A láz a szervezet immunrendszerének válasza az őt ért baktérium, vírus okozta támadásokra vagy egyéb kóros folyamatokra. Ennek a védekező reakciónak a mindenáron történő elnyomása nem mindig indokolt. Abban az esetben van csak szükség a láz csillapítására, ha az már jelentős terhet ró a vérkeringésre. Fokokban kifejezve: végbélben mért 38 ºC fölötti hőmérséklet, ami hónaljban mérve legalább 38,5 ºC-nak felel meg, tesz szükségessé lázcsillapítást.
- Jó tudni, hogy a testhőmérséklet napszaki ingadozást mutat, és estefelé gyakrabban mutatnak magasabb értéket a lázmérők.
- Továbbá a gyermekek hajlamosabbak a belázasodásra, mint a felnőttek, így a kicsiknél könnyen kialakulhat „forró” helyzet.
Kérje gyógyszerésze segítségét, ha lázcsillapítót vásárol
Lázcsillapításra recept nélkül kapható készítmények is rendelkezésre állnak, célszerű belőlük a házi patikában is tartani. Óvatosnak kell lenni azonban a vásárláskor, és tudni kell, hogy csak kortól, alapbetegségektől és a szedett egyéb gyógyszerektől függően lehet a megfelelő gyógyszert megtalálni. A recept nélküli szerek közötti választásban minden esetben kérje gyógyszerésze segítségét!
 |
Melyiket válasszam?
A leggyakrabban alkalmazott vény nélküli lázcsillapítók hatóanyaga paracetamol, acetil-szalicilsav vagy ibuprofén. Mindhárom hatóanyag a lázcsillapító hatása mellett fájdalomcsillapító hatással is rendelkezik, utóbbi kettő kisebb-nagyobb mértékben a gyulladást is csökkenti.
A lázcsillapítók változatos formában, így (film)tablettaként, forróitalporként, pezsgőtablettaként, (lágyzselatin) kapszulaként, végbélkúpként, szuszpenzióként is előfordulhatnak a gyógyszertárakban.
- A felnőttek a tablettákat tartják a legkényelmesebben, legegyszerűbben alkalmazható lázcsillapító megoldásnak.
- A csecsemők és kisgyermekek láza esetén a kúpok, illetve a szuszpenziók közül lehet választani; a májbetegeknél a májkímélő gyógyszerforma, a végbélkúp, alkalmazása is megfontolandó lehet.
Valamennyi lázcsillapító hatóanyagnál lényeges a megengedett egyszeri, illetve napi maximális dózis betartása.
- Felnőttek esetén a következőket kell figyelembe venni:
- Paracetamolból egyszeri 500 mg a javasolt dózis, aminek a bevétele 4 óránként ismételhető, azonban a napi 4000 mg mennyiséget nem szabad túllépni!
- Acetil-szalicilsavból 350–600 mg a szokásos egyszeri adag, és a napi maximális megengedett dózis kb. 4000 mg.
- Ibuprofen esetén általában 400–600 mg az egyetlen tablettában lévő hatóanyag-mennyiség, és a napi 1800 mg-ot nem ajánlott túllépni.
Életkortól és testtömegtől függően az orvos/gyógyszerész szolgál információval a helyes dozírozást illetően.
- Tudni kell azonban, hogy:
- Csecsemők és (kis)gyermekek részére paracetamolos és ibuprofénes speciális gyermekgyógyszerek állnak rendelkezésre. 16 éves kor alatt az acetil-szalicilsav alkalmazása nem javasolt, egy viszonylag ritkán fellépő, ugyanakkor súlyos kórkép, az ún. Reye-szindróma miatt.
- Az ibuprofen, illetve az acetil-szalicilsav által okozott gyomor- és bélrendszeri fekélyek, vérzések kockázata időskorban fokozott. Emiatt a 65 év feletti betegeknél számos szakmai szervezet a paracetamolt javasolja elsőként választandó hatóanyagnak.
- Várandósság alatt lázcsillapításra a paracetamol az elsőként választandó szer, szigorúan a kezelőorvossal való egyeztetést követően. Az acetil-szalicilsav és az ibuprofen, különösen a terhesség utolsó harmadában, nem javasoltak. A szoptatás időszakában az ibuprofén vagy a paracetamol alkalmazható.
Mikor kell bevenni a gyógyszereket?
A paracetamol bevétele nem étkezéshez kötött. Az acetil-szalicilsavat vagy ibuprofent tartalmazó készítményeknél az étkezés utáni bevétel javasolt.
Mik a jellegzetes mellékhatások?
Az ibuprofen és az acetil-szalicilsav jellegzetes és viszonylag gyakori mellékhatása a gyomorirritáció, a már fennálló fekély- és refluxbetegség súlyosbítása, és az arra hajlamos egyéneknél gyomor- és nyombélfekély, különféle gyomor- és béltraktusbeli vérzések kialakulása. Emiatt gyomorsav túltermelési problémával, illetve refluxbetegséggel küzdő betegeknél az acetil-szalicilsav és az ibuprofen helyett paracetamol alkalmazása javasolt.
Nagydózisú acetil-szalicilsav-alkalmazás esetén a vesekárosító hatás léphet fel. Beszűkült, károsodott vesefunkció esetén az acetil-szalicilsav helyett egyéb típusú szerrel kell a lázat orvosolni. Asztmás páciensek esetén sem javasolt az acetil-szalicilsav alkalmazása. Májbetegségben szenvedő betegeknél, krónikus alkoholistáknál a paracetamol alkalmazása kerülendő.
Óvatosnak kell lenni az együtt szedett gyógyszerekkel!
A véralvadásgátló (pl. acenokumarol, warfarin) hatóanyagok vagy a trombózis megelőzésére alkalmas gyógyszert (pl. kisdózisú acetil-szalicilsavat) szedő betegeknél az ibuprofen és az acetil-szalicilsav szedése belső vérzéseket okozhat, esetükben lázcsillapításra a – vény nélkül kapható szerek közül – a paracetamol javasolt.
(Igen) magas láz esetén a gyógyszerek mellett a klasszikus fizikai hűtő-módszerekhez kell folyamodni, így hűtőfürdőt vagy langyos vizes borogatást (azaz priznicet) lehet használni.
Dr. Budai Marianna PhD
és dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerészek
