Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, az órákat éjjel 2 órakor 3 órára kell állítani. Az átállás érinti a közösségi közlekedést és a légitársaságok menetrendjét is.
Március 20-án 22 óra 58 perckor megkezdődött a csillagászati tavasz, ekkor van a napéjegyenlőség. Csillagászok kiszámolták, hogy a napéjegyenlőség legközelebb csak 2102-ben esik ismét március 21-re. A négyévenként bekövetkező szökőévek miatt pedig 2048-ra olyan koraivá válik ez az időpont, hogy március 19-re csúszik.
Március 31-én vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára, egy órával előre kell állítani az órákat, ezzel elkezdődik a nyári időszámítás. A kutatók – mint írták – megosztottak abban a kérdésben, hogy a számok alapján van-e értelme az óraátállításnak, de az emberek közérzete általában jobb lesz tőle – írta a meteorológiai szolgálat, megjegyezve: már csak azért is, mert innentől kezdve tudatosul az emberekben, hogy közeleg a nyár.
Támogatásáról biztosította az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését az Európai Parlament (EP).
A strasbourgi plenáris ülésen 410:192 arányban megszavazott határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében.
A képviselők emellett egymás közötti egyeztetésre kérik a tagállamokat és az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek.
Sajtóhírek szerint többek között Belgium, Ciprus, Franciaország, Lengyelország, Magyarország és Portugália a nyári, Dánia, Finnország és Hollandia viszont a téli időszámításra való átállást támogatja.
A brüsszeli testület konzultációt indított az ügyben, amelyen 4,6 millióan fejezték ki véleményüket, s mintegy 84 százalék a megszüntetés mellett foglalt állást.
Ezen javaslat támogatói szerint az Európai Unióban egységesen márciusban, valamint októberben esedékes óraátállítás káros hatással van az egészségre, az elérhető energiamegtakarítás viszont ezzel szemben elenyésző.
Az átállítás egyébként azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges fényt kell használni. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállítást követően már kisebb mértékben csökken a kora esti időszakok terhelése, amikor egy órával később kapcsoljuk fel a villanyt.
A villamosenergia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása esetében jelentkezik.
