Ne sajnáljuk rá az időt! A gyógyulás hosszú folyamat, ehhez idő kell. Nagyon sok beteg hiszi azt, hogy amennyiben a kellemetlenséget okozó tünetei már megszűntek, már meg is gyógyult. Sajnos ez nem így működik.
Az egyik leggyakoribb betegség a megfázás (grippe), lényegét tekintve felső légúti hurut. Számtalan kellemetlenséget okozó tünetét mindannyian jól ismerjük: orrfolyás, tüsszögés, torokszárazság, égés, kaparás, viszketés, fájdalom, nehéz nyelés, hőemelkedés, köhögés (eleinte száraz, majd bő köpettel járó), fáradékonyság, levertség, aluszékonyság. Influenza esetén pedig hirtelen fellépő magas láz, izomfájdalom a végtagjainkban, fejfájás. Még hosszan sorolhatnám a kellemetlenségeket okozó tüneteket. Ilyen például az ingerlékenység, a türelmetlenség.
A szervezetünk tudja, hogy mit kell tennie. Szinte húz az ágy, így lefekszünk. Szomjasak vagyunk, kívánjuk a meleg teát. Fájdalomcsillapítót, lázcsökkentőt, köptetőt, megfázás elleni gyógyszereket keresünk. Nincs étvágyunk (csak a hozzátartozók erőltetik az evést). Főleg húslevest kínálnak. Betegként befőttet és gyümölcsöt, főleg almát vagy narancsot kívánunk. A szervezet tudja, hogy vitaminokra, ásványi anyagokra és könnyen emészthető ételekre van szüksége. Az immunrendszer helyreállítása végett kívánjuk a rostos citrusokat és a savanyú élőflórát tartalmazó tejtermékeket.
Nincs panasz, nincs betegség?
Sokszor azt hisszük, hogy ha már a panaszaink megszűntek, már meg is gyógyultunk. Sajnos ez nem így van.
A munkahelyek egyre bizonytalanabbakká váltak, a számuk is egyre csökken. A munkáltatók egy része a beteges embereket bocsátja el először. Mindenki sietteti a gyógyulást. Főleg a vezető beosztásúak. Ezért az orvosnál ezt mondjuk: „Csináljon valamit doktor úr! Írja fel a legerősebb antibiotikumot, nem érdekel az ára! Három nap múlva Bécsben vagy Londonban kell, hogy legyek egy fontos tárgyaláson.” Az okokban nincs hiány.
Nézzük, hogy mi történhet egy legyengült szervezettel. Egy akár banálisnak tűnő felső légúti hurutból tüdőgyulladás, arcüreg- vagy középfülgyulladás alakulhat ki. Régen egy hónapig is eltartott a lábadozás. Ma már akár egy bakteriális tüdőgyulladásból is (köszönhetően a korszerű antibiotikumoknak) viszonylag hamar tünetmentessé válhatunk. Miért nem rövidíthető le a lábadozási idő túlzott mértékben? Mert a szervezet védekezőképességének helyre kell állnia. Az immunrendszer helyreállításához időre és pihenésre van szükség. Gondoljunk csak bele, hogy rengeteg elpusztult vírusnak, baktériumnak, elpusztult hám- és kehelysejtnek kell kiürülnie a szervezetünkből, a gyógyszerekről nem is beszélve. Ezek megterhelik a veséket, a májat, a verejtékmirigyeket, a bélbolyhokat…
Ne feledjük tehát, hogy a gyógyuláshoz idő kell! A szervezetünk okos, időben jelez. Legfeljebb a jelzéseit nem vesszük komolyan, mert „nincs időnk rá”. A gyógyuláshoz sincs. Ne sajnáljuk a lábadozásra fordított időt. A szervezetünk majd pontosan jelzi, hogy mikor leszünk egészségesek, munkára készek.
Dr. Benkő András
szakgyógyszerész
