Egyértelmű kérdésre egyértelmű válasz: igen, létezik! Szóval tévhit, hogy ötven felett ne létezne szerelem! Ez az érzés bármelyik korban felbukkanhat, nem köthetjük csak a tinikhez. Sokan azonban megijednek tőle, mert úgy érzik, megváltozik majd az életük. Egy érzés olyan intenzív hatással lesz rájuk, amit esetleg nem kontrollálhatnak.
A megélésben azonban mindig benne van a személyiség lenyomata. Lesz, aki valóban majd kiugrik a bőréből, szédült lesz, mindenkinek elújságolja, más csendesebben éli meg az érzéseket. A legfontosabb azonban ebben az életkorban, hogy aki esetleg már régóta magányosan élt, a maga ura volt, esetleg merevebbé vált, engedjen a változásnak.
De aki engedi magát kinyitni, a másik érdekét, a másik érzéseit is meghallgatja, az nemcsak a szerelem érzését élheti át újra, hanem akár társra is lelhet. Ez nagyon fontos, hogy maga a szerelem nem garantálja az új párkapcsolatot. Ahogy más életkorban, a szerelem a tapogatózás, a megismerés, az együttlét ideje, nem biztos, hogy a rózsaszín köd után a hétköznapok is maradnak. Csakhogy az az érzés, amelyet hoz, olyan jellegű életelixír, amely mindenkinek jót tesz.
A biológiai kor sokszor nincs összhangban a megélt korral. Aki belül magát fiatalnak érzi, szellemileg friss, a libidója, a szexualitás utáni vágya nem csökkent, az másképp lesz szerelmes. Természetesen krízisnek tartjuk, ha eljön az a pont, amikor elhangzik a kérdés: ki vagyok én? Mit tettem le az asztalra? Ez a nyugdíjnál tetőzik, és társulhat depresszióval is. Ez pedig nagy gátja lehet az érzelmi nyitásnak, hiszen belülről látjuk magunkat, nem vesszük észre a lehetőségeket. Miközben egyre nagyobb vágyunk van arra, hogy valaki figyeljen ránk, meghallgasson, szeressen.
Szex, szerelem
A szexuális élet alakulása az öregedő emberek esetében is erősen függ attól, hogy milyen a pár kapcsolata. Jó kapcsolat esetében a szexuális aktivitás magas korig megmarad, és erősíti a kapcsolatot. Riemann szerint „az öregedés nemcsak folyamat, hanem feladat is – együtt megöregedni úgyszintén. Egyetlen más életkorban sem ilyen nagy a párkapcsolat értéke. Ha a párt eddig első renden a szexus kötötte össze, az bizony idővel megfogyatkozik, mert a lényeg immár lelkiekben található.
Gyöngédség, bensőséges, mély meghittség, a közösségnek új formája alakulhat ki és kaphat nagyobb jelentőséget.” Nem kell választani, vagyis a szerelemnek ugyanolyan helye lehet egy idősebb vagy akár öreg ember életében, ahogyan a szexnek is, azzal együtt, hogy elfogadjuk és tudatában vagyunk annak, hogy nem úgy és nem annyit kívánjuk a szerelmünkkel való intim együttlétet.
Tippek, jó tanácsok
• Ne várjon tétlenül. Ismerje fel az esetleges elakadást, ami meggátolja, hogy nyisson a másik ember felé. Mindig jelzésértékű, ha nemcsak hogy szerelme, párja nincs, de a társas kapcsolatait is nullára redukálta. A szimbolikus falat, amelyet maga köré épít, csak ön tudja lebontani, mástól ne várjon segítséget.
• Időskorban is határozza meg, hogy ki valójában, mi a szerepe a világban… ez a kérdés azért fontos, mert gyakran kilátástalan, céltalan egy idős ember élete. Ki kell jelölni az utat, célokat, amelyeknek a megvalósítása hosszú folyamat, de kivitelezhető. Persze ne azt fogalmazza meg, hogy szerelmes akar lenni újra, hanem részcélokat és az azokhoz vezető utat.
• Tudatosítsa, hogy az időskori szerelem nem egy különcség: természetes és evidens. Sőt a másikhoz való kapcsolódás feltölt, enélkül nem élheti meg az értékesség érzését.
• Az egyedüllét nem azonos a magánnyal. Ha magányos, az azt jelenti, hogy vágyik egy kapcsolatra, de a kivitelezés problémát okoz. Ennek a megfogalmazása az első lépés, mert így tud csak érdemben segítséget kérni, ha erős a változás iránti igény. Ha nincs motiváció, nincs eredmény sem. Sajnos vagy nem sajnos, de nem hullik az ölébe egy társ, se a szerelem.
• Mozgósítani kell az erőforrásait: az az ember, aki kezébe veszi az irányítást, előre is fog jutni. Ne felejtse, hogy pozitív megerősítést kap és ad a másiknak egy kapcsolatban, ami építi az önbecsülését, egésszé tesz.
• Ne tini akarjon lenni. Nem az a cél, hogy úgy viselkedjen, mint egy 16 éves éretlen gyerek. A szerelem akkor is boldoggá tesz, ha a korának és személyiségének megfelelően éli meg a pillanatokat.
• A fiatalok a kapcsolat középpontjába a szexet helyezik. A testiség valóban fontos, kortól függetlenül, de az idő előrehaladtával nem ez lesz a fő mozgatórugó. A szerelem adta „őrület” ott van, bárhány éves legyen az ember, és igen, az érzés ugyanaz lesz 90 éves korunkban is.
Makai Gábor
klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, az MPE kandidátusa
