Október a látás hónapja – de mit mutatnak az adatok globális és hazain szinten? Mik a leggyakoribb látásromlási okok és milyen tévhitek keringenek szemünkkel kapcsolatban? A látásproblémák jelentős része kezelhető vagy megelőzhető – mégis magas a velük élők száma. Az Alensa körképe.
A szem az egyik legfontosabb érzékszervünk, mégis világszerte hatalmas kihívásokkal találkozunk ezen a területen. A WHO adatai alapján legalább 2,2 milliárd ember él valamilyen látásproblémával, és közülük több mint 1 milliárd esetében ez megelőzhető vagy kezelhető lett volna. A helyzet különösen súlyos az alacsony és közepes jövedelmű országokban.
A látásproblémák földrajzi eloszlása egyenlőtlen: míg egyes fejlett országokban széles körben elérhetőek a korszerű szemészeti szolgáltatások, addig sok fejlődő régióban alapvető ellátáshoz sem jutnak hozzá az emberek. A szakértők előrejelzése szerint a helyzet tovább romolhat: a Lancet Global Health-ben publikált tanulmány szerint 2050-re a vakok száma a jelenlegi 36 millióról 115 millióra emelkedhet, ha nem történik jelentős előrelépés a kezelések és a megelőzés terén.
A látásproblémák 90%-a megelőzhető
A látásromlás hátterében számos ok állhat, melyek lehetnek veleszületettek vagy az élet során szerzettek. “A leggyakoribb problémák közé tartozik a rövidlátás (myopia), a távollátás (hyperopia) és az astigmia, amelyek megfelelő szemüveggel vagy kontaktlencsével korrigálhatók” – mondja Boros Mária, az Alensa optometristája. A myopia különösen aggasztó tendenciát mutat: a szakértők előrejelzése szerint 2050-re a világ népességének mintegy 50%-át érintheti ez a probléma, főként életmódbeli tényezők miatt. Ezek mellett azonban súlyosabb állapotok is előfordulhatnak, mint például a szürkehályog, a zöldhályog vagy az időskori makuladegeneráció. A szürkehályog önmagában felelős 83,5 millió ember közepes vagy súlyos látásromlásáért.
A korrigálatlan fénytörési hibák 157,5 millió ember látásromlását okozzák. Az életmódbeli változások, különösen a digitális eszközök fokozott használata, új kihívások elé állítják szemeinket. A képernyők előtt töltött hosszú órák növelik a digitális szemfáradtság kockázatát, amely hosszú távon maradandó károsodást is okozhat, és jelentősen ronthatja az életminőséget. A digitális szemfáradtság tünetei közé tartozik a homályos látás, szemszárazság, fejfájás, valamint nyak- és vállfájdalom.
Különösen veszélyeztetettek azok, akik napi két vagy több órát töltenek folyamatosan számítógép vagy digitális eszköz előtt. A digitális szemfáradtság megelőzésére több hatékony módszer is létezik. Az egyik legfontosabb a 20-20-20 szabály alkalmazása: minden 20 perc képernyőhasználat után 20 másodpercre fókuszáljunk valamire, ami 20 láb (körülbelül 6 méter) távolságra van tőlünk.
Ez segít pihentetni a szemizmokat és csökkenti a fáradtság kialakulását. A képernyő helyes elhelyezése szintén kulcsfontosságú: ajánlott a monitort szemmagasság alatt tartani, így csökkentve a szem felületének kitettségét. A kékfény-szűrők használata, legyen szó speciális szemüvegekről vagy képernyőszűrőkről, segíthet minimalizálni a kék fény potenciálisan káros hatásait.
Fontos megjegyezni, hogy a látásproblémák 90%-a megelőzhető vagy kezelhető lenne megfelelő ellátással és időben történő beavatkozással – sokan azonban nem járnak szűrővizsgálatra.
A magyaroknak több mint a fele szemüveget vagy kontaktlencsét visel?
A felnőtt- és időskorú populáció körében bekövetkező súlyos fokú látásromlás vagy látásvesztés leggyakoribb okai százalékosan a következők: időskori makuladegeneráció (AMD) – 22,7%; diabéteszes retinopátia – 15,6%; rövidlátás – 13,9%; zöldhályog – 12,6%; szürkehályog – 7,0%; és látóideg-sorvadás – 6,4%. Ezek az adatok rávilágítanak a látásproblémák sokrétűségére hazánkban. Sokatmondó adatokat találunk Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának eredményei között, amely 2011 és 2022 között 168 522 fő szemészeti állapotát vizsgálta, a 12 és 99 év közötti résztvevőkkel.
A felmérések szerint a lakosság 18,1%-ánál mutattak ki valamilyen szembetegséget, míg a szemüveget viselők aránya 66% volt, és ezen személyek közel egyharmada nem megfelelő erősségű lencsét használt. A rövidlátás volt a leggyakoribb probléma a 18–35 éves korosztályban, ahol 58,7%-os előfordulást mértek. Az anisometropia átlagosan 6,5%-ban volt jelen, míg a száraz szem szintén jelentős arányban fordult elő a vizsgált csoportokban.
A szemüveg nem rontja tovább a látást, a répa nem teszi feleslegessé a szemüveget
A látással kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a látásproblémák növekedéséhez. “Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a szemüveg vagy kontaktlencse viselése tovább rontja a látást. Valójában ezek az eszközök csak korrigálják a látást, de nem befolyásolják a szem egészségét vagy a látásromlás ütemét” – mondja Boros Mária, az Alensa optometristája.
Sokan azt hiszik, hogy a gyenge fényben olvasás tönkreteszi a szemet, pedig ez csak átmeneti fáradtságot okozhat, de nem károsítja tartósan a látást. Egy másik elterjedt tévhit, hogy a sárgarépa fogyasztása jelentősen javítja a látást, akár a szemüveg viselését is feleslegessé teheti. Noha a sárgarépa valóban tartalmaz A-vitamint, amely fontos a szem egészségéhez, önmagában nem javítja drámaian a látást és nem helyettesítheti a szemüveget vagy más látáskorrekciós eszközöket.
Fontos tudni, hogy a zöldhályog gyakran tünetmentes a korai szakaszban, ezért elengedhetetlen a rendszeres szűrés. A szürkehályog nem csak időseket érinthet, fiatalabbaknál, sőt újszülötteknél is előfordulhat. Végül, még tökéletes látás esetén is szükséges a rendszeres szemvizsgálat, mert számos probléma kezdetben tünetmentes lehet. A rendszeres ellenőrzés kulcsfontosságú a látásproblémák korai felismerésében és kezelésében, így biztosítva szemünk hosszú távú egészségét.
