A Látás Világnapját (World Sight Day) minden év októberének második csütörtökén tartják. Idén a gyermekek látásának megőrzése és védelme áll a fókuszban. A Magyar Szemorvostársaság és a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért idén a gyermekek körében vészesen terjedő rövidlátásra, és ennek kapcsán a lehetséges tennivalókra kívánja felhívni a figyelmet.
A Látás Világnapját 24. éve rendezik meg minden október második csütörtökén. A World Health Organization (WHO) az idei világnap kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyermekek nem korrigált látásromlása káros hatással lehet az oktatásukra és a társadalmi befogadásukra, miközben az olyan egyszerű megoldások, mint például a szemüveg, az érintettek számára megváltoztathatják a világot.
A rövidlátásról azért kell beszélni, mert világviszonylatban és hazánkban is gyermekkorban nagymértékben megnövekedett a rövidlátók száma, ezért a rövidlátás (myopia) a leggyakoribb vaksági okká válhat! Mindeközben ma már olyan hatékony eljárások állnak rendelkezésre, melyek alkalmazásával a rövidlátóság kialakulása elkerülhető vagy késleltethető, illetve a már kialakult rövidlátóság esetén, annak progressziója lassítható.
Magyarországon az elmúlt évtizedben a rövidlátás előfordulása a fiatalok körében – 18–35 éves korcsoportban – elérte a közel 60%-ot (58,7%). Összehasonlításképpen, 1934-ben, illetve 1960-ban ez az érték még nem haladta meg a 7%-ot!
Ma már Magyarországra is jellemző, hogy a rövidlátás előfordulási gyakoriságának csúcspontja a húszas, valamint a hetvenes-nyolcvanas éveikben járó személyeknél van, de a fiatalkori előfordulás immár közel duplája az időskorinak!
A rövidlátók és a túllátók aránya a lakosság különböző életkori csoportjaiban Magyarországon a 2014–2019 közötti időszakban
Ma már biztosan tudjuk, hogy a myopia kialakulása és romlása a szem növekedését befolyásoló vizuális/környezeti körülmények és genetikai tényezők összetett kölcsönhatásának eredménye, a rövidlátás a látási körülményekhez való alkalmazkodásként alakulhat ki!
Egy 16–17 évesek körében végzett vizsgálat kimutatta, hogy megduplázódott a rövidlátás kockázata azoknál, akik hetente kevesebb, mint 3 órát mozogtak, vagy naponta több mint 6 órát töltöttek a képernyő előtt. Így elmondható, hogy a fizikai aktivitás védőfaktor, a közeli képernyős munka pedig a rövidlátás kockázati tényezője serdülőkorban.
Miután a rövidlátás a legnagyobb progressziót a 6-12 éves korosztályban mutatja, bármilyen, a rövidlátás felismerését, és/vagy kialakulását pozitívan befolyásoló lépésre e korcsoportban van jó lehetőség, és a megelőzésben egyértelműen a szabadban eltöltött idő játsza a főszerepet!
Mit kell(ene) tenni a megelőzés érdekében?
A rövidlátás kialakulásának megelőzésére és a rövidlátás progressziójának csökkentésére a következő eljárások ismeretesek:
- Életmódbeli változtatások – a környezeti hatások optimalizálása.
- Optikai eszközök használata – beleértve a szemüveget, a speciális kialakítású lágy kontaktlencsét és az éjszaka viselésű orthokeratológiai gázáteresztő kemény kontaktlencsét.
- Farmakológiai megközelítés – az atropin szemcsepp helyi alkalmazása.
Orvosi evidenciák bizonyítják, hogy valamennyi módszer lassítja a rövidlátás kialakulását vagy progresszióját, bár a különböző beavatkozások hatékonysága eltérő lehet.
TANÁCSOK SZÜLŐKNEK:
- A gyerek töltsön minél több időt a szabadban – minimum 8-15 óra/hét szabadtéri tevékenység szükséges. A rövidlátás kialakulásának esélye körülbelül egyharmadával kisebb, ha a szabadban töltött idő heti 0-5 óra helyett heti 14, vagy több.
- Képernyőhasználat korlátozása – a szakemberek a közeli képernyő használatának teljes mellőzését javasolja 2 éves korig; 5 éves korig maximum 1 óra/nap, és maximum 2 óra/nap a 5-12 éves gyermekek számára a megengedhető képernyőhasználat mennyisége.
- Közeli tevékenységek esetében fontos az ideális olvasási távolság: az ideális olvasási távolság legalább 30 cm; a folyamatos olvasási idő maximum 45 perc legyen, és ügyeljünk a helyes testtartásra. Az online tanuláshoz használt tablet, mobiltelefon vagy számítógép képernyője helyett inkább javasolt a tévéképernyő, vagy projektor használata.
- Beltéri megvilágítás – maximalizáljuk a természetes megvilágítást, a nagyobb fényintenzitásnak a rövidlátással szemben védőhatása van (az ideális a kültéri környezethez hasonló fényintenzitás elérése beltérben, használjunk meleg fényeket).
- Késői lefekvés/elalvás (Cirkadián ritmus) – Vizsgálatok bizonyították, hogy a késői lefekvés összefüggésbe hozható a rövidlátás gyorsabb ütemű romlásával. A késői (el)alvás a városi általános iskolás gyermekek körében a rövidlátás előfordulásának és romlásának kockázati tényezője. Különösen a serdülők esetében erősen ajánlott, hogy legalább 1 órával alvás előtt hagyják abba a telefonok és képernyők használatát, mivel megzavarhatja az alvási ciklust.
Természetesen a szakembereknek is van tennivalójuk. A rövidlátás elleni küzdelem egyik kulcsa felismerni azt, hogy mely – pl. 6 évnél fiatalabb – gyermeknél magasabb a kockázata a myopia későbbi kialakulásának (pl.: rövidlátó családtag, életmódi kockázatok), illetve kinél figyelhetők meg már e korban a későbbi rövidlátás klinikai jelei. Esetükben a szorosabb orvosi követés, és ösztönzés a szabadban eltöltött idő növelésére a fő tennivaló.
A már kialakult rövidlátás esetében a progresszió (a rövidlátás fokozódásának) lassítása a feladat. A gyermekeket/fiatalokat ösztönözni kell arra, hogy mindig viseljék a rövidlátásra felírt teljes erősségű korrekciójukat.
A már kialakult rövidlátás esetén fontos új lehetőséget jelentenek az elmúlt években megjelent myopiakontroll-szemüveglencsék, amik fő tulajdonsága, hogy lassítják a rövidlátás romlását.
Egyes típusuk hordása esetén kimutatták, hogy a szemüveglencsét viselő gyermekeknél 52%-kal kisebb volt a rövidlátás progressziója a normál szemüveget viselőkhöz képest, a kétéves vizsgálati időszak alatt pedig a viselők ötödénél (21,5%) egyáltalán nem romlott tovább a rövidlátás
A már kialakult rövidlátás esetében történő kezeléseknél fontos kezelési lehetőséget kínálnak az antimyopia kontaktlencsék, az éjszaka viselhető orthokeratológiai kontaktlencsék (ortho-K), valamint az alacsony dózisú atropin hatóanyagú szemcsepp kezelések.
Ráadásul ezek kombinált kezelésként is alkalmazhatóak, például az ortho-K kontaktlencsék és atropin szemcsepp nagyon jól erősítik egymás pozitív hatását, és így a hatékonyságot.
