A kérdésre a válasz látszólag egyszerű: mindenki, aki betöltötte életének hetedik napját. Persze, erre a válaszra a szakemberek többsége a fejét csóválná, mondván, hogy ez mégsem ilyen egyszerű. Pedig csak azt szerettem volna mondani, hogy ritka az a betegség, amelyben nem javasolt a repülőgépes utazás, sőt a legtöbb beteg embernek a repülőút az ideális helyváltoztatás módja, éppen a kevéssé megterhelő volta miatt.
A magasban ön magasan van…
A fényképet az üdítőitalos palackomról készítettem. A repülőgép utazómagasságán kiittam belőle az italt, majd szorosan visszazártam a kupakját.
Földet éréskor a palack jócskán behorpadt. Ennek magyarázata egyszerű: a tengerszinten, a repülőtéren nagyobb volt a légnyomás, mint a repülőgép kabinjában a magasban, ezért a nagyobb földi nyomás a palackban tárolt, utazómagassági nyomást legyőzve, a palackot belapította. De akkor miért nem horpasztja be a repülőgép oldalát is leszálláskor?
Köztudott, hogy a földtől való távolsággal a légnyomás egyenes arányban csökken. A modern utasszállító gépek utazómagassága 10 000 méter körül van, részben hogy elkerüljék a légkör viharfrontjait, részben, hogy a ritkább levegő kisebb ellenállását kihasználva kevesebb üzemanyagot fogyasszanak. Ebben a magasságban azonban a külső levegő nyomása olyan alacsony, hogy ha a repülőgép kabinjában a tengerszinti nyomást fenntartanák, a belső kabinnyomás szétfeszítené a repülőgépet. Ezért a benti nyomásnak is kisebbnek kell lennie, ezt a felszállástól kezdve folyamatosan csökkentik olyan mértékben, hogy az még lehetővé tegye az ember légzését. A repülési magasságon olyan kabinnyomás uralkodik a kabinban, mintha az ember egy 2500 m magas hegyen tartózkodna.
Igen ám, de a levegő alacsonyabb nyomásával a benne levő oxigénnyomás is csökken. Ezt a csökkenést az egészséges szervezetű ember észre sem veszi, mert a szervezete szaporább légzéssel és a pulzusszám gyarapodásával kompenzálja az alacsonyabb oxigénnyomást.
A beteg emberek nem tudják tolerálni a repülőgép kabinjában uralkodó alacsonyabb nyomást. Ilyenek lehetnek a krónikus légzési nehézséggel küzdők, a vérszegények és azok, akiknek koszorúér-betegsége van. Lehet – de nem biztos, hogy ők nem repülhetnek, sőt! A repülésre való alkalmasságot laboratóriumi és terheléses vizsgálatok elvégzése után a háziorvos tudja megállapítani, ezért az utazási tanácsadáskor ezen betegségeket meg kell említeni.
Még a krónikus betegséggel küzdő emberek is nyugodtan választhatják a repülőgépes utazást, ha a megfelelő orvosi vizsgálatok nem adnak kizáró okot és az orvos a gyógyszerelést beállította.
Írta: Dr. Felkai Péter
Részlet a Zsebdoktor utazóknak? című kiadványból,
melyet a shop.galenus.hu oldalon tud megvásárolni.