A gyulladásos betegségek kialakulásának egyik kulcsszereplőjét azonosították a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének munkatársai állatkísérletek során, kutatásaik távlatilag akár új diagnosztikai és terápiás eljárások kifejlesztéséhez is elvezethetnek.
A vizsgálatok eredményeit a kísérletes immunológia egyik legrangosabb nemzetközi folyóiratában, a Journal of Experimental Medicine-ben ismerteti a Mócsai Attila, az SE Élettani Intézetének docense által vezetett kutatócsoport.
| „A népesség nagy részét érintik a gyulladásos betegségek, miközben még mindig keveset tudunk e kórfolyamatok kialakulásának mechanizmusáról” – mondta Mócsai Attila. |
Ezeknek a betegségeknek mind gyulladás lehet a hátterében
- A probléma súlyosságát ecsetelve rámutatott, hogy a népesség 1 százalékát érinti a súlyos ízületi bántalmakkal járó rheumatoid arthritis.
- Emellett a gyulladásos folyamatok jelentős szerepet játszanak például az asztma, az allergia, némely vastagbél- és bőrbetegség kialakulásában, de gyulladásos folyamatok húzódhatnak meg a cukorbetegség hátterében is.
- „Az érelmeszesedést is ma már egyértelműen gyulladásos folyamatként tartja számon a tudomány” – hangsúlyozta a kutató.
Src fehérjék – kulcsszereplők a gyulladásos folyamatokban
A Semmelweis Egyetem kutatói a daganatok kialakulásában központi szerepet játszó Src fehérjecsaládot vizsgálták állatkísérletek során. Mint bebizonyosodott, e fehérjék, amelyek a daganatos sejtek mellett normális fehérvérsejtekben is megtalálhatók, nem elindítói a gyulladásnak, de kulcsfontosságú elemei a rheumatoid arthritishez (sokízületi gyulladáshoz) és egyes bőrbetegségekhez vezető folyamatoknak.
Az eredmények bizonyos szempontból a kutatókat is meglepték, mivel a feltételezéseikkel ellentétben a gyulladásokban az Src típusú fehérjék nem a fehérvérsejtek vándorlásához, hanem a gyulladásos szöveti környezet kialakításához szükségesek.
„Kutatásaink hozzájárulnak a gyulladásos betegségek molekuláris szintű megértéséhez. Hosszú távon eredményeink akár új diagnosztikai, vagy terápiás eljárás alapjai is lehetnek, de ehhez további sok éves kutatómunka és gyógyszeripari fejlesztések szükségesek” – magyarázta Mócsai Attila.
Hozzátette: a kísérleteket teljes egészében Magyarországon (döntő hányadát a Semmelweis Egyetemen, kisebbik részét a Pécsi Tudományegyetemen) végezték. A kutatásokat az Európai Unió és a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja támogatta.
„Eredményeink bizonyítják, hogy itthon is lehet magas szintű kutatásokat végezni” – hangsúlyozta Mócsai Attila.
MTI
