Köptető hatású gyógyszereket elsősorban hurutos köhögés esetén alkalmazunk. A több gyógynövényt és növényi eredetű hatóanyagot is magába foglaló gyógyszercsoport két fő típusa közül mostani cikkünkben a közvetett hatású köptetőket ismertetjük.
Köptető hatás
A köpetürítést elősegítő, köptető hatást idegen szóval expectorans hatásnak nevezzük. Szűkebb értelemben ez a kifejezés a hörgők – elsősorban hígabb, kisebb viszkozitású – váladékképzését fokozó (ún. szekretolitikus) hatást jelenti. Ezt a légúti nyákelválasztást fokozó hatást a köptető hatású anyagok vagy közvetlenül a légutakban, vagy pedig közvetett módon, a gyomor-bél rendszeren keresztül fejtik ki.
Cikkünk tárgyát ez utóbbiak képezik, melyek az ún. gasztropulmonális reflex útján, a tápcsatorna felső szakaszának ingerlése által fokozzák a hörgőkben a nyákképződést. Hatásmechanizmusukból adódik, hogy nagyobb dózisban ezek az anyagok gyomorirritációt, hányingert és hányást okozhatnak. Alkalmazásuk elsősorban produktív köhögés esetén javasolt a köpetürítés megkönnyítése céljából.
Ipekakuána – köptető és hánytató
A valódi hánytatógyökér (Cephaelis ipecacuanha) Dél-Amerikában honos növény, melynek neve a hatásáról árulkodik. A növény gyökerében található alkaloid típusú emetin és cefelin kis dózisban köptető, nagyobb adagban pedig hánytató hatású. A gyógyászatban elsősorban a gyökérből készült, standardizált tinktúrát használják fel, ami több gyógyszertári készítménynek is összetevője. Az ipekakuánatinktúrát tartalmazó kanalas gyógyszerek vénykötelesek, ezeket az orvosok gyakran írják fel hurutos köhögés esetén.
Borostyán – nem csak dísznövény
A közvetett hatású köptető gyógynövények többsége ún. szaponin típusú anyagokat tartalmaz. Ezen növények egyike a borostyán (Hedera helix) is, melynek a levelében kb. 5% mennyiségben megtalálható triterpénszaponinok – és azokból a feldolgozás során keletkező anyagok – köptető hatásúak. Emellett a borostyánnak hörgőtágító és görcsoldó hatása is van. Produktív köhögés esetén való alkalmazásának hatásosságát klinikai vizsgálatok is alátámasztják. Gyógyszernek minősülő készítményei szirup vagy belsőleges oldatos cseppek formájában, vény nélkül kaphatók a patikákban. Alkalmazása naponta 3-szor javasolt, az egyszeri adag felnőtteknek: 5-7,5 ml/20 csepp, gyerekeknek: 2,5-5 ml/15 csepp.
Pemetefű – a hungarikum cukorka
A pemetefű-cukorkát sokan ismerik, de talán kevesen tudják, hogy kifejlesztése a magyar gyógyszerész, Réthy Béla nevéhez fűződik. A napjainkban többféle gyógynövény kivonatát is tartalmazó gyógycukorka egyik fontos alkotóeleme az orvosi pemetefű (Marrubium vulgare), amely elsősorban diterpén típusú keserűanyagokat (marrubiin), flavonoidokat és illóolajat tartalmaz. A pemetefűnek nemcsak köptető, hanem keserűanyag-tartalmának köszönhetően étvágyjavító, epehajtó, görcsoldó és gyulladáscsökkentő hatása is van. A pemetefű-cukorka alkalmazását elsősorban hurutos köhögés, megfázás és emésztési panaszok kezelésére javasolják.
Édesgyökér – finom és hasznos
A medvecukor ízét is adó édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) gyöktörzsében egy triterpénszaponin típusú vegyület, a glicirrizin található, amely a szacharóznál kb. 150-szer édesebb ízű. Ez a vegyület gyulladáscsökkentő, gyomorvédő és fekélyellenes hatású. Az édesgyökérnek a köptető hatása is bizonyított, ennek mechanizmusa azonban nem teljesen ismert. Alkalmazása hurutos köhögés esetén köptetőként, illetve gyomor- és nyombélfekély kiegészítő kezelésében javasolt. Ömlesztett tea, filteres teakeverék, illetve kapszula formájában kapható a patikákban. Napi adagja 5-15 gramm.
Gvajfenezin – a szintetikus köptető
A szintetikus hatóanyag, a gvajfenezin az említett gyógynövényekhez hasonlóan a gasztropulmonális reflex útján fejti ki köptető hatását. Nemcsak növeli a képződő hörgőváladék mennyiségét, hanem egyúttal csökkenti annak felületi feszültségét és a nyálkahártyához való tapadását is, elősegítve ezzel a köpetürítést. Forgalomban levő készítményei köptetőszirupok és forróital-porok. Ezek alkalmazása naponta 3-4 alkalommal javasolt.
A közvetett hatású köptetők csoportja többféle gyógynövényt foglal magában, az itt bemutatott lista nem teljes. Vannak más szaponintartalmú gyógynövények is, ezek köptetőként való alkalmazása azonban kisebb jelentőséggel bír.
A következő részben az illóolajokkal mint köptetőkkel foglalkozunk.
Dr. Csábi József PhD
gyógyszerész-közgazdász
Témához kapcsolódó cikkek:
Száraz vagy hurutos?
Ahányféle köhögés, annyiféle gyógyszer
Nyákoldó készítmények: Mit szedjek köhögésre?
A cikk a Patika Magazin májusi számában jelent meg! Keresse a gyógyszetárakban az ingyenes magazint!
