A rendszeres testmozgás mellett nagyon fontos agyunk tornáztatása, hogy fiatalosak és egészségesek maradhassunk. Az már csak ráadás, hogy mindez egyszerre szórakoztató is.
A rejtvényeknek különböző típusai léteznek: logikai (mint pl. a sudoku), nyelvi játékok, és talán a legelterjedtebb a keresztrejtvény, amelynek szintén számos változatával találkozhatunk.
De honnan is indult el ez az agytekerő tevékenység?
Az angolok szerint a XIX. században ők voltak az elsők a keresztrejtvény feltalálásában. Átütő sikere 1924-re keltezhető, amikor megjelent az első keresztrejtvénykönyv Amerikában, és Amerikán kívül Európát is meghódította. A Broadwayn egy revüjelenetet is bemutattak erről a népszerű hobbiról. A rejtvényláz eljutott az angol királyi házba is. Az akkor még Erzsébet hercegnő segítség nélkül, egyedül fejtette meg a feladványt, saját maga adta fel a megoldást és ő nyerte meg a fődíjat is.
A keresztrejtvény a világ legelterjedtebb szójátéka, amelyet ma már számtalan nyelven kiadnak, még Brailleírással is. Egy-egy nemzeten belül is megvannak a rejtvényeknek a saját jellemzői. A legnehezebbek az olasz módra szerkesztett rejtvények, ahol a számozást és a fekete kockákat is be kell rajzolni az ábrába. Magyarországon a legkedveltebb a skandináv típusú rejtvény. A hazai keresztrejtvény sajátosságai a hosszú megfejtések miatt elkanyarodó sorok. Amíg az idősebbek inkább a papíralakban megjelenő újságokat részesítik előnyben, addig a fiatalok az internetes rejtvényfejtésnek hódolnak. A jó feladvány – amiérdekes, figyelemfelkeltő, és legfőképp nem unalmas
– a készítője munkáját dicséri. Ám a rejtvényfejtés nem csupán szórakoztató ténykedés, hanem egészségre gyakorolt hatása is van.
Miért nemcsak jó szórakozás, hanem hasznos is a keresztrejtvényfejtés?
• Mindenki örül, ha sikerül megfejtenie egy rejtvényt, az elégedettségérzés hatására az agyban dopamin (örömhormon) termelődik. Következményeként jobb lesz a rejtvényfejtők hangulata.
• Ez a közkedvelt hobbi segít megakadályozni, ill. késleltetni az életkorral járó „elbutulást”. Egyes kutatások szerint azok agyában, akik rendszeresen végeznek szellemi tevékenységeket, kevésbé rakódnak le az Alzheimer-kórt okozó káros fehérjék.
• A rejtvényfejtés eltereli a figyelmet a hétköznapi problémákról, ezáltal csökkenti a szorongást.
• A rendszeres rejtvényfejtők gazdagabb szókinccsel rendelkeznek, és színesebben, választékosabban fejezik ki magukat.
• Akik a fejtörőket részesítik előnyben, azoknak gyorsabb az agyműködésük és jobb a memóriájuk egy kutatás szerint. A rejtvényfejtés minden bizonnyal kapcsolatban áll a kognitív funkciókkal, mint figyelem és megfigyelőképesség, érzékelés, észlelés, emlékezet és gondolkodási funkciók. A kutatás arra is kiterjedt, hogy a szavakon és a számokon alapuló rejtvények ugyanazt az eredményt mutatták.
Magyarországon első ízben 1925. január 22-én, a Ma Este című hetilap hasábjain látott napvilágot a kockás fejtörő, ami már nem felelne meg a mai elvárásoknak, de annál inkább felkeltette a figyelmét az akkor élőknek, mivel a következő hetekben már szinte minden újságban megtalálható volt, akárcsak napjainkban. Eleinte csak csekély jutalommal járt. A játékszeretőket a szórakozás öröme ösztönözte. És miért február 3-a? Annak emlékére, mert ezen a napon jelent meg a Füles magazin 1957-ben, akkoriban heti egyszeri megjelenéssel, vasárnap, mert ez volt az egyetlen pihenőnap a héten.
Huszár Zsoltné Dr.
szakgyógyszerész
