A legtöbb ember éber állapotban óránként egyszer-kétszer köhint, az ennél gyakoribb köhögés azonban rendellenesnek tekinthető. A köhögés nem mindig a légutak betegségét jelzi, hanem reflexes úton idegrendszeri, emésztőszervi és szívbetegségek is kiválthatják.
A köhögés jellege, gyakorisága és napszaki változása olyan jellegzetes lehet, hogy az orvost eligazítja a kórisme felállításában.
Gyakoriság – nem mindegy mennyit köhögünk
A köhögés lehet heveny (fertőzések, idegen test bejutása a légutakba, mérgező gázok beszippantása), mely az okok megszűnésével néhány nap után elmúlik. És lehet idült, ha hosszantartó (naponta akár többször is ismétlődik), hetekig, hónapokig is eltart.
Napszaki változás – nem mindegy mikor köhögünk
A köhögés lehet egész napos (légúti gyulladásnál), lehet csak éjszaka jelentkező (az orrváladék lecsorgása, a gyomorsav visszafolyása és allergia miatt), felléphet az evés kezdetekor (fejlődési rendellenesség, félrenyelés), és lehet helyhez kötött (allergiák esetében). Reggeli köhögést okoz az idült hörgőgyulladás, a tüdőtágulat és az asztma.
Minőség – nem mindegy hogyan köhögünk
- E tekintetben a köhögés lehet száraz vagy nedves (váladékot termelő).
- A légúti megbetegedések, többnyire száraz köhögéssel kezdődnek és hurutossal folytatódnak.
- A száraz köhögés váladékmentes, fájdalmas és kimerítő, a nedves köhögés több-kevesebb hurut (köpet), képződésével jár.
- Az idegen anyag (füst, por, vírus, baktérium, daganat, stb.) okozta irritáció kezdetben száraz köhögést vált ki. Ha ez eredménytelen marad, vagyis az ingerlés tovább tart, akkor a sejtek nyáktermeléssel próbálják kimosni az idegen betolakodót és a köhögés, nedvessé, azaz hurutossá válik. A légutakban pangó váladék légvételkor szörcsögő hangot hallat. A váladékképződés kezdetben enyhén nyálkás, habos, de ha a kiváltó ok huzamosabb ideig fennáll és gyulladást is okoz, akkor sűrű, tapadós sárgás-zöldes gennyes, vagy véres köpetté válik.
- A kóroktól függően megjelennek a betegségre jellemző egyéb tünetek is.
A besűrűsödött váladék felköhögése kimerítő, fájdalmas, gyakran hányingert, nyálkás hányást eredményez. A száraz ingerköhögést csillapítani kell, a hurutos köhögést nem szabad elfojtani, mert a gyulladás gyógyulása, illetve tovaterjedése csak a nyák és a genny kiürülésével védhető ki. A köpet elfolyósításának módja, és a köhögés mérséklése minden esetben az alapbetegségtől függ, és annak kezelésével (mely orvosi feladat) párhuzamosan történik.
Hangszín – nem mindegy milyen hangon köhögünk
A betegség lokalizációjára utal. Az afóniás (hangtalan) köhögés a gégefő érintettségére, a száraz, rekedtes köhögés gégegyulladást jelez, fókaugatáshoz hasonlítható a kruppos köhögés, csengő vagy öblös jellegű a légcsőgyulladásnál, és makacs, érces hangú az irritáló porok, gázok belégzésekor (dohányfüst).
Jelleg – nem mindegy milyen jellegű a köhögésünk
A köhögés jellege szerint lehet rohamszerű fuldokló (idegentest), lehet görcsös jellegű és nehezített kilégzéssel, mellkasi sípolással-búgással kísért az asztmánál, és lehet rövid, gyors, egymás utáni köhintés (idegalapon). Ismétlődő, visszatérő köhögést okozhatnak az allergiás vagy fertőzéses náthák, és az idült arcüreggyulladás. Elhúzódó köhögést gyerekkorban leggyakrabban a garatba csorgó orrváladék, az asztma, és a refluxbetegség okoz (ritkábban vírusfertőzések vagy más szervi elváltozások).
Dr. Kerekes Judit
gyermekgyógyász
