A magas vérnyomás egy komoly betegség, ráadásul nem is csak egy vérkört érinthet. Hiszen előfordulhat az is, hogy nem a test, hanem a tüdő vérkörének nyomása tolódik el, ez azonban – ahogyan dr. Kapocsi Judit tanárnőtől, magas vérnyomás specialistától megtudhattuk – más tüneteket, és más kezelést is igényel.
A kicsi és a nagy
Biztosan sokan emlékeznek az iskolából arra, hogy a testünkben nem csak egy vérkör van, hanem kettő, amiknek funkciója is más.
„Amikor vérnyomást mérünk, akkor a nagy vérkör nyomásáról kapunk adatokat. A testben két vérkört különítünk el, a kicsit és a nagyot. A nagy a testet látja el friss, oxigéndús vérrel, a szív bal kamrájából kiindulva, majd összegyűjti a széndioxidban gazdag vért, és eljuttatja a jobb pitvarba. Ennek folyamata az, hogy a szív bal kamrájából induló fő ütőér (aorta) kis erekre- végül hajszálerekre elágazva szétosztja, majd kis hajszál-vékony vénákkal kezdődve, egyre nagyobb gyűjtőerekbe formálódva összegyűjti a testből a vért. A széndioxidban dús vér átpumpálódik a jobb kamrába, vagyis a kis vérkör kezdeti állomására. Az itteni erek a tüdőbe viszik a vért, ahol az leadja a széndioxidot, és felveszi az oxigént, majd visszaindul a bal pitvarba. Innen a bal kamrába pumpálódik, és a folyamat kezdődik előröl.”
 |
Ha van kis és nagy vérkör, akkor kétféle magasvérnyomás-betegség is van?
Mivel a testben két vérkör van, értelemszerűen két vérnyomást lehet mérni. A nagy vérköri nyomás az, amit a köznyelvben hipertóniának nevezünk, az, amivel sokkal gyakrabban foglalkozunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kis vérkör nyomásában nem lehetnek gondok. Ekkor azonban a tüdő érintettségéről is beszélhetünk, ráadásul ennek mérése igen bonyolult feladat. – mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő.
Másként kell kezelni
Természetesen, mivel a két vérkör nyomáseltolódása más szerveket érint, így a kezelésük sem azonos.
„A két vérkör nyomásában beállt tartós eltérés más és más tüneteket okozhat az emelkedett kisvérköri nyomás hátterében jellemzően krónikus tüdőbetegség áll, de a dohányzás is komoly tényező. Mivel a két betegségnek más a kórtana, és mások a beteg panaszai is, így más orvos is foglalkozik vele.
- A hipertóniával, vagyis a nagy vérköri magas vérnyomással jellemzően belgyógyász,
- míg a pulmonális hipertóniával, vagyis a kisv érköri magas vérnyomással jellemzően tüdőgyógyász foglalkozik.
Ahhoz, hogy el lehessen dönteni, melyikről van szó, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.”
Forrás: Trombózisközpont
