Sokan tapasztalják a látás átmeneti, néhány perces, néhány órás elhomályosodást, ami időnként visszatér, és különösebb kezelés nélkül elmúlik. Ilyen esetben mindig gondolni kell a vérnyomás hirtelen változására, ami lehet mind jelentős emelkedés, mind jelentős csökkenés.
Betegként nem könnyű a romló könnytermelés vagy a szem túlzott igénybevétele miatt jelentkező, egyszerű szemcsepp kezelést igénylő, néhány perces homályos látást elkülöníteni az élettartam és életminőség tekintetében meghatározó jelentőségű vérnyomás problémák okozta homályos látástól. Ezért fontos, hogy tudjuk, mikor célszerű szemészeti kivizsgálást kezdeményeznünk átmeneti homályos látás esetén. A magasvérnyomással összefüggő, az azt jelző szemfenéki elváltozásokról és a szemészeti kivizsgálásról Prof. Dr. Holló Gábort, a Szemészeti Központ szemorvosát, glaukóma specialistáját kérdeztük.
A magasvérnyomás betegség szemfenéki tünetei
A vérnyomás nem állandó értékű, a fizikai és lelki terhelés (pl. orvosi vizsgálat okozta “fehérköpeny hipertónia”) során egészségeseken is jelentősen emelkedhet átmenetileg. A magasvérnyomás betegségben azonban a vérnyomás egyes napszakokban vagy a teljes nap folyamán kórosan megemelkedik, ami néhány év alatt a szervezet ereinek merevvé válását, beszűkülését, elmeszesedését okozza, és emiatt infarktus, agyi keringési zavar és korai elhalálozás lép fel.
Pusztán vérnyomás méréssel a két állapot nem mindig különíthető el, és a már kezelt magasvérnyomás betegség terápiájának sikeressége sem mindig bírálható el- hiszen a magasvérnyomás akkor is tovább károsít, ha csak a nap néhány órájában, pl. kora reggel vagy este áll fenn.
Az erek állapota a szervezetben mindenütt hasonló, ám kizárólag a szemfenéken vizsgálható egyszerűen, nem invazív módon, a szemészeti vizsgálat keretében. A szemfenék vizsgálatával a szemorvos megállapíthatja, hogy a magasvérnyomás betegség jelei fennállnak-e, és ha fennállnak (fixált hipertónia), akkor mennyire súlyos a károsodás. Mivel az eredmény a szervezet egészének állapotát tükrözi, a magasvérnyomás betegség esetleges romlása is kimutatható ilyen módon még akkor is, ha a szokásos rendelési időben mért vérnyomás a kezelés mellett megfelelően alacsony.
Mit lát a szemorvos a szemfenék vizsgálata során?
A legtöbb esetben a szemfenék vizsgálata szemcseppes pupilla tágításban történik. Ha a szemfenéki erek állapota a vizsgált személy életkorának megfelelő, akkor vagy nincsen magasvérnyomás betegsége (tehát csak izgatottság okozta vérnyomás kiugrásról van szó, ami nem kezelendő), vagy korai magasvérnyomás betegség áll fenn, ami még nem okozott érelváltozást, mert nem áll fenn régóta. Ilyenkor optimális a vérnyomáscsökkentő kezelés megkezdése.
A magasvérnyomás okozta eltérések egyik fő csoportját a tartósan, de nem szélsőségesen magas vérnyomás okozza. Ilyen esetben az artériák merevek, a meszesedés miatt beszűkültek, a közelükben futó vénákat merevségük miatt félrenyomják, vagy beszűkítik (fixált hipertónia). Fixált hipertónia esetén mindenképpen kezelni kell a magasvérnyomást, ami a háziorvos vagy a kardiológus feladata. A kezelés sikerességét (egyéb vizsgálatok mellett) az évenkénti szemfenék vizsgálat eredménye alapján lehet elbírálni.
A másik fő csoportban a vérnyomás szélsőségesen magas, ami miatt az erek szélsőségesen beszűkülnek, elzáródnak, a szemfenéken vérzések alakulnak ki, és a látóidegfő és a retina is duzzadttá, ödémássá válik az oxigénhiány miatt. Ezt az állapotot, ami életveszélyes magasvérnyomás során, gyakran fiatalokon alakul ki, hipertóniás retinopátiának nevezzük.
Érdekes módon nem okoz súlyosabb szubjektív tüneteket, mint a középsúlyos magasvérnyomás. Éppen ez mutatja, mennyire fontos, hogy látászavar esetén szemészeti kivizsgálás történjen. A szemorvos a vizsgálat során más, korszerű műszeres szemészeti vizsgálatokat (pl. OCT vizsgálat) is javasolhat a szemfenéken látott eltérések jellegétől függően.
Mit tapasztal a beteg, és miért?
A vérnyomás jelentős emelkedésével és jelentős átmeneti csökkenésével járó látászavar, szédelgés, járásbizonytalanság egyaránt azon alapul, hogy a szembe és az agyba nem jut elég vér, ami miatt e szervek működése együttesen romlik. Ha a vérnyomás leesett, akkor a vér nem jut fel a fejbe megfelelően, hiszen álló és ülő helyzetben a fej a test legmagasabb része.
A keringészavar átmeneti: lefekvésre, vagy a vérnyomásesés okozta ájulás után a vízszintes testhelyzetben a működés normalizálódik. Magasvérnyomás vagy szélsőségesen kiugró magasvérnyomás esetén az erek a krónikus szűkületükön túlmenően, hevenyen (akutan) is összehúzódnak, ami a szem és az agy vérellátását hirtelen tovább rontja. A betegek gyakran (de nem kizárólagosan) a következőket tapasztalják:
- Látászavarok, homályos látás, a látótér beszűkülés
- Fejfájás
- Járásbizonytalanság, szédelgés, elesés
- A kötőhártya bevérzése
A magasvérnyomás a más betegségek által okozott szemészeti károsodásokat súlyosbítja. (vagyis a hipertónia érkárosító hatása több más, a szervezet egésze és a látás szempontjából fontos betegséget súlyosbít.) Ilyenek például a cukorbetegség és annak szemészeti szövődményei, az időskori makula degeneráció egyes súlyos formái, valamint a zöld hályog (glaukóma).
Összefoglalóan kijelenthető, hogy magasvérnyomás betegség gyanúja és ismert magasvérnyomás betegség kezelése esetén, illetve a fenti látászavarok jelentkezése után a szemészeti kivizsgálás alapvető fontosságú – tájékoztat Prof. Dr. Holló Gábort, a Szemészeti Központ szemorvosa, glaukóma specialistája.
Forrás: Szemészeti Központ
