A koronavírusok elsősorban állatok körében fordulnak elő, de vannak egyes törzsei, amelyek emberben is képesek fertőzést okozni. Sajnos ezen törzsek állatról emberre és emberről emberre terjednek. A most 2019-ben Kínában azonosított törzs is ilyen, Covid-19 (Coronavirus disease –koronavírus okozta megbetegedés, 2019).
A koronavírus 2 (SARS-CoV-2) soha nem látott és mély hatást, valamint aktivitást váltott ki az orvosbiológiai kutatások több területén.
Január 30-án a WHO a H1N1 (2009), a gyermekbénulás (2014), a nyugat afrikai ebola (2014) és a zika (2016) után a nemzetközi aggodalomra okot adó hatodik közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a Covid-19-járványt.
Az elmúlt pár hónapban a világ tudósai szinte csak ezen vírus kutatásaival voltak le(el)foglalva, és nagyon sok új kutatási eredmény jelent meg. A SARS-CoV-2 az RNS-vírusok (Coronaviridae) nagy családjába tartozik SARS társával együtt, és a leghosszabb RNS-t tartalmazza. A koronavírus az egész emberiséget érinti, gyakorlatilag mindennapi életünket teljesen átalakította. A pandémia az egész világra kiterjed.
A második hullám erőteljesebb és veszélyesebb, mint az első. Várjuk többnyire otthonunkba és a munkahelyekre bezárva, hogy a vakcina, az antivirális szerek és a különböző súlyossági fokozatoknak megfelelő célzott terápia hoz-e megoldást.
A koronavírussal megfertőződöttek mintegy ötöde teljesen tünetmentes, de ők is továbbadják a fertőzést. A fertőzést követően a legtöbb beteg tünetmentesnek érzi magát, vagy csak enyhe tünetei jelentkeznek. A koronavírus megfertőzheti a felső vagy alsó légutakat egyaránt. Olyan betegségeket okozhat, amelyek a náthától a súlyosabb betegségekig, akár a beteg haláláig vezethetnek. A koronavírusfertőzésnek az agyat, tüdőt, szívet, vesét, gyomor-béltraktust érintő szövődményei lehetnek, súlyos akut légzőszervi szindrómát idézhet elő.
A felső légúti fertőzések tünetei enyhébbek, viszont fertőzőbbek és könnyebben ráterjednek az alsó légutakra, így veszélyessé válhatnak. A felső légutak az orr, a garat, a gége és a nagy légutak. Az alsó légúti fertőzések ritkábban alakulnak ki, viszont igen súlyos tüneteket produkálnak és rendkívül veszélyesek. A szaglás és az ízérzékelés elvesztése rendkívül gyakori tünet.
A fertőzöttek 10-20%-ában (többnyire időskorúak, egyéb krónikus alapbetegségekkel rendelkező betegek) súlyos állapot alakulhat ki. A Covid-19 a férfiakban súlyosabb lefolyású, az intenzív osztályon kezeltek nagy része éppen ezért férfi. A betegség cseppfertőzéssel terjed, a 33–35 °c hőmérsékletet szereti, ezért viszonylag hosszú az inkubációs ideje.
Lappangási ideje: 2–14 nap. Kockázati tényezőt jelent a forgalmasabb közösségi terek látogatása. Kifejezetten veszélyeztetett az idősebb korosztály, az onkológiai, kardiológiai betegek, egyéb krónikus betegek, náluk a súlyos tünetek nagyobb százalékban jelentkeznek. A sokat emlegetett citokinvihar súlyos légzési és többszervi elégtelenséghez vezet.
A tünetek
A betegség gyakori tünetei:
• láz
• száraz köhögés
• fáradékonyság, bágyadtság
• torokfájdalom
Kevésbé gyakori, de társuló tünetei:
• fejfájás
• izomfájdalom
• ízérzés- és szagláselvesztés
• hasmenés
• periférián (kéz és lábujjakon) jelentkező elszíneződés
• kötőhártya-gyulladás
Súlyos tünetek:
• légzési nehezítettség
• mellkasinyomás-fokozódás, fájdalom
• véres váladék felköhögése
• csillapíthatatlan hányás
• zavartság
• látászavar
• beszédképesség elvesztése
• mozgásképtelenség
• eszméletvesztés
A Covid-fertőzés során jelentkező gyulladás miatt a légutak eltömődnek a váladék akár mikronagyságú törmelékétől és a jelentkező mellkasi folyadéktól, ennek következtében a légzés egyre nehezebbé válik. Az immunrendszer aktiválódik és megtámadja a vírust, gyulladást és lázat kiváltva. Az immunrendszer úgymond megvadul.
Jelenleg a második hullámban élünk, ami erőteljesebb és veszélyesebb, mint az első, de lehet, hogy hamarosan már a harmadik is beköszönthet, ha nem leszünk eléggé óvatosak és nem tartjuk be a szükséges járványügyi előírásokat. Továbbra is meghatározó szerepe van a járványügyi intézkedések betartásának, a megfelelő maszkviselésnek, a távolságtartásnak (2 méter) és a rendszeres, szabályos, alapos kézmosásnak és kézfertőtlenítésnek, a látogatási tilalom betartásának.
Amennyiben bármilyen tünetet észlelünk, tartsuk be a járványügyi előírásokat és maradjunk otthon, ne fertőzzük további embertársainkat.
• Telefonon vegyük fel a kapcsolatot háziorvosunkkal és jelezzük panaszainkat,
majd kövessük az utasításait.
• Enyhe tünetek esetén, ami nem igényel kórházi ellátást, házi karanténban, családi környezetben gyógyulhatunk, de családtagjaink felé is tartsuk be a megfelelő járványügyi előírásokat.
A mintavétel a fertőzött otthonában vagy az Országos Mentőszolgálat által meghatározott mobil szűrőállomáson történik, eredményéről a háziorvosa értesíti.
• Súlyos tünetek esetén (légszomj, kifejezett mellkasi fájdalom, gyengeség, zavartság) kórházi ellátás történik, az intézetbe szállítás kizárólag csak az Országos Mentőszolgálaton keresztül. otthonunkban történő terápia
• Lázcsillapítás – paracetamol, metamizol, a testhőmérsékletet napi 2× mérjük, jegyezzük le
• Folyadékpótlás – szénsavmentes folyadék, tea
• Napi folyadéklap vezetése – bevitelürítés
• A napi ritmus, aktivitás megtartása, amennyire a beteg állapota engedi
• Napozás
• A légtér gyakori 5-5 perces átszellőztetése
• Pihentető alvás biztosítása
• C- és D3-vitamin, magnézium, cink szedése
Amerikában dr. Scott Sigman ortopédsebész és szakemberekből álló csapata a lágylézer-terápiával akut tüdőgyulladásos Covid-19-fertőzött betegeknél drámai sikereket ért el. Ezen szakirodalmakat olvasva és más országokban – ezen lelkes orvosok protokollját követve – el ért eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a lágylézer-terápia a gyógyszeres kezelés kiegészítő terápiájaként sikeresen alkalmazható.
A világhálón is megjelent 57 éves afroamerikai beteg példája is azt mutatja, hogy egy súlyos, Covid-19 okozta tüdőgyulladás esetén is beindítható, felgyorsítható a gyógyulási folyamat. Ezt a beteget 4 egymást követő napon lágylézerterápiás kezelésben részesítették, a terápiás protokoll szerint, ami a beteg oxigénszaturációját növelte, csökkentve a külső oxigéntámogatást és a tüdőödémát. A kezelést követően a beteg maga is jelentős javulásról számolt be.
Ebből is látszik, hogy az orvosbiológiai kutatások sosem érhetnek véget, mindig résen kell lennünk, mert még számos olyan terápiás reakció létezik az emberi szervezetben, amiknek a hatásmechanizmusát csak most kezdjük felismerni.
Prof. Dr. Sandra Sándor
A cikk a Patika Magazinban jelent meg! Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!
