a photoshop segítségével egy idealizált képet sugallunk magunkról, vagy mások hasonló fotóit nézegetve elkezdjük leértékelni magunkat, illetve az életünket. Amikor a valóságnál pozitívabb képet akarunk kelteni magunkról a közösségi médiában, egy új kutatás szerint az Instagram a depresszió jelzőjeként is szolgálhat (Reece & Danford, 2017).
A posztjaink mennyisége sok mindent elárulhat rólunk
• Egyes szakemberek szerint, aki sokat posztol, annak fontos, hogy megmutassa magát, fontos, hogy kifelé hogyan ítélik meg. Úgy tünteti fel magát a képeken, ahogy szeretné, hogy mások lássák.
• Aki élete minden mozzanatát megosztja, az bizonytalan önmagában és a döntéseiben. A pozitív visszajelzések megerősítésként hatnak rá, akár a döntések meghozataláig is eljuttathatják, vagy már meglévő döntésének megerősítésében játszanak fontos szerepet.
• Aki folyton cserélgeti a profilképét, az szólhat önértékelési problémáról, kisebbrendűségi érzésről vagy akár narcizmusról. Előbbi esetében a megfelelés, a tökéletes megjelenés a fontos, ez okoz benne bizonytalanságot. Utóbbinál a folyamatos like-gyűjtés és a pozitív visszajelzések begyűjtése a cserélgetések oka.
• Aki nem posztol, de folyamatosan jelen van a közösségi médiában, azt kukkolónak hívjuk: passzívak, introvertáltak, szeretnek a háttérben maradni, de nem szeretnek lemaradni az információkról, és fontos, hogy mindent átláthassanak, egyfajta kontrollt gyakoroljanak.
A képek szerepe a gyógyításban
A képeket, a fotókat a klinikai diagnosztikában is elkezdték használni. Ennek legismertebb fajtája a Szondi-teszt. Itt a képek segítségével a személyiség működésének jellemző irányait tárják fel.
A képek és a fotók terápiás eszközök is lettek, megjelent a művészetterápia. A művészet csupán a második világháború után került be a pszichiátria és a pszichoterápia eszköztárába. A századforduló után ismerték fel, hogy a bezártság és a semmittevés leépüléshez, elbutuláshoz vezet az idült elmebetegekben. Próbálták dolgoztatni őket a „falakon kívül”.
A művészetterápia egyre nagyobb hangsúlyt kap a ma használatos terápiás módszerek között. Különösen ott hatékony, ahol a verbális kommunikáció akadályozott, vagy a trauma olyan mély, hogy szavakkal ki sem fejezhető. Az alkotó folyamat megmozgat, felszínre hoz olyan erőforrásokat a személyiségben, amelyek más módszerekkel nem megközelíthetők.
A coachingban is előszeretettel használjuk a kártyákat, melyeken fotók vagy fotók és szövegek vannak. Ezeknek az eszközöknek kétféle felhasználási formájuk van. Vagy választ az ügyfél a fotók közül egyet, és elkezd beszélni róla, vagy a képek le vannak fordítva, és úgy kell választania egyet. Ebben az esetben az ügyfél jobb agyféltekéjét kezdi el használni, behívjuk a tudatalattiját. A képeknek ugyanis nincs egyértelmű jelentésük. Egy kép jelentése nem határozható meg egyszerűen, mert nem azonos a valósággal.
Minden embernek egyéni értelmezése van egy-egy fotó, kép, festmény láttán. Az egyén tulajdonképpen a képen keresztül a saját életét és érzéseit viszi bele a történetbe. Ennek megfelelően a hangsúlyok nagyon eltérők lehetnek.
Egy kép, több értelmezés
Egy seprű például valakiben a fáradságos munkát idézi fel, másban a repülő boszorkányt, a szabadságot, a mágiát és a lehetőségeket, a harmadikban az „új seprű jól seper” mondást, a változtatás igényét.
„A módszerünk a kép és a szó által előidézett, egyidejű stimulációt használja ki, amelynek során az értelem és az érzelem összecsapnak, ideiglenesen »kiiktatva« a tudat éber védekező mechanizmusait. Ez a »szándékos zavarkeltés« lehetővé teszi, hogy – megfelelő munkával – megszabaduljunk a merev mintáktól, amelyek megszabják, »milyeneknek kell lenniük a dolgoknak«, és biztosítja, hogy új nézőpontok szivárogjanak a tudatunkba. A folyamat során észreveszünk és magunkévá teszünk olyan új lehetőségeket, amelyeket a mindennapi életünk során nem volt módunk észlelni, amelyek megmutatják, milyen lépéseket tehetünk, és megadják a lökést, hogy kilépjünk a megszokott kereteink közül” – mondja Vantulek Zsolt, az egyik fotóterápiás módszer, a Points of you hazai képviselője.
A lényeg tehát, hogy az ügyfél minél jobban meg tudjon nyílni, a képek olvasásával pedig rálássunk a személyes nézőpontjainkra, a problémáink legmélyére, ezáltal válaszokat és új célokat fogalmazzunk meg.
Játék életed megoldandó részeivel
Válassz egy témát az életedből! Az alábbi kérdéseken egyenként menj végig! Haladj sorban! Mindegyik kérdés után keress a neten vagy a fotóid között egy képet, amelynek segítségével válaszolhatsz a kérdésre! A kép segítségével minél részletesebben adj választ a kérdésre!
Ha egyedül csinálod, nagyon hasznos lehet, ha hangosan mondod ki ezeket a válaszokat.
• Mi a valódi probléma, amellyel meg kellene küzdened?
• Mi állít meg vagy tart vissza?
• Mi vagy ki segít továbblépni?
• Mitől félsz?
• Milyen lehetőségeid vannak?
Jó játékot, jó fejlődést!
dr. Baksa Balázs
coach, mediátor
www.baksabalazs.hu